2018. október 7., vasárnap

Mérlegen a szivacs

"Hagyjuk már a szivacsokat" szólt anno egyik társam a jelenleg legnépesebb Facebook csoportban- nekem ez megtetszett, és gondoltam hallgatok rá és felszólítására. Hagyjuk hát őket, de mint akvarista szemléletű ember meg is kell alapoznunk hogy miért hagyjuk. Ez a rövidre fogott kis írás erről fog szólni.
Mindenki azzal szűr amivel akar- de hogy kell szűrni az alaptétel mióta csak az eszemet tudom. Régimódi, de korszerű ismereteket is használó és folyamatosan elsajátító akvaristaként gyakran tekintek a múltba, és kicsit kacsintgatok a jövő felé is- ez pontosan így van akváriumaim szűrésénél is. Természetesen én is próbáltam "mindent", vagy legalábbis jó pár dolgot míg végül úgy döntöttem hogy megtaláltam azt a médiát ami nekem megfelelő, melyet akár nagy tömegben is meg tudok fizetni és számomra a kezelése /karbantartáésa/ sem ördöngösség. Nem kívánok senkit sem befolyásolni, bár vírusként terjed ténykedésem a hálózaton...remélem nem kártékony hatással van ez hobbitársaimmunkájára sem.
Kimondhatatlanul rég foglalkoztat egy gondolat, mégpedig az hogy hogy a fenébe lehetséges kristálytiszta és élőlényeink számára nem csak hogy élhető, hanem még élvezetes közeget is teremteni, sőt megtartani ezt? Tulajdonképpen már nagyon kis gyermekként is folyamatosan ezt találgattam, néha sikeres, néha viszont borzalmas kísérleteket végrehajtva hobbimban. El kell ismernem hogy néha- sőt nem is néha hanem sokszor!- kudarcot vallottam, melyre akkori mesterem sose szólt semmit. Ő volt a jó oktató, ő volt a jó Mester...tudta hogy saját tudás birtokába kell jutnom, és ehhez nem az az út vezet ha ő mindent készen megválaszol nekem. "Menj könyvtárba Gabika, én is onnan kölcsönöztem a könyveket.." Később egy grádiccsal fentebb pedig már megengedte hogy hazavigyem akkori legféltettebb kincsét egy H. Frey kislexikont. Nos, talán ez a módszer vezetett oda hogy mára magam is így szeretném "oktatni" társaimat- irányt mutatva, de sokszor nem kész válaszokat adva. Nincs nagy sikerem...talán azóta nagyot változott a világ.
Nem változott viszont vonzalmam a régi dolgok iránt, sőt azt is mondhatnám ahogy idősödöm egyre jobban vonzanak a régi idők megoldásai, szeretném ismét átélni a régebbi idők történéseit. Sőt szeretnék hasonlóan halazni na és persze szűrni is mint akkoriban! :)  Engem egyáltalán nem hoz lázba már a különféle új és még újabb szűrőmédiák megjelenése, de nagyon zavart amikor egyik évtizedek óta használt médiánkról a szivacsról olyan hangok kezdtek megjelenni melyek nem festettek róla jó képet. Előbb csak "nem a legjobb", később már "nem is olyan jó" véleményeket kapott, míg aztán elkezdődött a szerintem agymosásnak is beillő "teljesen alkalmatlan biológiai szűrésre" véleményt hangoztató vonal megjelenése, térnyerése, majd uralkodása. Valóban erről volt szó- a szivacsoknak már csak fizikai szerepet szántak, mindeközben pedig tenyésztők és hobbisták ezrei szűrtek továbbra is szivaccsal...
Tudjátok anno mikor megjelentek a legelső "ódalfalas" szűrések /manapság ezeket hívjuk oldalmattennek/ rengetegen megelégedéssel használták, ahogy használják ma is például német diszkosztenyésztők egész rendszerekhez. Ha nekik jó volt akkor- sőt ma is frenetikusan jó- ez a média, nekünk ne felelne meg mostanság? Nem hiszem hogy erről van szó- csupán megjelentek újabb médiák és azoknak is helyet kell szorítani a piacon. Ám legyen, de ne bántsuk a szivacsokat mint szűrőmédiákat…hagyjuk hogy boldogan használja az aki szerint neki is megfelelő, és még ha „csúnya” /ez a legkomolyabb aggály ellene/ akkor is használhassa okosan. Oldalpolcban, alsópolcos szűrők médiájaként igazán nem látszik belőle semmi, árával meggyőző, a tudása meg…olyan amilyen! ;)
El is érkeztünk oda hogy felmerül bennünk a kíváncsiság szülte igény: vajon mit tud ez a szűrőmédia, mi okozza sokaknál az évtizedek óta töretlen népszerűségét?  Mi magyarázza hogy rengetegen ezzel az „alkalmatlan médiával” is tudnak olyan biológiai szűrést csinálni mely nagyon bőven megfelel még túltelepített medencékben is, vagy egyenesen tenyésztői elvárásokat kielégítő tudást produkálnak? Azt mindenki tudja hogy aerob oldali nitrogénciklusban a rendkívül mérgező ammóniát oxidáljuk nitritté majd nitráttá, azt is mindenki tudja hogy ehhez milyen feltételek kellenek, és hogy ha elérkeztünk az aerob oldal „végére” akkor egy nitrátbánya vizünk lesz. Ez nem hogy baj, hanem egyenesen ez a jó! Az az ammónia molekula amiből már nitrát lett többé csak igen kevéssé mérgező halaink számára, és vízcserével vagy nitrátszelektív gyantával el is távolíthatjuk, meg is köthetjük. /Jelzem hogy igencsak konyhanyelven fogalmazok több helyen akarattal, hiszen most nem „litánia készül” hanem csak egy egyszerű nyelvezetű bejegyzés/
