2014. október 5., vasárnap

Cseh /?/ emelők a végsőkig I.!

Rég  jártam itt írási szándékkal, de az idő halad, jönnek az észrevételek és a javaslatok az idő múlásával. Így lassacskán ideje gondoznom is blogjaimat- ennek első kis frissítése lesz ez.

Az érthetően keveset olvasó társaim kedvéért: e blogban lesz összegyűjtve minden ez időtájt használatos cseh emelő verzió neve...kérem hogy ha egyértelműen szeretnétek utalni rájuk használjátok bátran e játékos elnevezéseket! :)
Talán ez a témakör áll legislegközelebb  szívemhez- talán éppen e kis műanyagcsövecske az ami bármennyiszer is hozzányúlok, mindig örömet szerez! És mára bátran mondhatom: sok fórum és hobbitársamnak, megtalálhatóak már kereskedelmi egységekben, de komoly tenyésztőknek is örömet szereznek! Teszik ezt vagy saját barkácsolásuk eredményeképpen, vagy általam készítve- a lényeg az hogy a cseh emelők elvét használva időről időre újabb tartozékokkal, újabb kiegészítésekkel látjuk el. Maga az emelő elve olyan nagyszerű, hogy csak picinyke finomhangolásra- hogy ne mondjam saját magunk igényeihez alakítva viszont változatlanul használjuk... de hiszen ami jó az jó!
 Ugyan ez már nem mondható el minden esetben a külföldi kollégáink által barkácsolt, netán kereskedésekben kapható kiegészítők megoldásairól...sokszor sok helyen beszélgettünk már némelyik gyengeségéről, hátulütőjéről. Felmerült hát társaimban az igény, hogy formáljuk át- csináljunk olyat ami nekünk magyaroknak megfelelő! A barkácsolásra szánt időnk forintálisan nem kifejezhető- de nincs ellenértéke annak az örömnek sem, ami a beüzemeléskor és a használatkor ér majd minket. Ezért úgy gondoltam szép lassan előhozakodom én a cseh emelőkhöz időközben barkácsolt adapterekkel, szivacstartó alkalmatosságokkal - sőt meg fogjátok látni hogy az emelőket ahol csak lehet alkalmaztuk már a meglévő szűrőkön is! Némelyiknek rendesen "keresztapja" is van....bizony!
Örömmel nyúlok hát e témakörhöz, és frissítem azokat az információkat/megoldásokat melyeket esetleg még nem ismertek...

Kezdjük is el talán a jól ismert emelők alkotóelemeivel- miből készül egy "cseh" emelő?
Alkatrészek:
-Vízvető cső:
Látható hogy különféle hosszban sőt kivitelben készíthetőek, hosszuk meghatározza az emelő magasságát egyben a levegő befúvó furatok hordozója is. Ha balról haladunk, akkor megfigyelhető hogy ott a furatsorok az aljához közelebb helyezkednek el, erre magyarázat a minél jobb hatékonyság- elkészítéskor javaslom ehhez ragaszkodni, tehát a bal oldali egy speciálisan matten mögötti vagy alsó csatlakozást nélkülöző kialakításhoz készült. A két következő darab már feljebb elhelyezkedő furatsoraival is jelzi: ők alulra valamilyen adaptert kaphatnak, a kép jobb szélén lévő darab pedig egyenesen egy már meglévő szűrőhöz való illeszthetőséget garantálja /erről kissé alább/.
Fontosnak érzem hogy szót ejtsünk a kis levegő befúvó furatokról is...tényleg fúróval készülnek, nem érzem jó megoldásnak a felforrósított tűvel való kiszurkálást. Ekkor ugyanis belül a csőben olyan csúnya "sorja" képződhet, ami a majdani tisztíthatóságot erősen befolyásolja, egyszersmind nem garantálja ez egyöntetű furatátmérőket sem! Több furatátmérővel próbálkoztam teljesen a 0.6-1.5mm-es tartományon belül tizedmilliméteres lépésenként, nálam ami bevált az az 1.0mm furatméret. Ettől természetesen bátran el lehet térni, de a kisebb furatok hamarabbi tömődést, a nagyobbak pedig sokkal durvább légbuborékokat eredményeznek. A dolog pikantériája az, hogy a minap kaptam egy visszajelzést kollégámtól arra nézve, hogy sajnos elküldtem neki egy próbadarabot is- ezen kisebb furatok voltak mint a jelzett 1.0mm, így panaszkodott is hogy  nagyon hamar eltömődik! Szerencsére megoldotta a dolgot, ezúton is elnézését kérem...de csúcs hogy megtámogatta a tapasztalatomat! ;) 



-Kiköpő ívek:
Ahogy látható két különféle méretben használom őket, egy nagyobb "alapív'", és egy kisebb kiköpő kialakításban. Ahol lehetséges mindig a nagyobbat használjuk, mert ez garantálja a nagyon szép működést, a roppant jó és meggyőző sodrást és annak irányíthatóságát. Ha már a kilépő résznél vagyunk nem győzöm hangsúlyozni a ferde levágás jelentőségét- ez által sokkal halkabbá, és nyugodtabbá válik az emelő működése, nem keletkeznek bugyogó/fortyogó hangok, és a buborékokat is szépen elfújja a sodrásnak megfelelően...látványos!
A kisebb ív ugyan úgy rengeteget halkít a bugyogáson, őt szűkösebb méreteknél, vagy alacsony vízoszlop magasságnál alkalmazom. Kialakításához picit már több gyakorlat szükségeltetik, hiszen a létező legkisebb íven történő hajlítás nem támogatja a hibákat- amit elrontottunk dobjuk el, olcsó az anyag, én is hibázom! Igen lényeges hogy az íveknél ne alkudjunk meg a beráncosodó csővel, ne gondoljuk hogy meg fog felelni! "Jó az, mert jön a víz belőle"- de vajon mennyit fog vissza a teljesítményből, és milyen lesz takarítani ugye? 
Amit itt említenék még az a kép bal szélén látható kissé bővített kiképzés az alján- erre az egyenes vízvető csőre való rátolhatóság a magyarázat, itt csatlakoznak. A bővítés hossza 3-5cm, így még némi magassági méretkorrekció is megoldható. A bővítés ad még egy oldalirányú elfordítási lehetőséget is, így a medencénken belül tetszés szerint irányíthatjuk a sodrás irányát.
A hajlításnál ragaszkodjunk a derékszögű kialakításhoz, maximum 2-3fok nyitás nem gond..de zártabb a derékszögnél sose legyen, ellenkező esetben benne megrekedhet némi buborék ami aztán ismételten visszafogja a teljesítményt.
-Levegőkamra palást:
Jellemzően 30-50mm hosszban kerül kialakításra, itt is a nagyobb méret a gyakoribb, a rövidebb szintén forszírozott helytakarékosság okán kerülhet alkalmazásra. Az O gyűrűk behelyezését megkönnyítendő próbálkoztam némi ferde vágásra- ez valóban könnyebbé is teszi a cél elérését, de egy picit "csúnya"- na persze ki nézi az emelőt ha halak/garnélák is vannak a közelben ugye? :)
-"T" elágazók:
Segítségükkel már az emelő aljára csatlakozhatunk, és különféle idomokkal felhelyezhetjük majd a szivacstartó adaptereinket is. Két kialakítás a jellemző-egyenes, és derékszögben hajlított verzió. A hajlított változat szintén helytakarékossági célzattal született, és ha nem áll rendelkezésre megfelelő tapadókorong akkor is ez a megoldás biztosítja a szivacsok megfelelő távolságtartását az akvárium üveglapjaitól. Kérem figyeljétek meg : az idom minden csatlakozó része bővített, így hozzádugható bármi...
-Szivacstartó karok:
Jellemzően 150mm magasságban készülnek, a ráilleszthető szivacs médiákat tartja-egykor még a hajlítás helyén ragasztással biztosítottam a pozíciót, mára már az erősebb, olcsóbb és gyorsabban kivitelezhető hajlítást használom. Rengeteg furat van a karon- ezek biztosítják a rajta helyet foglaló szivacsok egyöntetű teljes felületen való terhelését, a víz behatolását az emelőbe, ezek körültekintő megmunkálása, és sorjázása igen időigényes és fárasztó munka, de elkerülhetetlen! Fontos tartozék még a következő kis alkatrész is:
-Zárókupakok:

Tudom hogy itt mosolyra fog húzódni a szátok...halálra kutattam a netet, mikor egyszer csak rátaláltam a legalkalmasabbra: ez bizony a kis féldecis pálinkásüvegek /ampullák/ kupakja, boltos ismerőseim derűsen gyűjtögették nekem őket! Kétféle méret van-sajnos csak a szűkebb jó nekünk, mert az illeszkedik megnyugtatóan szorosan a 16-os csövünkre. Velük lezárhatjuk a szivacstartó karok végeit, de akár ha úgy érezzük rápattinthatóak a bővített csőre is bárhol a rendszerben. Figyelem:a Vinilfix nem ragasztja oda ahová szeretnénk, illetve nem biztosít víz és gázzáró véglezárást! Arra azonban nekünk nagyon elegendő amire javaslom.
-Kis ívek, "könyökök":
Őket szintén a variálhatóság miatt készítem, készülhetnek akár bővített, akár csak sima végekkel is- ahogy éppen a helyzet megkívánja. Itt is ragaszkodjunk a helytakarékos legkisebb ívhez, és a derékszögű szép hajlításokhoz.
Végül de nem utolsó sorban egy nagyon fontos alkatrész, melyet készen és azonnal felhasználható módon a kereskedelemből szerezhetünk be..
-O gyűrűk:
Anno a cseh emelőkről készült blogokban és hozzászólásokban sokszor emlegették ezek szükségtelenségét, kiválthatóságát. Volt aki feltekert gumipertlivel-"gatyagumi"- de volt aki mással oldotta meg..némelyek akár össze is ragasztották a kamrát a vízvető csővel. Én más úton indultam, de azonnal kedvemet szegte a közeli nagyvárosban kapható O gyűrűk ára- 200,-Ft/db áron tűrhetetlenül drágának éreztem. Az első kettő emelő azonban már olyannyira sürgető kipróbálása nem hagyott más lehetőséget nekem, a többit azonban mindet a gyártótól szereztem már be. A soproni illetőségű Kubinszky Tömítéstechnika ( http://www.ktt.hu/) azóta igen jól bevált beszerzési hely számomra...
A kis  O gyűrűk anyaga NBR 70 Sh- ez egy olcsó alapanyagból készült tömítőgyűrű hát számunkra, hőtűrő képessége -30-+100 fok között garantált. Három éves tapasztalatom szerint az akváriumvizet is jól bírja, nem keményedik, és nem deformálódik. Tisztítása egyszerű lemosásból áll, általa nagyon könnyedén férhetünk hozzá a kamra belső felületeihez is.
-Tapadókorongok:
Képet szükségtelen mellékelnem- ezt gondoltam a blogképek készítésekor- hiszen mindenki tudja milyen az a kengyeles vagy nyerges tapadókorong ugye? Ez kétségtelenül így van, viszont egyáltalán nem mindegy hogy milyen anyagból van, milyen kialakítású- és mennyire tartós! Kimondhatatlanul dühítő mikor a frissen visszatapasztott emelőnk pár pillanat múlva leesik, elfordul...sajnos én is tapasztalom, mert anno nagyon ragaszkodtam a szupernek tűnő szinte láthatatlan szilikon tapadókorongokhoz. Elhibáztam, és mindazok akik tanácsomra ilyet vásároltak sajnos mind melléfogtak- ezúton kérem az elnézésüket, de vezeklek keményen a több mint száz "tapadókorongommal" én is! :( Már mindent megpróbáltam a tapadóképességük visszaállítására, most elmondom mi a megoldás: ki kell dobni!
A magam részéről nem ajánlom hát a szép átlátszó szilikon tapadókat- rövid időn belül bemattulnak/kifehérednek, elveszítik valahai csodás rugalmasságukat, és nem tapadnak majd...helyettük viszont tiszta szívből ajánlom a gumi és más szintetikus gumi tapadókorongokat nyerges és kengyeles kivitelben is! Kissé drágábbak, de megérik az árukat- ha még ezek sem tapadnak akkor már nagy baj van! ;) A mindenkori csőátmérőnek megfelelő méretben válogassunk a webshopokban/üzletekben, meggyőződésem hogy ezekben nem fogunk csalódni.
-Szivacs szűrőmédia:
Már maga a szűrőközeg is komoly szakmai vitákra adhatna okot, de tény hogy a mai napig az egyik legelterjedtebben használatos közeg az akvarisztikai gyakorlatban. Előnyére szolgál kedvező ára, akár DIY megoldásokkal is egyszerű megmunkálhatósága, tartóssága, és könnyed tisztíthatósága.
Szivacs..de nem mindegy milyen! A magam részéről kizárólag a Tm sorozatú speciálisan szűrésre- vízre is!- kifejlesztett "kék szivacsokat" használom, bár külföldön elérhetőek ugyan ilyen anyagból/cellaméretben, de fekete, zöld, sárga, sőt barnásvöröses színben is! A szín maga tehát nem okozhat fejfájást, különösen ha tisztában vagyunk azzal hogy működés közben-mikor a szivacs beérik!- sötétebbé, mintegy illeszkedőbb színvilágúvá válik. A vadonatúj szivacsokat természetesen nagyon ajánlott használat előtt alaposan sima langyos, folyó csapvíz alatt kimosni többször is, hogy a technológiai lágyítóanyagok minél nagyobb hányadban eltávolítsuk belőlük. Ellenkező esetben elképzelhető ennek kioldódása az akváriumban, ami tapasztalataim szerint némi habképződésben nyilvánul meg- viszont az élővilágra ekkor sem jelent veszélyt csupán esztétikai kárt okoz pár hétig..mossuk azért ki!
Gyakorlatomban jellemzően a TM20, Tm30, és Tm45 jelölésű szivacsokkal dolgozom, minél nagyobb a cellasűrűséget jelölő szám, annál "sűrűbb" a szivacs...megjegyzem hogy a Tm30 tekinthető univerzálisnak, mind matten, mind pedig tartókarra ráhúzott szivacsként. Ettől eltérő cellaméret nagyobb illetve kisebb halakhoz/garnélákhoz, netán ivadékokhoz indokolt.
Megjegyzendő hogy többen használnak minden célra ún."ágyszivacsot" /matracszivacsot/, beszámolóik szerint ezek is jók- lényeg hogy nyitott cellaszerkezetű, és tiszta médiákról beszélünk! Ez általában igen finom cellaszerkezetű, tapasztalataim szerint könnyebben "zsírosodó" szivacsok, de aki ezt tartja jónak használja egészséggel!
Anno sokat gondolkodtam és kísérleteztem a megfelelő méret kialakításának tekintetében...jellemzően 50x50 cm-es táblákban elérhető a Tm sorozat kiskereskedelemben, így hát adta magát a kívánalom: hulladék nélkül kellene felhasználnom! Így került aztán végső megoldásként használatba a 12.5cm-es hossz, hiszen maradék nélkül darabolható a nagyobb táblából, nincs hulladék. /Egyébként sincs olyan hogy "hulladék" ha szűrőmédiának alkalmas anyagról beszélünk, de ez egy jóval ez utáni írás témája lehet majdan../
Itt vannak hát saját gyártmányú 5x5x12.5cm-es szivacsaim, melyeket fúrás után azonnal használatba is foghatok a szivacstartó karokon:
Mivel a szivacstartók 16mm-es átmérőben készültek, így a szivacsok furata 15mm- szépen ráilleszkedik a hordozóra, kellő mértékben feszül, de könnyedén eltávolítható a majdani tisztításhoz. Barátságos anyag ez a Tm sorozat, bátran fogjatok hozzá saját darabok gyártásához- felhívom a figyelmet hogy a furatokból kikerülő kis "hurkákat" ne tessék eldobni, nagyon jó lesz az még később valami másra! ;)
Van itt még egy alkatrész aminek lehet haszna is- ez nem más, mint a kiköpő elejére illeszthető
-Áramlásrendező "lapátok":
Előző blogomban mutattam az elkészítését, itt csak mint lehetséges eszközt mutatom meg, íme:
Ezekkel csillapítható a víz sodró ereje, mely főleg picike csupasz medencékben lehet zavaró zsengébb ivadékoknál...ugyan olyan vízhozam mellett nem keletkezik-vagy alig!- egyfajta kifejezett áramlás medencén belül. 
Kialakítások, összeszerelés:
Miután mindezen anyagokat beszereztük, elkészítettük a szivacsokat hozzá is láthatunk az emelő összeszereléséhez- javaslom kezdjünk  legcélszerűbben a kamra és a vízvető cső "házasításával", itt is lesz némi mondandóm!
 Kérem figyeld meg a kamra és a vízvető cső pozícióját! Nem véletlen hogy a kis levegőbefúvó furatok a lehető leglentebbi  helyzetben vannak, ugyan így van magyarázat ara is miért kell felülre esnie a levegő betápláló kis fekete csőnek! Erről már számos alkalommal beszélgettünk több csatornán is, itt rögzítem a tapasztalataimat, meglátásomat...nézzük a dolgokat lelki szemeink elé képzelve!
Miután vízbe helyeztük emelőnket ezt a kamrát a furatokon keresztül elárasztja a víz- ez igen fontos momentum, hiszen a kamraűrben elhelyezkedő mindenkori vízmagasság meg fogja határozni nekünk a vízvető csőben keletkező kis buborékok nagyságát, és helyzetét is!  Ha így, az általam ajánlott pozícióban szereled össze a betóduló levegő kiszorítja a vizet egészen addig, míg nem talál kiutat a vízvető cső belsejébe, és meg nem kezdheti előbb gyorsuló, majd állandó sebességű felfelé tartó útját- persze magával ragadva a medencénk vizét is. A kamrában lévő víztükör magassága általában a fölső furatsor magasságában helyezkedik el, nem kevereg, nem bugyog ott benn! Ha még rányomunk levegőt ez a vízszint alábbszáll-hiszen egy furatsoron már nem tud távozni a levegő- eléri az alsó sort is...ilyenkor is nagyon nyugodt a belső víztükör, csak annyira száll alá amennyire a levegő nyomása ezt indokolja. Ebben az összeállításban tehát gyönyörűen és kiegyenlítetten zajlik a dolog, a fizika törvényeinek engedelmeskedve.
Ha viszont a két furatsor feljebb lenne-vagy egy síkban!- mint a bevezető levegő furat (itt a fekete cső kamrába jutó furatának magasságát emlegetem!) akkor a kamrában lévő vízen át kell hatolnia- belül bugyog, zuborog a víz. ez oda vezet hogy a levegőbevezető furatokat hol itt-hol ott teszi szabaddá, a levegő kavarogva tódul a vízvető csőbe...a buborékok mérete egészen extrém módon változékony, össze-vissza veri magát a vízvető csőben sajnos! Ez oda vezet hogy nem alakul ki az áhított laminárishoz közeli áramláskép a csőben, ergo csökken a teljesítmény- netán az emelőnk "köpködni" is kezdhet!
Ennek az emelőnek egyik kedvező tulajdonsága a halk és szép egyenletes levegő eltávolítási képesség a kiköpő ívnél, ne rontsuk tehát el nem körültekintő kialakítással. Egy jó levegős emelőnek folyamatosan, halkan, és kiegyenlítetten kell dolgoznia, semmiféle szakaszosság és bugyogás nem megengedhető! Kissé alább majd mutatok videókat is, látni fogod hogy az emelő mintegy "tolja a vizet"..
Az O gyűrűk felhelyezését megkönnyíti ha kicsit benedvesítjük a csövet, előbb a fönti gyűrűt felhelyezve, majd a kamrapalástot, és végül az alsó záró gyűrűvel befejezvén az összeszerelés pár másodperces műveletét. Fontos hogy ne "hengergessük rá" a gyűrűt, hanem szépen csak toljuk a megfelelő pozícióba..
Mindössze ez a fázis igényelt bővebb mondókát, innen már gördülékenyen haladhatunk tovább!
Legelső és legprimitívebb- ugyanakkor az alapokat adó a következő:
A cseh emelő "The tube" :
A fenti képen messzire utazó, és azóta matten mögött teljesítő emelők láthatóak. Tulajdonképpen ez, és ennyi az eredeti "Cseh emelő",minden továbbiakban taglalásra kerülő szűrő alapja! Ez végzi levegő segítségével a víz mozgatását, belsejében számottevő levegőbeoldás is történik.
Ez tehát az alapverzió, amin az eredetihez képest csak a vízvető cső magassági állítását lehetővé tévő "teleszkópos" megoldást eszközöltem. Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni hogy ennek a konstrukciónak abszolút semmi köze az én saját kreativitásomhoz, ezt cseh akvaristák "találták fel" mert a porlasztókat abban az időben nehezen tudták beszerezni, viszont levegővel szerettek volna szűrni. Sajnos névhez nem köthető ez a zseniális és igen kreatív kis készülék, a hazai hobbiéletbe Mátéfi Gyula linkje alapján Adorján Krisztián kolléga blogja által kerültek be. Erre haraptam rá anno, hiszen a blog megjelenésével egy időben magam is éppen a levegős szűrők felé tendáltam már erőteljesen!
Amit még szeretnék tudatosítani az olvasóban: a cseh konstrukció egyáltalán nem összevethető a régebbi nagy buborékokat a csőbe pöfögtető, vagy az alul porlasztóval ellátott kivitellel! Éppen hogy kiküszöböli a porlasztót, és pontosan az a haszna hogy a levegőt apró és egyöntetű nagyságú buborékokra oszlatva dolgozik...de nem is akárhogy! Az összes manapság ismert levegős emelőtől jobb hatásfokkal, gyönyörű szép áramláskeltéssel engem abban a pillanatban meggyőzött amint a legelsőt beüzemeltem! Azóta is töretlenül népszerű, sokszor kapok visszajelzést akvarista társaimtól ara nézve hogy mennyire örülnek neki, hogy milyen élvezettel szemlélték amint a levegőcsapot kinyitva a kis csövecske életre kelt...mert mosolyra fakasztó a dolog, de mára meggyőződésemmé vált hogy bizony ebben élet, sőt lélek is van! :)
A mai hobbiéletben igen elterjedtek a kis szivattyúk, powerfejek- nos azok remekül meg is oldják a feladatot, viszont ha sok kell belőlük akkor tetemes fogyasztással és bizony sokszor zajjal is terhelnek minket. Sose feledjük el hogy a motoros egységekkel egy veszélyforrást is víz alá merítünk, hiszen az elektromos áram körültekintő bánásmódot kíván, és feltétel nélküli fegyelmet medencéink gondozásánál. A motoros egységek sajnos nem örökéletűek- minden kopik, bár igen hosszú ideig kitartanak. Levegőt beporlasztani azok is tudnak- de sokan panaszkodnak arra hogy ilyen üzemmódban hangossá válnak, illetve lecsökken a vízszállítási képességük is.
Igazán nem akarom tovább ragozni a gazdaságosságra, egyszerű használatra és az olcsóságra mutató kifejezéseimet, de tény hogy nálam ez a cső -milyen triviálisnak tűnik a megnevezése!- a "csodatévő"! Érzelmileg is kötődöm hozzájuk, és a keresztemnek tekintett levegős szűrésekhez ő a megoldás. Gyakorlatilag egy levegő üzemanyaggal működő szivattyú...ez tehát változatlanul minden egyes levegős szűrőn jelen van, ez a "motor"!
A kis "csövet" sokszor videóztam és fotóztam is az évek során, mindez idáig a legnagyobb meglepődést egy angol fiatalember írta: "Wow, high pressure!!" Most is szinte libabőrös leszek ha visszagondolok, de megmutatom nektek melyik videó volt a komment kiváltója:

Aztán itt van még egy ami szemlélteti hogy a víz fölött mire képes-itt megjegyzem hogy 12-13cm magasságban már elejtik a vizet működésükből kifolyóan! Alkalmasak tehát például oldalpolcos szűrőmedencénél, de minimalizálni kell a vízszint fölötti emelés magasságát- íme a videó:
De ha már a "csőről" beszélünk hadd említsem meg hogy saját gyakorlatomban mire használom még őket: ahol vizet kell mozgatni, összekeverni, vagy vegyszert eloszlatni, netán csak szűrés nélkül levegőt beoldani, máris kiválóak! központi levegőhálózatomban ott kering az "üzemanyag", csak rácsatlakozok és máris megy...nem ráz, nem kerreg, nem kopik- csak nyomja a vizet! :) Használom hát vízelőkészítésre, nitrátszelektív gyanta regenerálására, akvárium levegőztetésére/ szépen eldugható, a felszálló buborékok nem zavarják a látványt/ stb.. Ha véletlenül alul beszippant egy csigát vagy óvatlan halat/garnélát az pillanatokon belül némi egyensúlyvesztés árán bár, de a kiköpő résznél sértetlenül távozik...Nocsak be is szippantja? Hohó, de hiszen akkor ez egy kifejezetten hasznos kis eszköz ha pl. "porszívózni" akarnánk, a teendő mindössze az hogy a kimenethez egy alkalmasan sűrű kis zsákocskát kreáljunk. Kisebbik fiam nagy derültséggel nézi mindig mikor apa éppen a helenák által üressé tett csigaházakat szivattyúzza ki a medencéből velük, vagy éppen csak öncélúan homokot és kavicsot pakoltat át az emelővel...erről is nézzünk egy kis videócskát, mert igen látványos ahogy a 4-6mm-es kavicsokat is felkapja, kiköpi:
Természetesen mindezen feladatok mellett legfontosabb felhasználási területe a szűrőimen van- ők a vízszivattyúk!
Párszor már kérdezték a kollégák hogy milyen átmérővel készülnek: nos én eddig kizárólag a 16-os átmérőt használtam, mert hozama megfelelő levegőellátással kiszolgálja még a 140 literes nevelő medencéimet is. Nagyobb medencékben viszont minden további nélkül használható 2-3-4 sőt tetszés szerinti emelő is, meglátásom szerint sokkal jobb a több kisebb, mint az egyetlen nagy emelő- a több darabból álló emelős megoldásokkal nagyon szép és jól variálható áramláskép alakítható ki  medencén belül! Erre is nagyon jó példa kedves kollégám "ajándékvideója", íme:
https://www.youtube.com/watch?v=PLWUe0_ZpQU
   A különféle-és nem kronológiai sorrendet követő- cseh emelővel hajtott szűrőim bemutatásával folytassuk...
 A "Spéci verzsön", és a "Talpas": 
Tavaly tavasszal a Hungarian Shrimp Keepers garnélás csoportban (Facebook) igen heves érdeklődés támadt a megoldásaim iránt, többen jelezték hogy ők bizony ilyen szűrőkkel szeretnének szűrni- kitűnő lehetőség számomra, éreztem hogy megtisztelő a bizalmuk!  Voltak akiknek még csak terveik akadtak, de többen máris mutogatták a meglévő szűrőiket és mondták hogy azokat szeretnék lecserélni...vegyes érzelmeim vannak mindig ha valamit a fiókba teszünk, vagy kidobjuk. Gondolkodtam hogy hogyan lehetne a leggazdaságosabban, a leggyorsabban megoldást találni számukra-hiszen a meglévő szűrőikre már áldoztak, az már dolgozott nekik..csak a hatékonyságot kellene növelni a cseh emelőkkel!
 Na nem egy túl nagy komplikáció, hiszen a gyakorlat megvolt...egy kis méregetés, egy kis bővítés, és máris előállt a "Spéci verzsön":
Talán egy kép ahol jobban látszik a vízvető cső alsó bővítése:
Milyen emelőre tehetjük ezt? Említettem hogy a már meglévő hasonlókra:
Hozzá szeretném fűzni hogy ez a fekete-fehér képen látható szűrő is jó, és használatos- mi csak szerettük volna a vízhozamát számottevően megnövelni mikor ráillesztettük a cseh emelőt- így néz ki:
Jött egy következő kihívás, ennek a szűrőnek a tuningolása:
Előbb mindenféle vad elképzeléseim voltak, de segített a megbontás és mérés itt is..kellet egy olyan felület ahol csatlakoztatni tudom az emelőt!
 Hjah, igen ám de a bordák mellett falsot szív az emelő, én pedig szerettem volna ha minden víz a szivacson halad át- megoldást egy 24X6mm-es O gyűrű adott, így már megnyugtatóan és kevés veszteséggel meg tudtam oldani:
Hozzátenném hogy mivel tömeggyártott szűrőkről van szó, a bordák által belül kínált méret nem egységes- a különbség mindössze pár tized milliméter, a mi kamránk pedig 25mm kívülről. Ezért vagy kis ragasztószalag körbetekeréssel, vagy a bordák óvatos megreszelésével tudjuk kielégítően megoldani a feladatot!
Egyébként semmi flik-flak, a matten mögötti kivitel dolgozik benne- miután beszorult máris előállt a "Talpas": 
Garnélás barátaimnak hát sokat köszönhetek- egyikük rengeteg saját javaslatot osztott meg velem, másikuk magát a változatot nevezte el..érthető hát ha az alanti videó készítése közben oldottabb, és kicsit szeleburdibb voltam! :D Van ebben kérem minden- kukorékolástól kezdve madárcsicsergésen át E-cigi mod bemutatásáig..de a legfontosabb hogy mindent bemutatok, sőt mérek is a videóban!
Sajnos a videót csak linkként engedi beilleszteni a Blogger szervere, de ígérem hogy érdemes rákattintani, íme:
https://www.youtube.com/watch?v=wdro3Vqrl3A
Nos elérkeztünk a méltán nagyon népszerű következő verzióhoz..
A Kétkaros, a Pofás I., és II.:
Miről is van szó ugye? Eddig már a meglévő konstrukciókat tuningoltuk, itt az ideje hogy megnézzük mi is az igazi házi barkács verzió..mi az amit ki lehet hozni ebből a profánul egyszerű anyagból, és miért jó nekünk? :)
A kétkaros "retro" verzióját a korábbi cseh emelős blogomban szemlélhetitek, mára már nem ragasztott, hanem a sokkal erősebb és gyorsabban/olcsóbban kivitelezhető hajlított karokkal rendelkező változat dívik, íme:
 
