2018. október 7., vasárnap

Mérlegen a szivacs

"Hagyjuk már a szivacsokat" szólt anno egyik társam a jelenleg legnépesebb Facebook csoportban- nekem ez megtetszett, és gondoltam hallgatok rá és felszólítására. Hagyjuk hát őket, de mint akvarista szemléletű ember meg is kell alapoznunk hogy miért hagyjuk. Ez a rövidre fogott kis írás erről fog szólni.
Mindenki azzal szűr amivel akar- de hogy kell szűrni az alaptétel mióta csak az eszemet tudom. Régimódi, de korszerű ismereteket is használó és folyamatosan elsajátító akvaristaként gyakran tekintek a múltba, és kicsit kacsintgatok a jövő felé is- ez pontosan így van akváriumaim szűrésénél is. Természetesen én is próbáltam "mindent", vagy legalábbis jó pár dolgot míg végül úgy döntöttem hogy megtaláltam azt a médiát ami nekem megfelelő, melyet akár nagy tömegben is meg tudok fizetni és számomra a kezelése /karbantartáésa/ sem ördöngösség. Nem kívánok senkit sem befolyásolni, bár vírusként terjed ténykedésem a hálózaton...remélem nem kártékony hatással van ez hobbitársaimmunkájára sem.
Kimondhatatlanul rég foglalkoztat egy gondolat, mégpedig az hogy hogy a fenébe lehetséges kristálytiszta és élőlényeink számára nem csak hogy élhető, hanem még élvezetes közeget is teremteni, sőt megtartani ezt? Tulajdonképpen már nagyon kis gyermekként is folyamatosan ezt találgattam, néha sikeres, néha viszont borzalmas kísérleteket végrehajtva hobbimban. El kell ismernem hogy néha- sőt nem is néha hanem sokszor!- kudarcot vallottam, melyre akkori mesterem sose szólt semmit. Ő volt a jó oktató, ő volt a jó Mester...tudta hogy saját tudás birtokába kell jutnom, és ehhez nem az az út vezet ha ő mindent készen megválaszol nekem. "Menj könyvtárba Gabika, én is onnan kölcsönöztem a könyveket.." Később egy grádiccsal fentebb pedig már megengedte hogy hazavigyem akkori legféltettebb kincsét egy H. Frey kislexikont. Nos, talán ez a módszer vezetett oda hogy mára magam is így szeretném "oktatni" társaimat- irányt mutatva, de sokszor nem kész válaszokat adva. Nincs nagy sikerem...talán azóta nagyot változott a világ.
Nem változott viszont vonzalmam a régi dolgok iránt, sőt azt is mondhatnám ahogy idősödöm egyre jobban vonzanak a régi idők megoldásai, szeretném ismét átélni a régebbi idők történéseit. Sőt szeretnék hasonlóan halazni na és persze szűrni is mint akkoriban! :)  Engem egyáltalán nem hoz lázba már a különféle új és még újabb szűrőmédiák megjelenése, de nagyon zavart amikor egyik évtizedek óta használt médiánkról a szivacsról olyan hangok kezdtek megjelenni melyek nem festettek róla jó képet. Előbb csak "nem a legjobb", később már "nem is olyan jó" véleményeket kapott, míg aztán elkezdődött a szerintem agymosásnak is beillő "teljesen alkalmatlan biológiai szűrésre" véleményt hangoztató vonal megjelenése, térnyerése, majd uralkodása. Valóban erről volt szó- a szivacsoknak már csak fizikai szerepet szántak, mindeközben pedig tenyésztők és hobbisták ezrei szűrtek továbbra is szivaccsal...
Tudjátok anno mikor megjelentek a legelső "ódalfalas" szűrések /manapság ezeket hívjuk oldalmattennek/ rengetegen megelégedéssel használták, ahogy használják ma is például német diszkosztenyésztők egész rendszerekhez. Ha nekik jó volt akkor- sőt ma is frenetikusan jó- ez a média, nekünk ne felelne meg mostanság? Nem hiszem hogy erről van szó- csupán megjelentek újabb médiák és azoknak is helyet kell szorítani a piacon. Ám legyen, de ne bántsuk a szivacsokat mint szűrőmédiákat…hagyjuk hogy boldogan használja az aki szerint neki is megfelelő, és még ha „csúnya” /ez a legkomolyabb aggály ellene/ akkor is használhassa okosan. Oldalpolcban, alsópolcos szűrők médiájaként igazán nem látszik belőle semmi, árával meggyőző, a tudása meg…olyan amilyen! ;)
El is érkeztünk oda hogy felmerül bennünk a kíváncsiság szülte igény: vajon mit tud ez a szűrőmédia, mi okozza sokaknál az évtizedek óta töretlen népszerűségét?  Mi magyarázza hogy rengetegen ezzel az „alkalmatlan médiával” is tudnak olyan biológiai szűrést csinálni mely nagyon bőven megfelel még túltelepített medencékben is, vagy egyenesen tenyésztői elvárásokat kielégítő tudást produkálnak? Azt mindenki tudja hogy aerob oldali nitrogénciklusban a rendkívül mérgező ammóniát oxidáljuk nitritté majd nitráttá, azt is mindenki tudja hogy ehhez milyen feltételek kellenek, és hogy ha elérkeztünk az aerob oldal „végére” akkor egy nitrátbánya vizünk lesz. Ez nem hogy baj, hanem egyenesen ez a jó! Az az ammónia molekula amiből már nitrát lett többé csak igen kevéssé mérgező halaink számára, és vízcserével vagy nitrátszelektív gyantával el is távolíthatjuk, meg is köthetjük. /Jelzem hogy igencsak konyhanyelven fogalmazok több helyen akarattal, hiszen most nem „litánia készül” hanem csak egy egyszerű nyelvezetű bejegyzés/