A nitrogénciklus ezen ágában olyan baktériumkolóniák vesznek részt melyek szeretnek helyhez kötődve létezni, nekünk lelkes akvaristáknak már csak az a feladatunk hogy ezt /na meg a többi itt nem taglalt körülményt is!/ meg is adjuk nekik. A baktériumoknak felület kell ahol megtapadván kolóniákat képezhetnek, sőt nem hogy kolóniákat hanem egyenesen egész ökoszisztémát! Téved az az akvarista aki azt gondolja hogy a biológiai szűrés egy úri móka csupán, éppen fordítva van ez: a halak egyáltalán nem foglalkoznak a víz fizikai tulajdonságaival, sőt kissé zavarosabb, törmelékes vízben még nagyobb biztonságban is érzik magukat. Amit viszont nem tudnak tolerálni- vagy csak igazán nehezen- az a víz kémiai értelemben vett leterheltsége- nem látszik a víz színén hogy az egy élhetetlen közeg, de tele lehet bomlástermékekkel, oldott gázokkal, vegyületekkel! Nekünk a biológiai szűrés adódik legésszerűbb és legolcsóbb, legkevésbé munkaigényes megoldásnak.
Tehát adjunk felületet a baktériumoknak…adjunk, de mennyit? Minél többet, óriásit, gigászit…de ez a felület legyen akkora térben amit ők ki is tudnak használni. Szivacsoknál és minden porózus médiában két külön fogalom takarja a „megfejtést”, és ha csak az egyik nem megfelelő akkor máris bukott a mutatvány. Kell ugye egyszer maga a felület mely egy cellában, üregben képződik- másrészt kell egy pórus amin át a baktériumkolóniáink megfelelő mennyiségű eledelhez és lélegzéshez szükséges anyaghoz juthatnak. Ha mindkettő megvan akkor nyertünk- de csak látszólag! A jó körülményeknek hála a valahai baktériumocskáink elkezdenek fejlődni, összeállni, kocsonyás burok védelmében kolonizálni és teret hódítani. Ha ennek során fizikai akadályba ütköznek- kicsi a tér- vagy bármilyen életfeltétel ellátásában csorbát szenved a telep akkor annak fejlődése megáll, sőt hirtelen felfokozott növekedést /túlnépesedést/ akár lepusztulásukkal is honorálhatják. Ezt nem szeretnénk egyáltalán, és bár a „lepusztulás” nem halált hanem csak nyugalmi fázist vagy migrációt eredményez mi azt akarnánk hogy igenis jól érezzék magukat, hogy dolgozzanak mint valami biológiai automata robot. Láthatjuk tehát hogy a nagyon jó se jó, mert „benövik”…az aerobok nagy és vastag kolóniák képzésére képesek, így ha őket szeretnénk használni akkor nekik kell megfelelnünk is.
Bejön a képbe a szivacs- de más is! Nézzünk hát példákat felület nagyságra-úgy értem elvileg belakható terekre. A hálózaton számos adat fellelhető, de van amire következtetnünk kellene…számoljunk is tehát!
-Seachem Matrix literenként 700m2 /megfelel 170liter „műanyag golyónak”/
-Eheim Substrat Pro literenként 450 m2
-Biomax biolabda 950m2 /m3
-Helix mozgóágyas média 720m2/m3
-Eco pondchip 3500m2/m3
-Top Grade japán szűrőszivacs 300m2/m3
-Sera Siporax más szűrőanyagokhoz képest baktériumok által felhasználható felülete:
   -Sera Biopur forte 0.6 szoros
   -Szén 15 x-ös
   -Kerámia 34x-es
   -Agyag golyó 78x-os
   -Biológiai szűrőszivacs 108x-os /Figyelsz??/
   -Biolabda 770x-es
Tehát egy adatot csak kinyertünk, feltéve ha a méltán kedvelt japán szivacsokat vesszük alapul- eszerint egy 1 liter szivacsunk felülete 0,3m2. Hmm…- ilyen kevés? 30x100cm…
A porózus médiák agyonverték szegénykét, de mint tudjuk az ördög a részletekben lakozik, és meg kell vizsgálnunk azokat. Kezdődjék hát a szivacsok tudásának lemérése, akár szó szerint is értjük azt- mérjük meg a súlyt! J
Méréseimnél egyáltalán nem a pontos mérésre törekedtem, bár a „Szivacsos szűrések” nevű FB csoportomban rengeteg javaslatot kaptam erre nézvést is. Ragaszkodnom kellett egy lehető legegyszerűbb metódushoz részben azért mert nem is tudtam volna laborszintű méréseket prezentálni, részben pedig szerettem volna azt hogy aki majd esetleg utánam mér /mondjuk porózus „szűrőkavicsokat, egyebeket/ az ugyan ilyen egyszerűen megtehesse. Jelzem hogy ez nem verseny, hanem a tisztánlátás igényének okán létrehozott mérés. Nem hiteles, de megmutatja a nagyságrendet majd bízom benne…