 De ne meztelenkedjen itt nekünk, "fegyverzetben" sokkal jobban néz ki:
Sokakban felmerült már a kérdés, amit nekem is feltettek: mi szükség van ennyi furatra a szivacstartó karokon, nem elég kevesebb vagy nagyobb? Egész biztosan úgy is megfelelően szűrhet, de kísérleteim és a három éves tapasztalatom azt mondatja velem hogy ez a jó megoldás: nagyon szépen tartja a szivacsot, annak terhelése igen kiegyenlített- igaz viszont hogy ez a legmunkaigényesebb munkadarab is egyben. Viszont nagyon hosszú évekig vagy évtizedekig fogjuk használni- azt gondolom legyen profi amit csinálunk amennyire csak lehetséges! (Y)
Létezik egy helytakarékos verzió is, ez a "Pofás I.":
Mutatom alulnézetből is:
Látható hogy ehhez használom a derékszögben hajlított "T" elágazót, sokkal kisebb helyre-akár sarokba is- elhelyezhető, a majdani tapadókorongok szépen eltartják majd az üvegtől. Összességében egy kompakt bár kissé nagyobb odafigyelést igénylő verzió- az eredmény azonban szívmelengető!
A "Pofás II" ettől kissé eltérő, de létrehozását a sokkal nagyobb szivacsok felvételére irányuló törekvés magyarázza-sokat nem kell róla beszélni, a kép mesél:

Van itt egy kérdés ami felvetődik sok hobbitársamban...minek két szivacs, egy nem elég? De biztosan elegendő lehet, hiszen anno a motoros szűrőknél is csak egy darabka volt, aztán az aljzat segedelmével mégis olyat tudtak amit mi akkoriban nagyon becsültünk! Ezek a cseh emelők azonban kimondva vagy kimondatlanul nem csak a hobbi igényeket hivatottak kielégíteni, hanem a tenyésztők által támasztott követelményeket is! Nagyon fontos körülmény hogy sokszor a nevelő-tenyésztő medencékben nincs aljzat, így minden szűrőbaktérium kultúrának jobbára a szűrő médiában van helye..eltekintek most a természetesen mindenhol képződő biofilm rétegtől, csupán a szűrő kétkaros kialakítását taglalom.
Gondoljunk csak bele: ki kell mosnunk a szivacsot, de per pillanat nincs akváriumi vizünk kivéve- hát mossuk ki akár a csap alatt is az egyik szivacsot! Ez erőteljesen ellenkezik egyébként a gyakorlatommal és nem is ajánlom, de tény hogy az érintetlen másik szivacs megfelelő "akkumulátorként" szolgál majd ami a baktériumokat illeti.
De még egy példa: betegség volt, gyógyszert alkalmaztunk..a baktériumkultúráink még ha nem is tudjuk, de egész biztosan károsodtak! Tegyük fel hogy a vízben már lebomlott a gyógyszer hatóanyaga, el is távolítottuk nagy részét- igen ám de némelyik baktériumtörzsnek hetek /!!/ kellenek mire ismét elérik régi egyedszámukat..nem lenne jobb hát azonnal egy másik medence egyik szivacsát áttenni ide? ;)
Új medencét indítasz..akár mindkét ágra azonnal tehetsz más medencékből származó aktív szivacsokat.
Ebben a szűrőben rendkívül bőséges baktériumkultúrák telepedtek meg nálam- mindez idáig egy sima kétkarost bátran ajánlok akár 70 liter körüli aljzat nélküli nevelőbe, vagy 100 liter környéki normál medencébe is biológiai célra. Igazából nem is szükséges győzködnöm a szakavatottabbakat- a biológiai szűrés a legfontosabb dolog a hobbiban! El nem tudjátok képzelni hogy egyetlen duplakarosban mennyi baktérium és már pelyhesedett kultúra telepedhet meg...rendkívül élvezetes mikor az ember kimossa a szivacsokat, látja mekkora munkát végez ez az egyszerű média is. Ezért nagyon-nagyon fontos a szivacs egyenletes terhelése, és a sok kis furat..de hiszen erről már beszéltünk.
Következzen az eleddig készített verziók utolsó tagja-pontosabban a publikus utolsó darab. 
A "Porlasztógyilkos" 
Igen így egybeírva- kissé magyartalanul, de okkal! Mondjátok el kollégáim: nálatok a mai porlasztókövek kifogástalanul és sokáig működnek? Esetleg van időtök azokat kisuvickolni, savazni, főzni? Nekem lenne időm mert szakítanék rá- de a fenébe is éppen hétfőn tettem fel vadonatúj köveket, és már pénteken volt ami dugult...Igen tenyésztek is hobbi szinten /inkább szaporítgatok nah! ;) / az én vizeimnek nem lehet olyan tulajdonsága ami ezt megmagyarázhatja! Akkor esetleg a porlasztókő a ludas? Nem...én sajnos mindenből a legolcsóbbat tudom csak megfizetni a szűkös hobbi büdzsémből. 
De borúra derű kérem...ma délelőtt egy hobbitársunkkal folytatott telefonbeszélgetés közben- és az ő biztatására!- teljesen elegem lett ebből...csináljunk már egy örök életű kis alkalmatosságot ha már egyszer tudnánk, nem igaz?! Sőt- ha jobban belegondolok időközben már mindent elkészítettünk hozzá, csak egy kevéske módosítás és ennyi...
Kapkodjunk? Ugyan már...na milyen magas a leváltani szándékozott eddig hobbiszerte csak szivacsos szűrő-ként aposztrofált kis alkalmatosság?  Bele tudnánk mi férni ebbe a méretbe, meg tudnánk oldani ha akarnánk? Tőlem szokatlan módon most nem betűvel hanem képpel mutatom meg nektek- bizony hogy megoldható!


Vizes még ugye? Hát most kaptam ki egy kis medencécskéből, hiszen ezt meg kellett mutatnom..;) Vegyük számba mi kell hozzá:
- egy darab a "Kétkaros"-unk karjaiból,
-egy lerövidített vízvető cső a "Spéci verzsön"-ből, 
-egy 30mm-re visszavágott kamrapalást,
-kettő darab 15x4-es O gyűrű, tapadókorong, na és persze az elmaradhatatlan TM30 jelű szivacs.
Megjegyzendő hogy a "Kétkaros" karjai itt teljes terjedelemben kerültek felhasználásra a rávaló 12.5 centiméteres 5x5-ös szivaccsal...rövidíteni lehetséges, mert egyetlen darab ilyen szivaccsal bizony megoldható egy 30 literes kis medence biológiai szűrése. Én nem rövidítek-a medencében elfér, a halak estére elfeküdhetnek rajta, de akár csipegethetik is. Ráadásul ha egalizáljuk a szivacsaink méreteit akkor nem kell folyton keresgélni hogy melyik mire való- mind jó mindenhová! Ne feledjük el azt sem hogy az ehhez hasonlatos kis szűrőcskékkel picike medencéket is szűrhetünk- a szivacsban megtelepedő baktériumtelepeknek lesz helye, sőt ebben a méretben ereje is ha netán kis ivadékainkat túletetnénk...szóval vannak érvek az eredeti szivacsméret megtartása mellett! TM sorozatú szivacs...igen, nem "matracszivacs"! Rengeteg ideig jó volt a fehér szivacs- sőt most is jó!- de én cseh emelős szűrőimre inkább a speciális szűrő szivacsokat használom...
Nosza, dobjuk hát össze- én már alig várom hogy tesztelhessem ezen a mai esős napon! Íme a maga egyszerű valójában:

Aranyos nah...szivacs nélkül 12 centi magas, szivaccsal is csak 14....de akinek ettől alacsonyabb kell az még rövidebbre vághatja az egyenes csövet! Mit mutathat ha víz alá merítem, és levegőt adok rá?
Egy "videócska" ahogy Józsi bátyám mondaná.:
 https://www.youtube.com/watch?v=0viYk3yO5Kg
 Igen, dekapszulált artemia volt a menü a kis pandáknál...a szűrő meg máris "gereblyézi" össze, ancikák szorgoskodnak pár pillanattal a működésbe lépés után...a buborékok nagysága mint egy középkategóriás porlasztókőnél, de ez soha az életben nem dugul el, nem törik le a nyakáról, nem morzsolódik le...
Nálam már meg is kezdhetik a nyugdíjba vonulást a porlasztókövek...és nálatok? :)
 Lesz még frissítés hobbitársaim- végigmegyünk most már a dolgokon, hogy a végére érvén mindenki egy néven emlegethesse ezeket, hogy lássátok hová és merre fejlődött időközben ez a dolog. Nem nagy dolgok ezek én tudom...
..nem nagyok, de mióta a blogot szűkös időmben írom máris változtattam rajta! :D 
A Porlasztógyilkos már elérhető ilyen kialakításban is:
 Alkatrészeit is mutatom:

A szivacstartó kar függőlegessé vált, de nem jelenti azt hogy ezt ne lehetne állítani akár vízszintesre vagy az alá is:
Természetesen ezt kicsi medencécskékbe és csak indokoltan alkalmazom- viszont igazán nem akarom a fellegekbe magasztalni, de tényleg tudja ez is amit elvárok tőle!
Innen már csak egyetlen lépés a következő, ami szorosan ehhez a kis szűrőcskéhez köthető:
Az "Egykaros":
Semmi extra igazán- csupán egy kiköpő csövet kapott, melynek segítségével a bugyogó kontrukció immár maga is úgy viselkedik ahogy az elvárható: szinte zajtalanul simítja vizet, szép áramlást csinál, melyet bárhová irányíthatunk a medencében..íme:
Nos, most érkeztünk oda hogy elmondhatom: egyenlőre végeztünk a dologgal..vége az első résznek! :) Tudok még beszélni valamiről a cseh/?/ emelőkkel kapcsolatban? Egész nyilvánvaló hogy igen-egyenlőre azonban ennyire futotta! Hűséges olvasóimnak azonban a következő ebbe a témába illő újdonságot is mutatok..az emelő rész nem változik persze, de következik majd ahogy időm engedi a Pro Master kivitel, takarítási és beállítási javaslatok, sőt "záróakkordként" pár olyan hobbitársam fényképe is akik már használják a cseh emelők általam készített variánsait, vagy csak egyszerűen szeretnék megmutatni azokat melyeket ők gyártottak blogjaim alapján!
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmeteket, tudom hogy sok a szöveg..fogadjunk hogy lesz még kérdés így is! ;) Bátran..az AM megfelelő a bloghoz tartozó topicjában állok rendelkezésre!
T.:Gábor

2014. február 16., vasárnap

Fedezékek,barlangok,bújókák II.






Jelen írásomban kívánom folytatni előző bejegyzésem tartalmát-immár berendezési ötletekkel, meglátásokkal , némi gondolatébresztő megjegyzéssel néhol. Az előző blogot ott fejeztük be még az óévben, hogy nekiálltunk a durvább részeket elsimítani, egyszersmind formába hoztuk a különböző berendezésnek szánt tárgyainkat...innen folytassuk!