A nitrogénciklus ezen ágában olyan baktériumkolóniák vesznek részt melyek szeretnek helyhez kötődve létezni, nekünk lelkes akvaristáknak már csak az a feladatunk hogy ezt /na meg a többi itt nem taglalt körülményt is!/ meg is adjuk nekik. A baktériumoknak felület kell ahol megtapadván kolóniákat képezhetnek, sőt nem hogy kolóniákat hanem egyenesen egész ökoszisztémát! Téved az az akvarista aki azt gondolja hogy a biológiai szűrés egy úri móka csupán, éppen fordítva van ez: a halak egyáltalán nem foglalkoznak a víz fizikai tulajdonságaival, sőt kissé zavarosabb, törmelékes vízben még nagyobb biztonságban is érzik magukat. Amit viszont nem tudnak tolerálni- vagy csak igazán nehezen- az a víz kémiai értelemben vett leterheltsége- nem látszik a víz színén hogy az egy élhetetlen közeg, de tele lehet bomlástermékekkel, oldott gázokkal, vegyületekkel! Nekünk a biológiai szűrés adódik legésszerűbb és legolcsóbb, legkevésbé munkaigényes megoldásnak.
Tehát adjunk felületet a baktériumoknak…adjunk, de mennyit? Minél többet, óriásit, gigászit…de ez a felület legyen akkora térben amit ők ki is tudnak használni. Szivacsoknál és minden porózus médiában két külön fogalom takarja a „megfejtést”, és ha csak az egyik nem megfelelő akkor máris bukott a mutatvány. Kell ugye egyszer maga a felület mely egy cellában, üregben képződik- másrészt kell egy pórus amin át a baktériumkolóniáink megfelelő mennyiségű eledelhez és lélegzéshez szükséges anyaghoz juthatnak. Ha mindkettő megvan akkor nyertünk- de csak látszólag! A jó körülményeknek hála a valahai baktériumocskáink elkezdenek fejlődni, összeállni, kocsonyás burok védelmében kolonizálni és teret hódítani. Ha ennek során fizikai akadályba ütköznek- kicsi a tér- vagy bármilyen életfeltétel ellátásában csorbát szenved a telep akkor annak fejlődése megáll, sőt hirtelen felfokozott növekedést /túlnépesedést/ akár lepusztulásukkal is honorálhatják. Ezt nem szeretnénk egyáltalán, és bár a „lepusztulás” nem halált hanem csak nyugalmi fázist vagy migrációt eredményez mi azt akarnánk hogy igenis jól érezzék magukat, hogy dolgozzanak mint valami biológiai automata robot. Láthatjuk tehát hogy a nagyon jó se jó, mert „benövik”…az aerobok nagy és vastag kolóniák képzésére képesek, így ha őket szeretnénk használni akkor nekik kell megfelelnünk is.
Bejön a képbe a szivacs- de más is! Nézzünk hát példákat felület nagyságra-úgy értem elvileg belakható terekre. A hálózaton számos adat fellelhető, de van amire következtetnünk kellene…számoljunk is tehát!
-Seachem Matrix literenként 700m2 /megfelel 170liter „műanyag golyónak”/
-Eheim Substrat Pro literenként 450 m2
-Biomax biolabda 950m2 /m3
-Helix mozgóágyas média 720m2/m3
-Eco pondchip 3500m2/m3
-Top Grade japán szűrőszivacs 300m2/m3
-Sera Siporax más szűrőanyagokhoz képest baktériumok által felhasználható felülete:
   -Sera Biopur forte 0.6 szoros
   -Szén 15 x-ös
   -Kerámia 34x-es
   -Agyag golyó 78x-os
   -Biológiai szűrőszivacs 108x-os /Figyelsz??/
   -Biolabda 770x-es
Tehát egy adatot csak kinyertünk, feltéve ha a méltán kedvelt japán szivacsokat vesszük alapul- eszerint egy 1 liter szivacsunk felülete 0,3m2. Hmm…- ilyen kevés? 30x100cm…
A porózus médiák agyonverték szegénykét, de mint tudjuk az ördög a részletekben lakozik, és meg kell vizsgálnunk azokat. Kezdődjék hát a szivacsok tudásának lemérése, akár szó szerint is értjük azt- mérjük meg a súlyt! J
Méréseimnél egyáltalán nem a pontos mérésre törekedtem, bár a „Szivacsos szűrések” nevű FB csoportomban rengeteg javaslatot kaptam erre nézvést is. Ragaszkodnom kellett egy lehető legegyszerűbb metódushoz részben azért mert nem is tudtam volna laborszintű méréseket prezentálni, részben pedig szerettem volna azt hogy aki majd esetleg utánam mér /mondjuk porózus „szűrőkavicsokat, egyebeket/ az ugyan ilyen egyszerűen megtehesse. Jelzem hogy ez nem verseny, hanem a tisztánlátás igényének okán létrehozott mérés. Nem hiteles, de megmutatja a nagyságrendet majd bízom benne…