Íme itt is a száraz szivacs mérésének eredménye: 
 Hét gramm Tm30 szivacs- mérete 12.5x5x5 cm. Hogy miért ekkora? Mert az 50x50x5cmméretű egyentáblákból ez szabható ki veszteségmentesen, ráadásul a vastagság is megfelel a "Slim media" kívánalmainak. Német kollégák szerint maga az élő baktériumkultúra minden felületben csupán 1-1.5cm mélyre hatol, mi magyarok azért megkockáztatjuk /okkal!/ hogy 2-2.5 centi is elérhető.
Tehát egy ilyen méretű és mindösszesen 312.5 ml /egyharmad liter/ térfogatú vadonatúj száraz szivacs 7 gramm.  Ebben elvileg ha hiszünk a fentebbi adatoknak akkor összesen 0.093m2 belső felület van a celláknál, tehát igazán kevés a porózus médiákhoz képest.
Folytassuk mérésünket egy már használat alól kivont telítődött példánnyal, épp itt az ideje hogy kimossuk, tehát jó lesz nekünk! A szivacsot lehúztam a hordozó karról, felfüggesztettem pár percre hogy belőle a víz távozhasson- miután ez megtörtént kicsit még meg is lóbáltam hogy biztosan ne csöpögjön , íme az eredmény:
Megjegyzem hogy a mérlegecske minden mérés előtt szigorúan tarázva volt, és mivel konyhai műveletekben nem vagyok egy nagy spíler így szépen át is váltottam folyadékmérésre...ezért a ml /milliliter/ mint mértékegység. De nem nagy a gond, később megmutatom! Tehát 102ml/g/ a kicsöpögött szivacs, de erre nem alapozhatok ha engem az érdekel mennyi nedves biofilm van a médiában nem igaz?
Ezért aztán finoman de határozottan az egész szivacsot kinyomtam a kezeim között, vigyázva arra hogy csak a vizet préseljem ki. Lassan szorítottam hogy a belső cellákból is ki tudjon ürülni a bennragadt "kapillárisvíz", de olyan nagyon sok nem jött ki már a szivacs teljes összenyomásával sem. Ekkor ismét mérlegre helyeztem a szivacsot:
Nos ez a szivacs már mondhatni "száraz", de persze benne elképesztő mennyiségű biomassza él ebben a pillanatban is- most erről pár szó! Mikor felvetődött a mérés lehetősége számos ellenvetést kaptam- joggal!- mondván hogy nem tudhatom mi van a szivacsban és majd "belemérek" mulmot és homokot is! Igazuk van azoknak akik erre gondoltak, de ahonnan ez a szivacs származik ott abszolút semmiféle aljzat nincs, az igen lassú (5cm/min ) áramlási sebesség viszont a nagy felülettel karöltve nem produkál olyan szívóerőt ami a mulmot összeszedhetné. Ez kérem biológiai szűrő, nem célja a fizikai szennyeződések begyűjtése. Nem is lehet, hiszen ha olyan nagy áramlatba tenném ami már szívja a mulmot is, akkor meg elveszíteném a baktériumok kolonizációjához és megtelepedéséhez fontos 5cm/perc áramlási sebesség értéket, és átváltanék fizikai oldalra....
Szeretnék mutatni még egy fotót ami a bacikultúra mélyre hatolását mutatja- ez még egy fiatalabb szivacs, de a nyilaknál már látható ahol átütött annyira a bacifilm hogy elérte a furatot..e kolonizáció később még a teljes telítettségig folytatódhatna, sőtz egy részük a csőben is tanyát verne, de én most mérek! :)
Szeretném ha a fent vázoltakon túl még megtekintenétek a szivacs külső felszínét is- mi az ami érdekes? Igen-igen...mintha ott nem lenne semmi, üresek lennének a cellák és pórusok ugye? Jelentem azok is, hiszen e medencében számos garnéla és boszorkányharcsa él, és mondanom se kell hogy folyamatosan a szivacsokon lógnak! A legfiatalabb coryktól kezdve a guppikon át az ancikig, az összes gerincesem elsőrangú időmúlatása a szivacsokon való keresgélés, a garnélák a kis mini ollócskáikkal nyúlkálnak egy számomra láthatatlan eleségfalatért vagy éppen másért a szivacsok "'mélyére"-nem volna szívem elvonni tőlük ezt azzal hogy egy külső rekeszbe teszem a szivacsaimat.  Viszont bárki megteheti akit zavar a látvány- nincs akadály, a szivattyúk elszállítják a vizet bárhová! ;)
Már a fenti fotón is látható valami massza a médiában, de nézzünk egy közelit amennyire a technikám engedi:
Itt még markánsabban kijön a halak és garnik munkája /nézd felül!/, a szemben lévő oldal pedig enged némi betekintést a cellák labirintusába. Jelzem hogy itt a szivacs már össze volt nyomva ugye, tehát a biomassza nagy része sérült és levált már a felületről- ezért néz ki úgy mintha el lenne záródva a víz útja, de nem, ez már menthetetlenül ki lesz mosva majd! :)  Talán még az egységesen belakott felületet szeretném kiemelni- látható tehát hogy a szívás iránya nem fontos, a szivacsban szépen eloszlik. Nagyon fontos viszont hogy a karokon egyenletesen részesüljenek ebből, ezért is fontos a szivacstartó karok ésszerűség határán belüli lehető legnagyobb perforációja.
Egy még közelebbi felvétel aztán elnémította társaimat is...szó nincs homokról és mulmról- ez maga a szűrések legelevenebb egysége, a szíve és a lelke is...íme egy markáns szűrőbaktérium telep- mit telep egy egész élő organizmus!
Kérem figyeld meg a cellaszerkezetet és a pórusok mintázatát...ez a kaotikus összevisszaság pontosan az ami szétszórja a beáramló vizet, felfogja a lehetséges betolakodókat és otthont ad sok-sok milliárdnyi baktériumnak! Természetesen beteg, parazitákat hordozó akváriumban befészkelnek ide más baktériumok is, sőt örvényférgek, kagylósrákok, Nematodák stb szintén! A szivacs belső felülete menedék mindennek- mi azon legyünk hogy lehetőleg csak a nitrifikációban résztvevő baktériumok legyenek túlnyomó részben. A fotón egy nálam teljesen hétköznapi szivacs látható, de etalonként is ajánlhatnám: ilyen legyen a célotok, ez lebegjen a szemetek előtt ha szivaccsal szeretnétek  komoly biológiai szűrést elérni! Ez az ökoszisztéma egy valódi "szörny"- de barátságos, éltető és élhető közeget teremt! Mindig gondoljatok rájuk vízcserekor, gyógyszerezéskor is- nem bírják a vegyszereket, a klórt különösen nem. Én viszont nem tartom kifejezetten szükségesnek az akvárium saját vizében való kimosását, de klórmentes megfelelő hőmérsékletű vadonatúj vízben egész nyugodtan lehet kissé felfrissíteni a szivacsainkat. Nem teljesen kimosni, nem durván megnyomkodni csak épphogy- kezeinkben milliárdnyi élet van, csak a nyugalmi fázisban lévőket és az esetleg üres vázakat távolítsuk el. Kíméletes kimosással a világon semmi kárt nem teszünk a kocsonyás burokban leledző "jómunkásembereinkben", sőt meg is fogják hálálni...
Nos, nincs más hátra mint előre szokták mondani- ideje kimosnom a szivacsot egy kis keltető medencében 23x12x14.5 cm /4 liter netto / és majd megfigyeljük mi volt benne! Fentebb azonban azt állítottam hogy kinyomtam a vizet ugye- akkor ennek illene lebegnie nem igaz? Voilá:

Mossuk, nyomkodjuk ki....uhh!


Most töltsük fel teljesen, takarjuk le, és várjunk az ülepedésre:


Ahá..


Közben azért tetszenek figyelni a színre is ugye? Mint tudjuk a nitrifikáció aerob oldalán résztvevő törzsek nagy mennyiségben barnás-vöröses-sárgás színt mutatnak. ;)
El is telt vagy kettő nap, közben a medencében a körülményekhez képest "megnyugodtak a kedélyek", leülepedett a baktériumok döntő hányada-nézzük!


 Az üvegen valami van- hát persze, hiszen nekik az üveg is felület ott is szeretnének tanyát verni nem igaz?  De inkább a nyilak által mutatott részt nézzük itt:


Ez bizony már egy felszín, mégpedig a leülepedett baktériumok tömegének a felszíne! 3-4mm vastagságban állnak a medencécske alján, mennyien lehetnek- számít? Nem számít, de rengetegen...és mindez egy "3 decis szivacsból",  kevesebb mint egy tized négyzetméter felületről- derekas nem igaz?
Tekintsünk a nyugalomban lévő vízre egy utolsót, mert még mindig nincs vége:


Hogy letisztult ugye? :) Ha bármiféle vízmozgás lett volna a kis medencében akkor ezek döntő része már a szűrőmédiában landolt volna, hiszen épen azért hangsúlyoztam ki a könnyű fajsúlyt hogy láthassuk: sokáig képesek lebegni, közben van módjuk és esélyük megtalálni a legjobb helyet saját maguk számára. Ez nem mulm és nem homok....