Látszólag meg is vagyunk hát a nagyja munkával, mossuk el az elkészült tárgyakat. Ehhez fogkefét, vagy direkt csak akvarisztikai célokra tartogatott körömkefét ajánlok. Miért ez a nagy óvatosság? Az anyag porózus mint tapasztaltuk, és ha bármi beleivódik már kevés lesz a leöblítés! A külső felületeket sok helyen megcsiszoltuk, de például a falazó elemek belső felületeit nem „bántottuk” -arra ajánlok fokozott figyelmet fordítani, hogy figyeljük tisztításkor is a víz útját. Ha bárhonnan leszalad, vagy nem ivódik be oly könnyen akkor feltételezhetjük hogy ott valamiféle olajos/zsíros szennyeződés került rá-az ilyeneket én nem használom.
Egy picit időzzünk el a dolgon-mi az amit az olajos/zsíros szennyeződés okozhat? Elsősorban ugye a vízszennyezés-medencéinkben a legcsekélyebb ilyet sem szeretnénk! Aztán sok egyéb mellett képzeljük csak el azt a felállást, hogy  hőn szeretett halaink kontaktusba kénytelenek vele kerülni. Igaz ez a corykra, hiszen ők fedezékként használják majd őket. Lépjünk ezen túl, és nézzük most meg azon halaink sorát melyek ezeket a barlangocskákat nem csak elbújásra, hanem ikrarakásra is használják! Talán jól gondolom azt, hogy ezeknek a halaknak-itt most csak a lorikáriákról beszélek- igen jó a szaglásuk, és az ízérzékelésük is. Miért gondolnánk hát hogy egy szennyezett  barlangba ő szívesen beköltözik, netán az ikrarakáshoz  készülődő hímek ezt fogják takarítani? Nem hiszem..de valószínűbb az, hogy  el sem foglalják majd ezt a berendezési tárgyat. Ez a magyarázata a fenti gondolatomnak, és ezért is vélem kerülendőnek azokat a bújókákat melyekről a szennyeződés nem távolítható el kielégítően.

Számos kisebb-nagyobb fedezékünk van már, el is mostuk szép alaposan őket-közben élveztük a fantasztikus terrakotta és a cserepekre oly jellemző vöröses színeket, ezek nedvesség hatására még intenzívebbé válnak! Tulajdonképpen most szembesülünk azzal, hogy milyen színű is lesz az adott kreálmány, és biztos vagyok benne hogy máris van olyan ami a legjobban tetszik nekünk! Az ilyen különösen szép színű/szép rajzolatú darabokat majd olyan helyre tehetjük ahol érvényesülhet egyedi szépségük-mindig be fog ugrani akárhányszor csak ránézünk hogy hogyan is készítettük, és milyen szemétnek számító alapanyagból!:)
 Tulajdonképpen van még egy témakör amit nem taglaltunk-a blog címében emlegetett berendezési tárgyaink tulajdonképpen mi célt szolgálnak? Az rendben van hogy ebbe belebújhatnak a halaink, elrejtőzhetnek- de mi elől? Vegyük hát sorba azokat a hatásokat melyektől óvnánk-védenénk őket, de legalábbis szeretnénk megadni nekik a lehetőséget hogy  ők maguk ezt megtehessék!
  • áramlás
  • fényhatások
  • rezgések
  • stressz
  • fajtársak, ragadozók, idegen halak
  • szaporodás, ikrarejtés
stb…
Láthatjuk hát hogy koránt sem csak arról van szó hogy halunk elbújna ha tehetné-megfelelően elhelyezett, neki megfelelő méretű barlangocskára,vagy csak egy kis kiálló peremre van szüksége ahol meglapulva kissé biztonságosabban érezheti magát! A fény elől való rejtőzködés szinte valamennyi halunk sajátja- egyszerűen ki nem állhatják ha erősen megvilágított helyen kell huzamosabb időn át tartózkodniuk! Legyenek bármennyire is éhesek, inkább megvárják a sötétebb periódusokat-vagy a rejtekhelyek közelében tartózkodnak csak…
Áramlás? No igen-bár azt hihetnénk hogy e folyóvízi halaknak aztán édes mindegy hogy   milyen körülmények vannak, őket aztán nem zavarja a nagy sodrás-pedig dehogyis nem! Egy élő példát mondanék ,akik pecáznak azok azonnal érteni is fognak: egyik legerősebb sodrást is elviselő halunk a márna, és a pisztráng, ugye? Érdekes hogy mégis a legnagyobb eséllyel bedőlt fák takarásában, netán görgetegkövek mögöttes vizében kaphatjuk őket horogra…Még szép-hiszen az állandó sodrás ellen való úszás sok energiát igényel, arról nem is beszélve hogy a  táplálék sem itt ülepszik le, vagy válik könnyebben elérhetővé! Valószínűnek gondolom hogy ők is megpihennek azért, sőt valójában csak igen ritkán tartózkodnak az éles sodrásban. Akváriumainkban viszont hová bújjon a kis szerencsétlen halacska, ha nincs lehetősége? Hiszen oda mindent mi magunk saját ízlésünk szerint rakosgatunk be –és itt jön a felelősségünk kérdése is: vajon mennyi gyötrelmet és kényelmetlenséget okozunk azzal halainknak ha nem vesszük figyelembe igényeiket, nem elégítjük ki azokat?Kitúrja az ancink a növényeket?Meg is érdemeljük,mert valamit nem jól csináltunk!A coryk fakóak,szaporodni sosem akarnak és alig lézengenek?Szégyelljük magunkat…
Megígérem hogy nem fogok etikai „hegyibeszédet” elétek tárni, de mi akvaristák tehetünk legtöbbet azért hogy halaink szűkre szabott kis világában valahogyan mégis tűrhető életet élhessenek-egyben minden hobbiállat tartó legfontosabb feladatának is ezt tartom! Nem az a cél hogy nekünk megfeleljen a medencéjük..ez csak olyan szempont lehet ami a „futottak még” kategóriába tartozik. Elsődlegesen nekik kell hogy megfeleljen-ha még nekünk is tetszik akkor érezzük azt hogy sikerült jól berendezni az akváriumot!E blog is erről szól…
Ott tartottunk tehát hogy elkészültünk a durva melóval, a bújókák  úgymond elkészültek.Elkészültek? Dehogy is, hiszen hol van még a szélek elmunkálása, az alapos mosás,és hol a tulajdonképpeni behelyezés? Néhány előző kérdést már részben megbeszéltünk,immár valóban nincs más hátra mint megnézegethessétek az általam kreált berendezési tárgyakat, gyönyörködhessetek a csodaszép színekben, és utángondoljátok majd a berendezési ötleteimet is!
Sokat filóztam azon, hogy vajon hogyan magyarázzam el nektek néhány ötletemet-élő medencében mutassam meg, vagy van ettől némileg jobb módszer is? Azt gondolom számomra is egyszerűbb ha most „szárazon”,akvárium nélkül prezentálom nektek a dolgokat-javaslom azonban a képeken látható fehér bútorlap darabot a medence aljának tekinteni,a klinkertégla falazatot pedig hátoldalnak.Ha ezt ti is megfelelnek gondoljátok akkor cserében a blog végén magatok is mosolyra fakadhattok majd-de ne szaladjunk előre!

Kókuszhéjak:
Mint emlegettem is csak fazonigazítás volt most a célom,nézzük meg mire jutottam:


A bal oldalit nem gondoltam túlzottan „megműteni”,csak az éleket simítottam el-jobb oldali társára azonban szép kontúrral megáldott bejárat,hátuljára pedig egy „surranónyílás került.
A következő két kép hűen mutatja a régi,és az új héj különbségeit:

Kérem figyeljétek meg hogy körültekintően el vannak dolgozva az éles sarkok!