Íme itt is a száraz szivacs mérésének eredménye: 
 Hét gramm Tm30 szivacs- mérete 12.5x5x5 cm. Hogy miért ekkora? Mert az 50x50x5cmméretű egyentáblákból ez szabható ki veszteségmentesen, ráadásul a vastagság is megfelel a "Slim media" kívánalmainak. Német kollégák szerint maga az élő baktériumkultúra minden felületben csupán 1-1.5cm mélyre hatol, mi magyarok azért megkockáztatjuk /okkal!/ hogy 2-2.5 centi is elérhető.
Tehát egy ilyen méretű és mindösszesen 312.5 ml /egyharmad liter/ térfogatú vadonatúj száraz szivacs 7 gramm.  Ebben elvileg ha hiszünk a fentebbi adatoknak akkor összesen 0.093m2 belső felület van a celláknál, tehát igazán kevés a porózus médiákhoz képest.
Folytassuk mérésünket egy már használat alól kivont telítődött példánnyal, épp itt az ideje hogy kimossuk, tehát jó lesz nekünk! A szivacsot lehúztam a hordozó karról, felfüggesztettem pár percre hogy belőle a víz távozhasson- miután ez megtörtént kicsit még meg is lóbáltam hogy biztosan ne csöpögjön , íme az eredmény:
Megjegyzem hogy a mérlegecske minden mérés előtt szigorúan tarázva volt, és mivel konyhai műveletekben nem vagyok egy nagy spíler így szépen át is váltottam folyadékmérésre...ezért a ml /milliliter/ mint mértékegység. De nem nagy a gond, később megmutatom! Tehát 102ml/g/ a kicsöpögött szivacs, de erre nem alapozhatok ha engem az érdekel mennyi nedves biofilm van a médiában nem igaz?
Ezért aztán finoman de határozottan az egész szivacsot kinyomtam a kezeim között, vigyázva arra hogy csak a vizet préseljem ki. Lassan szorítottam hogy a belső cellákból is ki tudjon ürülni a bennragadt "kapillárisvíz", de olyan nagyon sok nem jött ki már a szivacs teljes összenyomásával sem. Ekkor ismét mérlegre helyeztem a szivacsot:
Nos ez a szivacs már mondhatni "száraz", de persze benne elképesztő mennyiségű biomassza él ebben a pillanatban is- most erről pár szó! Mikor felvetődött a mérés lehetősége számos ellenvetést kaptam- joggal!- mondván hogy nem tudhatom mi van a szivacsban és majd "belemérek" mulmot és homokot is! Igazuk van azoknak akik erre gondoltak, de ahonnan ez a szivacs származik ott abszolút semmiféle aljzat nincs, az igen lassú (5cm/min ) áramlási sebesség viszont a nagy felülettel karöltve nem produkál olyan szívóerőt ami a mulmot összeszedhetné. Ez kérem biológiai szűrő, nem célja a fizikai szennyeződések begyűjtése. Nem is lehet, hiszen ha olyan nagy áramlatba tenném ami már szívja a mulmot is, akkor meg elveszíteném a baktériumok kolonizációjához és megtelepedéséhez fontos 5cm/perc áramlási sebesség értéket, és átváltanék fizikai oldalra....
Szeretnék mutatni még egy fotót ami a bacikultúra mélyre hatolását mutatja- ez még egy fiatalabb szivacs, de a nyilaknál már látható ahol átütött annyira a bacifilm hogy elérte a furatot..e kolonizáció később még a teljes telítettségig folytatódhatna, sőtz egy részük a csőben is tanyát verne, de én most mérek! :)