Gábornak bele kell nyúlnia, meg kell tapintania mindent ami csak létezik....de milyen hasznos ugye? Itt azt mutatom hogy ez nem egy "leülepedett por", hanem egy gigászi nagy élő organizmus mely hihetetlenül kis egyedekből épül fel. Látszik ugye hogy kezdenének már itt is összeállni, de mivel számukra kedvezőtlenek a körülmények egyenlőre csak egymáshoz tudnak kötődni- ezeknek váz, támasz kell mihamarabb!
Ujjaim nyoma a baktérium szőnyegen: 


Tulajdonképpen ennyi lett volna, ha nem szeretnék még valamit mutatni. Mikor így leülepedett már a bacitömeg, akkor óvatos mozgatással rá lehet őket venni hogy együtt is maradjanak hellyel-közzel. Ezért én egyszerűen óvatosan leborítottam róluk a vizet, és a kis keltetőt élére állítva csináltam egy szorgalmi fotót is:


Ami nagyon-nagyon fontos: kérem figyeld a víz felszínét, a medencécske üvegét! Látod olyan mintha az egész egy zselatinszerű kocsonyás géllel lenne beborítva. És valóban- a biofilm kezdett életre kelni, hiszen él és élni is akar. Nekünk már csak kedvezni kell nekik, és ők teszik amit tenniük kell- van csodásabb a Természetnél? 
Hhhh....nem akarom, de muszáj. Meg, és be kell mutatnom a legutolsó fotó párost is, mert ez fogja megmutatni mennyi volt a súlya a szivacsban élő baktériumtömegnek. Kevés vagy sok? Nem tudom- de az tény hogy három darab ilyen szivaccsal rommá szűrök egy 75 literes medencét amiben halak élnek, nőnek és szaporodnak is. Nálunk szivacsosoknál 100 liter vizenként 1000cm2 szivacsfelület /itt a szivacs külső felszínéről beszélek!/ az ajánlott, így szépen ki is jön: 3x 250cm2= 750cm2. Ennek térfogata legyen egy liter- ára 250-400,-Ft. Na nézzük azt az utolsó képet....


Kisebb fotón pedig mutatom hogy nem vétkeztem mikor véletlenül átváltottam ezt a nekem túl okos mérleget folyadékmérésre, hiszen az eredmény milliliterben is pont ugyan ennyi:


Nos hát egyszerű számtan már csak a különbségszámítás, nem is szükséges leírni az eredményt- dekákban mérhető az a nedves bacitömeg melynek köszönhetően oly kiegyenlítetten jó vízminőségem lehet, és melyet halaim is nagyon élveznek. Szerintem nem is kell már nekem soha többé más média, sőt ha a hobbim a jelenlegi méretét nem haladja túl meg is van már életem végéig ami kell.
Bejegyzésemet ajánlom a "Szivacsos szűrés" nevű csoportom minden tagjának, és mindazon akvarista társaimnak akik folyamatosan szeretnének tanulni, nyitottak az újra /pontosabban itt az évtizedes megoldásokra!/ és megértik mi a cél: kihozni a legtöbbet mindenből!  Köszönöm mindenkori megtisztelő figyelmeteket, és azt hogy veszitek a lapot ha rosszalkodom akkor is....
 Végezetül itt van még ez a kezdő mondat ahogy indultunk..most elmondom ismét, bízván abban hogy már érthető számomra mi a jelentése: hagyjuk már a szivacsokat.....;)

T.:Gábor

2016. november 12., szombat

Common Ancistrus- közös tudás?




Tisztelt Társaim!
Az utóbbi időben sokszor belebotlottunk abba hogy hogyan is hívjuk kedves ancikáinkat, ha megfelelő szakmaisággal szeretnénk tenni ezt. Nem a hal saját elnevezéséről van tehát szó /Dönci, Laffogó szájú, Edömér, stb/ hanem a taxonómiában, és az akvarisztikai gyakorlatban helyesen használt nevekről!
E kis írás nem foglalkozik a tisztázott származású Ancistrus fajokkal, hiszen azok neve kétséget kizáróan helyes- rajtunk múlik hogy tudjuk melyik fajjal állunk szemben. Itt mindig ragaszkodjunk a helyes faj megnevezéshez, bár kétségtelen hogy még a taxonómiában sem mindegyik kapott elnevezést csupán egy L-számot, LDA-számot, vagy még más esetekben akár csak egy efféle nevet: Ancistrus sp. „Rio Tocantins”. Tehát mindössze annyit tudhatunk hogy ez bizony egy Ancistrus, és a befogási helyéről kapta az elnevezését, semmi több. Tehát ismételten: használjuk mindig hűen az elfogadott elnevezéseket, hiszen ez mindenki javát szolgálja!
DE-ahogy mondani szoktam mindig van egy de…szóval sajnos az utóbbi időben egy Facebook csoportban végzet munkám és tevékenységem során sajnos rengeteg félremagyarázással, féligazsággal és nagyon helytelen elnevezéssel találkozom. Ezért gondoltam hogy egy pár elnevezést tisztába kellene tennünk..
Egyértelmű hogy most itt csak a leghétköznapibb közönséges vagy keverék Ancistrusokat fogjuk említeni, melyek nagy számban és igen változatos megjelenésben találhatóak meg medencéinkben.
Alapvetően a világon senki nem tudná már megmondani hogy milyen fajok keveredéséből jött létre ez a hal, melyet mi angolból mentett kifejezéssel csak „Common ancinak” hívunk! Bármi elképzelhető, de sokan az A. temmincki, az A.cirrhosus, az A.cf.cirrhosus, sőt még az A.sp.03-at is az ősök közé sorolják. Szerintem ettől még sokkal árnyaltabb a kép, sokal több faj, vagy akár már eredetileg is keverék példány benne lehet a pakliban. Egész biztosan benne is van, hiszen elég csak arra gondolni hogy a „sima barna ancik” hány megjelenési formában vannak a hobbiban- szinte ahány hobbista vagy tenyésztő annyi variáns!
Vegyük hát „alapfajnak” a mi közös ancikánkat , nézzük milyen megjelenési formáik lehetnek, milyen elnevezésekkel illetik őket, illetve minek kellene neveznünk őket ha lekövetjük az angol sémát?
 -Long fin /LF/: az úszósugarak szép egyenesen szabályosan meghosszabbodtak, a hal egész megjelenése bájos, nem zavarja őt mozgásában a változás