Egész biztosan megosztó lesz következő képem,mert én bizony sosem csiszolom le a kókusz szőreit-miért a természetben valaki igen? Szerintem így is igen bájos kis menedék ez-ancijaim majd rendezik a héj kiálló szőreit! ;)


Végezetül nézzük meg azt a fent jelzett bútorlapot-ugye nem feleded:ez a medencénk alja,akár így is elrendezhetőek a kókuszok:

Folytassuk a cserepekkel:

Bármennyire is nevetséges,ez a kis cserépke a blog ihletője…óv,véd,és eltakar! Bár ő nyilván csak dísztárgy a monitorom alatti kis szegletben, de emlék is nekem: őt e blog írása során készítettem egy kaktuszcserépből-5 centi csak, de benne van a szívem!
Folytassuk halakhoz is alkalmas mérettel immár-ugye képben vagytok mikor mutatom a korábban keresztbevágott cserepekből készített fedezékeket?

Akár úgy is lehet mint bal szélen-kis ancikák örömmel veszik birtokba, nagyobb társaik viszont már ledönthetik- hozzájuk nem ajánlom az ilyen kevésbé stabil megoldást.Nekem tetszik a jobb oldali cserépbújóka aránya-nem magas,mégis elég terjedelmes..
Na és mi lett a valaha növénytartó edényként funkcionáló nagyobb átmérőjű párjából?Tessenek hát nézni:

A ráragasztott cserépdarab a furaton átmenően lett kettévágva, a virágcserép palást kapott két különféle „ajtót”-így már egészen jó kis corybunker…mintha  a partoldalt több helyütt is kimarta volna a víz sodra csak azért hogy imádott kis halaink itt vonulgathassanak! Hopp,a kép is kell ugye? ;)

Itt már igencsak számít az elhelyezés- lelki szemeiddel gondold el ahogy egy népes corysereg a fedezékek nyílásain át vonul,vagy éppen egy bőséges estebédre rajzik ki…hmm,most megyek és egy kicsit ezt megnézem élőben!
Készítettünk azonban félbevágott zsindely darabokat is,használjuk hát fel okosan:

Ugye észrevehetően kevesebb a fény alul-erről van szó kérem ez mintegy árnyékoló is egyben.
A következő kép már terjedelmesebb kialakítást mutat,de a figyelmedet kérném a bal oldali „üveglap elé” állított cserépre irányítani:

Minek van az ott ugye? De képzeld el egy pillanatra hogy egy szomszédos akváriumban szintén halak vannak-ne zavarják már nekem az éppen szedegető kis corykat! ;) Ez is „árnyékoló”,csak itt a mozgást takarja ki-hasznos,ajánlom még ívó halakhoz is!
Elérkeztünk a virágcserepek másik darabolási módozatával-a hosszában vágással-készített bújókák világába is végre…nem tagadhatom le hogy nekem igen kedvesek,de nézzünk képet aztán majd mondom a gondolataimat:

Kedves kollégák amilyen olcsó és egyszerű,olyan nagyszerű is a hasonló fedezékek világa-és vajon felismeritek a bal szélen lévő összeállítást(de szeretném…)?Sok év alatt megszülető ancikáim döntő többsége ilyen cserép alatt látta meg az apukája legyező úszóit-legelső blogom tárgyai ezek!A kis cserépdarabka mára több tucatnyi mennyiségben áll rendelkezésre,mert elterjedten alkalmazom már a frissen kikelt és még szikanyagait fogyasztó halaim rejtőzködési lehetőségének.El kell mondanom hogy igen sikeresen-sokszor 40-50 kis cory is búvik alatta élvezve a jótékony félhomályban a gyengébb sodrást,és a „küszöb előtt”lerakódó microworm szőnyeget.
Aki azt hinné hogy fantáziátlanul csak bedobjuk őket a medencébe és kész is az meglepődhet hogy milyen pofás alakzatot is ki lehet ebből alakítani:


Kis magyarázat:természetesen itt egy anci/cory kombó prezentálódik hiszen a hátsó falhoz állított cserépdarabka szintén a picurka ancik kedvelt ejtőző helye!A lépcsőzetesen lerakott klf. méretű félbevágott cserepek a coryk népes seregének kínál lehetőséget, míg a bal oldali kialakítás már szemérmesebb és nagyobb serdülő harcsáknak is megfelelő lehet-egyértelmű hogy a nagy cserépen is van „ajtó”,de az teljesen rejtett,nyugodalmas pihenőhely.
Még egy kialakítás kicsit szellősebben-kis ancik „párbajozó helye” a két eltolt virágcserép,mert ezek a kis agresszorok nem nyugszanak meg egyetlen négyzetcenti birtokjogán sem,folyamatosan küzdenek a felületi mikrofilm réteg elfogyasztásának jogáért!

Éppen ezért ez a fajta berendezést kifejezetten ajánlom gyermekes akvaristáknak-az én kicsinyeim-az emberszabásúak! :D- kis székjeikkel eléültek anno,és ott figyelték néma csendben ahogy a néhány centis kis ancik viaskodtak a cserepek felületén.A hátul lévő két „Járdánházi cserepes”-ben akár ikrázhatnak is kifejlett állataink,a felcseperedő ancikák pedig elegendő rejtekhelyet találnak a hátsó fal melletti,illetve az előtérbe tolt „kerengő” falai között.
Itt a cserepek között megmutatom nektek hogy hogyan lehet elszúrni a berendezést:

De mi lehet a probléma,ugye?A halak szerintetek nem látnak ki a medencékből? Azt gondoljátok hogy csak értünk vannak,és majd nekünk pózolnak mint a FB-n a „tükörbenfényképezkedős” modellek?No nem…a legkevésbé sem szeretik a mozgásunkat a medence előtt,és egyenesen kerülik is lépéseink zaját!Most képzeljétek el hogy enni adtunk a halaknak-ők kirajzottak az előtéri „mezőre”,ám mi nagy önzően odaléptünk a medencéhez egy hirtelen mozdulattal.Ők fejvesztetten menekülnének talajszinten hátra,mert nem érzik biztonságban magukat az elől lévő cserepek alatt. A nagy rohanásban/tülekedésben többen nekiütköznek sajnos az összetolt cserepeknek,vagy megszorulnak egy pillanatra a jobb szélen a két cserepecske között…úgy ám! Eképpn pedig ne csodálkozzunk ha továbbra sem csillapodik menekülési ösztönük,és akár magukat össze vissza verve nem kopognak a medence üvegfalain.:( Tehát csak körültekintően az elrendezéssel-ez lenne a végső kicsengése a figyelemfelkeltő képnek.
A tetőfedő kupákból kialakított nagyobb barlangokról sokat beszélni nem lehet-egyszerűen nekitolom őket a medence hátoldalának…

…vagy a „buszmegálló” munkanevet kapott nagy társas barlangokat így helyezem el:

Felhívom már itt a figyelmeteket egy akaratlagos hibára-de vajon ti mit gondoltok,rendben van ez így elhelyezve?Na???? J Mindjárt mondom is az aggályomat,de előbb megmutatom hogy e nagy böhönc anyagok széleit hogy dolgoztam el:

Szépen átcsiszoltam az egészet,persze akarattal adtam neki ilyen durva struktúrát-ajánlom figyelmetekbe a vastagság optikai elvékonyítását szolgáló lekerekítését..élőben jobban érvényesül,ugyan ezt tettem a front oldalon a szemben lévő éllel is!Ok-most térjünk vissza az előző elrendezéshez-mi lehet a bajom vele? Ha olyan berendezési tárgyakat tolunk a medence falához ami vagy nagyon szűk,vagy nagyon mély rést erdményez,halaink nem fognak hozzáférni az oda jutó eleségekhez,de még a csigáink sem! Az pedig ott haszontalanul kárbavész,netán „hálából” még vizünket is rongálja! Érvényes mindez a szárazakra,mert élőnél-főleg tubinál-ilyen gond nincs ugye? Nem igaz sajnos…az is lehet még károsabb,mert gondolj csak arra ha a tubik lepusztulnának,vagy a halak értük való küzdelem során beszorulnak!Egy szó mint száz:kerüljük a nagyon szűk réseket!
Elérkeztünk a műanyag csövecskékhez is:

Mivel bennük lorik ikráznak-ha szerencsénk van!-így fokozottan ügyeljünk a helyes elhelyezésre:ha az áramlás nem megfelelően éri őket lehet hogy halaink el sem foglalják őket.Lehet a képen látható csoportos elrendezést követni,de akár az emeletes megoldás is szóbajöhet.Hasznosak a kis ráragasztott cserépdarabok!
Már közeledünk két további kedvencem felé,de előbb nézzük meg hogyan mutatnak a frissen lemosott és szépen lecsiszolt falazó elemekből készült kis „óvóhelyek”:

Egyesével keltetőkbe vagy előnevelőkbe helyezve remek lehetőség az incurka coryknak-anciknak..így egymáson viszont akár garnéla kergetődző is lehet! J Ezt a vonalat egyébként is tovább kell vinnem,mert egyre érintettebb leszek e kis vízi csodák tartásában….
Elérkeztünk hát az egyik legmunkaigényesebb,ugyanakkor nagyon szépen mutató és szakmailag is becsülendő tetőfedő zsindely-ből készült ragasztott L-es harcsa fajoknak szánt négyszögletű „panelhez”…sajnos az én halaim nem igen preferálják L mint kiderült! De sebaj-majd szerzek olyanokat melyek imádni fogják!