Szeretném ha a fent vázoltakon túl még megtekintenétek a szivacs külső felszínét is- mi az ami érdekes? Igen-igen...mintha ott nem lenne semmi, üresek lennének a cellák és pórusok ugye? Jelentem azok is, hiszen e medencében számos garnéla és boszorkányharcsa él, és mondanom se kell hogy folyamatosan a szivacsokon lógnak! A legfiatalabb coryktól kezdve a guppikon át az ancikig, az összes gerincesem elsőrangú időmúlatása a szivacsokon való keresgélés, a garnélák a kis mini ollócskáikkal nyúlkálnak egy számomra láthatatlan eleségfalatért vagy éppen másért a szivacsok "'mélyére"-nem volna szívem elvonni tőlük ezt azzal hogy egy külső rekeszbe teszem a szivacsaimat.  Viszont bárki megteheti akit zavar a látvány- nincs akadály, a szivattyúk elszállítják a vizet bárhová! ;)
Már a fenti fotón is látható valami massza a médiában, de nézzünk egy közelit amennyire a technikám engedi:
Itt még markánsabban kijön a halak és garnik munkája /nézd felül!/, a szemben lévő oldal pedig enged némi betekintést a cellák labirintusába. Jelzem hogy itt a szivacs már össze volt nyomva ugye, tehát a biomassza nagy része sérült és levált már a felületről- ezért néz ki úgy mintha el lenne záródva a víz útja, de nem, ez már menthetetlenül ki lesz mosva majd! :)  Talán még az egységesen belakott felületet szeretném kiemelni- látható tehát hogy a szívás iránya nem fontos, a szivacsban szépen eloszlik. Nagyon fontos viszont hogy a karokon egyenletesen részesüljenek ebből, ezért is fontos a szivacstartó karok ésszerűség határán belüli lehető legnagyobb perforációja.
Egy még közelebbi felvétel aztán elnémította társaimat is...szó nincs homokról és mulmról- ez maga a szűrések legelevenebb egysége, a szíve és a lelke is...íme egy markáns szűrőbaktérium telep- mit telep egy egész élő organizmus!
Kérem figyeld meg a cellaszerkezetet és a pórusok mintázatát...ez a kaotikus összevisszaság pontosan az ami szétszórja a beáramló vizet, felfogja a lehetséges betolakodókat és otthont ad sok-sok milliárdnyi baktériumnak! Természetesen beteg, parazitákat hordozó akváriumban befészkelnek ide más baktériumok is, sőt örvényférgek, kagylósrákok, Nematodák stb szintén! A szivacs belső felülete menedék mindennek- mi azon legyünk hogy lehetőleg csak a nitrifikációban résztvevő baktériumok legyenek túlnyomó részben. A fotón egy nálam teljesen hétköznapi szivacs látható, de etalonként is ajánlhatnám: ilyen legyen a célotok, ez lebegjen a szemetek előtt ha szivaccsal szeretnétek  komoly biológiai szűrést elérni! Ez az ökoszisztéma egy valódi "szörny"- de barátságos, éltető és élhető közeget teremt! Mindig gondoljatok rájuk vízcserekor, gyógyszerezéskor is- nem bírják a vegyszereket, a klórt különösen nem. Én viszont nem tartom kifejezetten szükségesnek az akvárium saját vizében való kimosását, de klórmentes megfelelő hőmérsékletű vadonatúj vízben egész nyugodtan lehet kissé felfrissíteni a szivacsainkat. Nem teljesen kimosni, nem durván megnyomkodni csak épphogy- kezeinkben milliárdnyi élet van, csak a nyugalmi fázisban lévőket és az esetleg üres vázakat távolítsuk el. Kíméletes kimosással a világon semmi kárt nem teszünk a kocsonyás burokban leledző "jómunkásembereinkben", sőt meg is fogják hálálni...
Nos, nincs más hátra mint előre szokták mondani- ideje kimosnom a szivacsot egy kis keltető medencében 23x12x14.5 cm /4 liter netto / és majd megfigyeljük mi volt benne! Fentebb azonban azt állítottam hogy kinyomtam a vizet ugye- akkor ennek illene lebegnie nem igaz? Voilá:

Mossuk, nyomkodjuk ki....uhh!


Most töltsük fel teljesen, takarjuk le, és várjunk az ülepedésre:


Ahá..


Közben azért tetszenek figyelni a színre is ugye? Mint tudjuk a nitrifikáció aerob oldalán résztvevő törzsek nagy mennyiségben barnás-vöröses-sárgás színt mutatnak. ;)
El is telt vagy kettő nap, közben a medencében a körülményekhez képest "megnyugodtak a kedélyek", leülepedett a baktériumok döntő hányada-nézzük!


 Az üvegen valami van- hát persze, hiszen nekik az üveg is felület ott is szeretnének tanyát verni nem igaz?  De inkább a nyilak által mutatott részt nézzük itt:


Ez bizony már egy felszín, mégpedig a leülepedett baktériumok tömegének a felszíne! 3-4mm vastagságban állnak a medencécske alján, mennyien lehetnek- számít? Nem számít, de rengetegen...és mindez egy "3 decis szivacsból",  kevesebb mint egy tized négyzetméter felületről- derekas nem igaz?
Tekintsünk a nyugalomban lévő vízre egy utolsót, mert még mindig nincs vége:


Hogy letisztult ugye? :) Ha bármiféle vízmozgás lett volna a kis medencében akkor ezek döntő része már a szűrőmédiában landolt volna, hiszen épen azért hangsúlyoztam ki a könnyű fajsúlyt hogy láthassuk: sokáig képesek lebegni, közben van módjuk és esélyük megtalálni a legjobb helyet saját maguk számára. Ez nem mulm és nem homok....