 -Veiltail/VT/: az úszósugarak néhol már túlburjánzottnak tekinthetőek, a hal kinézete megosztó-csakúgy mint az elnevezés, mert nálunk fátyolosnak hívnak mindent aminek az úszója nagyobb mint az „alapkivitelé”. Sajnos ez az a variáns ami  sokszor mint élő mosogatórongy van jelen medencéinkben, az akvarista sokszor már azt sem tudja hogy ez most valójában szép, vagy inkább kerülendő? Megjegyzés: egy kevésbé zavarót illesztek be..

Bár az elején illett volna, azért nézzünk egy szép szimpla úszós példányt is- ez is csak egyszerű keverék, mégis szép.
Semmi extra ő csak egy szimpla úszós anci bika azaz Normal Bushy Nose/NBN/:

Folytassuk talán akkor az úszómódosulások után a színnel...jöjjenek az albínók!
Albino /AL/: jellegzetessége a teljesen "színtelen" kivitel, fakó sárga,már-már fehérbe hajló halról beszélünk  szemük színe elfogadottan vörös.Megjegyzés: ugye itt tulajdonképpen hosszú úszós albínókat látunk, ha ragaszkodunk a betűkből álló rövidítéshez ezek akkor ALLF /Albínó long fin/ancik...
  
 Érkeznek lassan a fotók az Ancistrus! csoportból is,ezen a két fotón például Csuvár Péter kolléga nagyszerű szimpla úszós albínója látható:

 
 Albino Gold/ALG/: náluk sokszor a testen is megfigyelhető némi átsejlő pontsoros minta, szintúgy az úszókon- intenzív gyönyörű szép sárga színezetűek, valóban mint az arany...
Következzen két méltán nagyon megbecsült "sárga hal"! Együtt tárgyalom őket, hiszen egyik sem lehet az ahogy mi és külföldi társaink is egyre gyakrabban hívjuk...
Yellow Blue-Eye /YBE/, és Yellow Black-Eye /YBLE/ : mindketten gyönyörűséges sárga ruhát hordanak, semmi mintázat nem sejlik át, némelyiknek a farokúszója két széle viszont kap alul-felül egy hangsúlyos igen intenzív sárga szegélyt is! Elképesztően gyönyörű halak általában L 144-ként emlegetik őket, de nem hiszem hogy abból az egykori egy szem hímből /ami alapján besorolták a fajt/ származnának. Íme a fekete szemű és aztán a kék szemű szépség valójában csak leucisztikus verzió: 
Az alsó képre picit vessetek egy pillantást- tudatosan választottam ki, megcáfolandó hogy ezek lehetnek L144 utódok- ugye a vörös tarkófolt nem az L144-re jellemző? 
Következzen most egy igen gyönyörű variáns mely az összes eddig felsorolttal egyetemben simán lehet A.cf. cirrhosus leszármazott is, csakúgy mint szerencsés keverék- tény viszont hogy pl a Planetcatfish A cf. cirrhosus elődöket említ. Itt van kavar ismét, hiszen a hobbiban/kereskedelemben ez manapság LDA16-ként forog közkézen és emlegetve is ekként vannak, ám mégis van közöttük két variáns!
Piebald /Pb/: márványosnak is hívhatjuk ezt a halat sötét és világosabb barna foltok váltakoznak testén: 
Calico /CAL/: ez egy extrém szép narancs és barna, sötétbarna vagy már-már fekete márványozottságú verzió, a narancs szín élénksége és a foltok-mezők kontúrossága remek feladatot adhat az erre igényes hobbitenyésztőknek! Már pici korban is megjelennek ezek a foltok rajtuk, elképesztően bájos egy kalikó ancistrus-nyáj ahogy együtt táplálkoznak! Íme: 
Lassan "belevörösödünk"..;) 
Red /R/, és Super Red /SR/ változatok: tulajdonképpen egy erős narancsvörös színezetű halról beszélünk, szó nincs vörösről vagy pirosról! Sok ebbe a verzióba eső hal igényel személyes megtekintést, mert a természetes fénynél történő szemrevételezés igen sokat elmond a tenyésztő munkájáról, nem utolsó soprban a halak értéke is a szerint növekszik minél "vörösebbek", minél egyöntetűbb a színük. A Red változatnál megengedhető a fiatalkorban -és persze idősebb korban fokozottabban- előjövő némi kis barna foltozottság, de korántsem olyan mennyiségben hogy a hal inkább már Calico legyen! Javaslom hogy valami egységes fedettségi maximumot kellene megállapítanunk, ez alatt azt értem hogy testfelületük hány százalékán engedhető meg némi barnás foltosság, netán átsejlő barna minta! 10-15%-nál semmi esetre se több szerintem..ha Red, legyen inkább red..
Haladjunk sorjában, előbb nézzük meg a Red verziót, ezt tréfásan hívhatjuk kolleginánk elnevezése után Smokey-nak is...a kis füstöskék, íme: 
Elérkeztünk a szerintem legértékesebb A.cf.cirrhosus verzióhoz,melyet méltán tartanak sokan az egyszerűbb ancistrusok király kategóriás képviselőinek- ők a Super Red-ek, igazán impozáns és csupán nagyon idős korban megengedhetően némi "halvány barna pírt" /hogy képzavart okozzak/ hordozhatnak! Amelyik példány már fiatalon is mutat barna foltot az várhatóan idősödvén egyre több ilyet fog magán viselni, így tehát az ilyen példánoykat le kell sorolnunk egy kategóriával lejjebb...Super Red csak makulátlanul tiszta /max 1-2% halvány barna foltot hordozó, de inkább azt sem!/ példány lehet, nagy szerencsénkre vannak ilyenek is- áruk is "red" ;) Szeretném hangsúlyozni hogy az A.cf.cirrhiosus narancsos színű verziói tekinthetőek testvéreknek is..csak a sorozatos és következetes szelekció /nyilván a genetika is!/ a megoldás arra hogy kategórián belül egyre szebb, "tisztább" Super Redeket neveljünk! 
Nos nézzük a Supereket: 
Hhh...hát ennyi társaim mindössze amit szeretem volna! 
Az összes fotó a netről származik, de hiszem hogy mi magyar ancisok valamennyit rövid időn belül le tudjuk cserélni saját halaik fotóira! Kérem ezért megtisztelő segítségeteket abban hogy a megfelelő verziókba nagyon illő példányotokról csodás képet készítetek, és a kép használatát átengeditek nekem e cikkecskéhez! Természetesen a Ti képeiteknél jelezni fogom a neveteket ha ezt kéritek, de igazából már így is veletek közös ez a blog..
Ajánlom írásomat az Ancistrus!  Facebook csoport tagjainak, olvasóinak, és mindazoknak akik eleddig csak nézegették halaikat de nem tudták mi az elfogadott megnevezésük. Még sokat, sőt rengeteget kell együtt tanulnunk- de íme az első grádics amin elindulhatunk..feltéve ha nem találnánk jobbat persze! :) 
Elképzelhető hogy ez az írás még picit "át lesz szabva", képek tekintetében mindenképpen...köszönöm megtisztelő figyelmeteket!
T. :Gábor