Ugye mennyivel másabb lecsiszolva,és igaz milyen csodálatos meleg földszíneket mutat a terrakotta felület?Nagyon szeretem őket,így nem vagyok rest megmutatni nektek őket „nyitott gépháztetővel” sem:

Kérem hogy vess pillantást a fedőlap vezető éleként szolgáló két kis háromszögletűre munkált ráragasztott darabkára is-így gondoltam elkészíteni,és mint kiderült helyesen!Bár a relatív nagytestű Peckoltiáim éjjelenként heves csatákban döntik el ki hol rejtőzködjön el a világosabb órákban,mindezidáig ikrákkal még nem örvendeztettek meg…sőt igazából nappalra átköltöznek a következő fajta bújókába ezek a válogatós népek! :D
De nézzünk még képet e barlangról-egyet mikor felnyitom:

..és egyet hátulnézetből,hogy élvezhessük a csinosan lemunkált gömbölyded hátsót is:

Reményemet fejezem ki hogy a jövőben lesznek még olyan lakóim is melyek ikrákkal is elismerik fáradozásomat!

Végezetül elérkeztünk a blokkokból,falazó elemekből készített barlangokhoz is-én ezt vártam már nagyon,és sikereket könyvelhetek el használatuk során! No nem csak uszonyos barátaimnál,hanem a két lábbal földön járók között is-legjobb tudomásom szerint januári fővárosi gyorslátogatásom során ajándékozott példányokat ketten is használhatják már-ez igazi öröm számomra! A valaha erdőszélen lévő sitthalomban csak szemétként funkcionáló  egykori építőelemek átlényegülve örömet szereznek nekünk…csúcs!
Akik nem is érdeklődnek hasonlók iránt azok most fognak meglepődni,ha megmutatom a felületi struktúra gyönyörűségesen megjelenő látványát-íme:

Azta….elnézést néha nagyon belelkesedem,ilyenkor alig bírok a néha betűre találó ujjaimmal.Kollégám/olvasóm-mond meg:neked tetszik???
Majd még ráteszek egy lapáttal amikor meglátod a vizes darabok színeit-egyszerűen isteniek!


Ejj a kutyafáját-de szépek vagytok! A két különböző falazó elem csak a szerencsémen múlt,de nagyon igaziak-az egyik meleg vöröses színe a másik szét márványos felülete kárpótol mindazért a fáradságért melyeket elkészítésükkor éreztem..mit nekem porfelleg,kit érdekel már a zaj,és a szomszédok érdekes tekintete?Én tudtam hogy mit csinálok-és íme nektek is mutatom mennyire sokoldalú kis barlangrendszereket is kreálhatunk belőlük:

Egy halom „téglacső” ugye?Azt hiszed kollégám hogy a véletlen műve a klf. hosszúságok kialakítása?Úgy gondolod valamit elbénáztam? Netán arra jutottál hogy az egyforma hosszúságú csövekből csak unalmas „harcsapanelek” képezhetőek-na ugye hogy nem! ;) A csövek hossza nem véletlen-bár a legtipikusabb hossz 130-150mm,mégsem volt szívem kidobni a rövidebbeket sem.Arra spekuláltam ,hogy halaim majd keresgélni kényszerülnek maguknak a legmegfelelőbb helyet,én pedig gyönyörködhetek a napi szinten végbemenő torzsalkodások során az úszófeszítésekben,a heves de egymásnak sérülést mégsem okozó harcokban-és lőn! Ez a kiépítés szinte pontosan így egy 72 literes medencécskében Peckoltia compta növendékeknek szerez nagy élvezetet-biztosan jól érezhetik magukat,mert csak igen türelmes várakozás után jönnek ki hogy én meg bennük gyönyörködhessek! J
Ennyit a méretkülönbségekről-de említettem én az egyforma csövek dolgát is,ugye?Nosza bontsuk le a bal oldali látszólag csak elölről és számunkra élvezetes kinézetű halmocskát:

Itt valami turpisság lesz….

Nocsak-nocsak…bizony ám kérem-ez egy halainknak nagy örömet okozó nagyobb és tagolt üreg a medence hátfalánál!A világon semmi nem zavarná meg őket akkor ha később itt szeretnék reprodukálni magukat néhány ikracsomagocska erejéig! (Maximum jön Gábor és elveszi az ikrát keltetésre,de már most garantálja nektek hogy mindent ugyanígy helyre is állítana-addig azért még van idő!)

Mutatok egy ő szemszögükből készített képet is-mondd már meg nem tisztára olyan mint valami üreges partoldal,vagy vízmosta üreges kőzetfal?

Ugyanakkor minden példány tudja ám a helyét-véletlenül nem ugranának másik csőbe ha megzavarom őket étkezés vagy társas élet közben,de folyton kóstolgatják egymást-na innen tudom én hogy szuper kondiban vannak!:)
Egy más kialakítást is megmutatok,ha már elkészítettem a fényképet-de a variációk saját ízlés szerint kiépíthetőek.


Búcsúzván ettől a nagyszerű anyagtól,még mutatok egy növendékeknek tetsző kialakítást is,ebben most nálam Ancistrusok élvezik a lehetőségeket:

Tulajdonképpen végeztünk is legnagyobb sajnálatomra-még hónapokig tudnám méltatni a teljesen ingyen elkészíthető fedezékek sorát-igaz ami igaz:szegény hobbistát az ág is húzza,de beletörődni nem szabad! ;)
Na akkor még egy ötlet mielőtt eltakarítjátok a cserép,és téglatörmeléket….ami már szemét,még az sem az!

Ugye?Anubiasok,Microsoryumok és csokorba fogott növények barátja ez,netán jávai mohát „csíptetnél”le az aljzatra vele ívatóközegként?Nincs akadálya…ha hosszabb rudakat is képezel a téglákból arra növényt kötözve és végigfektetve az elkészült fedezékek tetején hát mondhatom hogy halaidért sokat tettél már.A lehetőségeket csak ki kell használni ;)
Végeztünk,dőlj hátra hobbitársam-de még egy önmagamat froclizó képre és némi poénos öniróniára ittfoglak!Te,hát sose nézed meg a „műtermemet” ahol a képek készülnek?Egyáltalán nem is érdekel a professzionális állítható és „szögbelőhető” megvilágításom??Ne csináld,na csüccs még kicsit ide,és hesszeld a képet:

Igen..ez a „halőrbunker” kérem  a maga puritán valójában.A lépcsőfeljáró adta kis kihasználhatatlan háromszögbe száműztem magam felnövekvő gyermekeimnek helyet teremtve ezzel egy másik helyiségben.Itt van az ősrégi(2007-es) „Dorka számítógépe” is..tényleg ilyen néven futott anno a legolcsóbb változat az itteni Tescoban.A monitor pff…de a lényeg az hogy itt van az alkalmi műterem,ahol e blog összes képe készült!No nézd csak a hihetetlen világítást-azóta már guppikat világít-de a drótozás az egyszerűen fenomenális,nem gondolod? :D Bár a kép nem mutatja jól,de hogy profibb legyen a bal oldali drót akaratlagosan más színű lett-hogy tudjam melyik a bal kezem-az igazi,a kettő közül amivel egyébként bírok.;)
Azért kissé még balra van ám más is a képen-lehet hogy ezzel meg másnak szerzek örömet?Ezt kéretik nem kommentelni;).
Köszönöm hogy türelemmel elviselted megint meglóduló billentyűzetemet,és sok örömet kívánok neked a hobbiban…de fedezék,barlang,vagy bújóka legyen ám a medencédben! ;)
T.:Gábor