Gábornak bele kell nyúlnia, meg kell tapintania mindent ami csak létezik....de milyen hasznos ugye? Itt azt mutatom hogy ez nem egy "leülepedett por", hanem egy gigászi nagy élő organizmus mely hihetetlenül kis egyedekből épül fel. Látszik ugye hogy kezdenének már itt is összeállni, de mivel számukra kedvezőtlenek a körülmények egyenlőre csak egymáshoz tudnak kötődni- ezeknek váz, támasz kell mihamarabb!
Ujjaim nyoma a baktérium szőnyegen: 


Tulajdonképpen ennyi lett volna, ha nem szeretnék még valamit mutatni. Mikor így leülepedett már a bacitömeg, akkor óvatos mozgatással rá lehet őket venni hogy együtt is maradjanak hellyel-közzel. Ezért én egyszerűen óvatosan leborítottam róluk a vizet, és a kis keltetőt élére állítva csináltam egy szorgalmi fotót is:


Ami nagyon-nagyon fontos: kérem figyeld a víz felszínét, a medencécske üvegét! Látod olyan mintha az egész egy zselatinszerű kocsonyás géllel lenne beborítva. És valóban- a biofilm kezdett életre kelni, hiszen él és élni is akar. Nekünk már csak kedvezni kell nekik, és ők teszik amit tenniük kell- van csodásabb a Természetnél? 
Hhhh....nem akarom, de muszáj. Meg, és be kell mutatnom a legutolsó fotó párost is, mert ez fogja megmutatni mennyi volt a súlya a szivacsban élő baktériumtömegnek. Kevés vagy sok? Nem tudom- de az tény hogy három darab ilyen szivaccsal rommá szűrök egy 75 literes medencét amiben halak élnek, nőnek és szaporodnak is. Nálunk szivacsosoknál 100 liter vizenként 1000cm2 szivacsfelület /itt a szivacs külső felszínéről beszélek!/ az ajánlott, így szépen ki is jön: 3x 250cm2= 750cm2. Ennek térfogata legyen egy liter- ára 250-400,-Ft. Na nézzük azt az utolsó képet....


Kisebb fotón pedig mutatom hogy nem vétkeztem mikor véletlenül átváltottam ezt a nekem túl okos mérleget folyadékmérésre, hiszen az eredmény milliliterben is pont ugyan ennyi:


Nos hát egyszerű számtan már csak a különbségszámítás, nem is szükséges leírni az eredményt- dekákban mérhető az a nedves bacitömeg melynek köszönhetően oly kiegyenlítetten jó vízminőségem lehet, és melyet halaim is nagyon élveznek. Szerintem nem is kell már nekem soha többé más média, sőt ha a hobbim a jelenlegi méretét nem haladja túl meg is van már életem végéig ami kell.
Bejegyzésemet ajánlom a "Szivacsos szűrés" nevű csoportom minden tagjának, és mindazon akvarista társaimnak akik folyamatosan szeretnének tanulni, nyitottak az újra /pontosabban itt az évtizedes megoldásokra!/ és megértik mi a cél: kihozni a legtöbbet mindenből!  Köszönöm mindenkori megtisztelő figyelmeteket, és azt hogy veszitek a lapot ha rosszalkodom akkor is....
 Végezetül itt van még ez a kezdő mondat ahogy indultunk..most elmondom ismét, bízván abban hogy már érthető számomra mi a jelentése: hagyjuk már a szivacsokat.....;)

T.:Gábor