2016. április 2., szombat

Aqua Medic Mistral 2000



Az akvarista sose tudja mikor sodor útjába a vak szerencse egy lehetőséget melyet szeretne kihasználni. illetve ilyenkor általában még azt sem tudja hogy ki akarná használni, csak amolyan kósza háttérből jövő sejdítésként rémlik fel neki előbb a dolog. Nos így voltam én is mikor anno a kis Atman tesztelésére nyílt módom- annak gazdája jelezte felém hogy a címsorban szereplő levegőpumpa is leledzik nála, akár azt is eladná. A "csalit profi módon tálalta elém" úgymond, én pedig azonmód jó halhoz -akarom mondani akvaristához- méltóan rögtön fel is hörböltem...
Köszönetet mondok már elöljáróban is társamnak, hiszen nem akarta ő eladni nekem ezt a kis műszert, csak felkínálta tesztelésre, szétszerelésre. Persze mindvégig ott volt a levegőben a lehetőség hogy megszerezhetem, és e blogom végére ki is fog derülni hogy nagy örömmel meg is tetem ezt. Hogy miért? Magam sem tudom- nem kellett nekem ez a pumpa egyáltalán, hiszen talonban még megvan az Air Pump 8000 is, van tehát megoldásom arra az esetre ha jelenlegi Atman HP 12000 pumpámat szervizelni kellene vagy hasonló. Persze nem kell még sokáig, de aki levegővel szűr annak a légpumpák megléte alapfeltétel...
Bontsuk hát atomjaira ezt a legújabb kis pumpát is, nézzük hogy és miért van benne ami benne!

Tehát itt van ez a kis ékszerpumpa- sötétkékre dukkózott alumíníum ház, kis bordákkal a tetején és az a varázslatos kis "kéményke", ami természetesen nem öncélú- ez maga a levegőszűrő háza, benne némi Tm20 cellaméretű szivaccsal. Javaslom azonnal hogy tegyünk a szivacs alá egy kevéske vattát lazán- legyen meg a rendes előszűrés!
Már itt e képen is látható ami a készülék minden megoldásánál jellemző: nincs kisajnálva az anyag, esztétikum és célszerűség vezette a megalkotókat. A hozzám hasonló ipari megoldásokért rajongó emberek bizonyára megértik hogy már itt kezdtem érezni  a vonzalmat a pumpa iránt. :)
Súlyra is tekintélyes darab egyébként a kicsike, mert 3.5 kiló az már komoly egy akvarisztikai levegőpumpától, nem igaz? De nézzük is meg az adattábláját, mit tudhat, mi az amire számíthatunk?
 Öhmm....igen- engem itt viszont némi rosszul tájékozottságból eredő csalódás ért. 2100 l/h-ra számítottam mint az Atman HP 4000-nél, de itt íme kevesebb olvasható, ugyanakkor több fogyasztás is! A fenébe, mégis olyan döntést kell hoznom hogy ő a "Kék élmény" /így nevezetem el aztán/ mégsem kell nekem? Egy levegőpumpa jóságának fokmérője szememben a levegőhozam, a fogyasztás, a nyomás, az ár stb összetevőkből adódik aztán, és akik rákeresőznek ennek a pumpának az árára bizony egy kicsit meg fognak lepődni...segítség magyar elérhetőséghez itt: http://akvariumshop.shp.hu/hpc/ws_member_3g.php?azonosito=akvariumshop&tcskod=zotya1141675559&alcsoport=Aqua%20Medic%20leveg%F5ztet%F5k&title=Aqua%20Medic%20leveg%F5ztet%F5k
Szerencsére ugye azonnal meg is nyugodhatunk, hiszen a készülékházon lévő adattábla nem a maximum hozamot adja meg mint az eddigi pumpáknál, hanem az egy méter mélységre /100mbar/ lefújt mennyiséget! Ez nekem kifejezetten tetszik, ugyanis gyakorlati jelentősége óriási- gondoljunk csak bele: mindig valamilyen mélységű vízbe nyomjuk le a levegőt, nem a felszínen fújatjuk így van? :)
Maga a nyomás is magasabb /0.3bar/ szemben az Atman HP 4000 0.25bar nyomásával szemben...már érthető hogy a magasabb hozam, a nagyobb nyomás miért jelent magasabb villamos fogyasztást is. Huhh...őszintén megvallva igen örültem neki mikor ezt tisztába tettem magamban, mert a kis pumpácskának időközben drukkerévé váltam- akartam hogy ez jó legyen, hogy többet tudjon! Itt kezdődik a technikai bolondéria egyébként, mikor az ember egy holt tárgy iránt hogyne mondjam már-már érzelmeket kezd táplálni..nem szégyenlem én ezt!
Egyébiránt maga a készülékház vastag alu öntvénye számottevő hatással bír a zajcsillapításra is, súlyával pedig hozzájárul a pumpa elmozdulás elleni biztosításához. A ház befoglaló méretei 160x160x140mm, a tetején lévő bordák egyrészt esztétikai, másrészt a nagyobb felület révén hűtési feladatokat is ellátnak.
De üzemeljük már beeee...alig várom! Íme a kis szokásos alig élvezhető minőségű videóm:

Nos, már-már előreszaladtam ugye? Bizony, itt már eldöntött tény volt hogy Ő az enyém lesz- megigézett, megbabonázott...
A videó elkészítésének időpontjában még mit sem tudtam arról hogy valóban mennyi az a levegőmennyiség amit  tud, és kizárólag saját megérzésemre támaszkodva jeleztem hogy többnek érzem még 2100 l/h-nál is! Később gondolkodtam azon hogy újból kell "forgatnom" a videót, mert egész nyilvánvaló hogy blődséget beszélek...ott az adattábla, mit karattyolok én több levegőről? Le akarom égetni magamat, vagy futtatom a tudásomat? Lehangolódtam, mert tudom hogy minden blogíró ki van téve a kevésbé jóindulatú kollégák véleményének is, és ez egy lehetséges kapaszkodó lenne számukra. De ne lelkizzek, jogos...
 Heves kutatásba kezdtem hát a magyarázatért, akkor találtam meg a fentebb jelzett magyar elérhetőséget, árat- később számos külföldi oldalon is megcsodáltam ezt a pumpácskát miközben már azt számolgattam hogy hogyan gazdálkodhatom ki a vételárat? Maradt hát a videó a benne lévő kis bakival együtt is, én pedig őszinte örömmel estem neki a szerkezet megbontásának.

Mielőtt azonban folytatnánk ezt engedjetek meg egy pár szót még a háttérben zajló dolgokról is! Az összes eddigi videómban mindenhol számottevő szerepet kapott a hang bemutatása- csak elfeledtem elmondani azt ami számomra teljesen nyilvánvaló! Viszont az Akvárium Magazin fórumán ténykedő admin barátom az Atman HP 4000 cikkemhez írt hozzászólásában ezt jelezte felém- milyen jól tette!
Ide másolom az ottani párbeszéd idevágó részét, mert totálisan igaz és helytálló-íme:
-" A videóval kapcsolatban csak egy megjegyzés, amit te tudsz, de úgy gondolom helye van itt említés szintjén: a pumpák hangja jelentősen eltér "üresen" és terhelés alatt. Ha valaki meg akarja tudni egy pumpáról (vásárlásnál/vagy vásárlás után), hogy mennyire hangos, mindenképpen próbálja ki akváriumokra kötve is - egy hagyományos dugattyús kompresszor rettenetesen képes üvölteni terhelés nélkül (a kis Atman ahhoz képest csak dorombol), míg bekötve jóval csendesebb."
- "   A hanggal kapcsolatosan rendkívül jó észrevételt tettél, teljesen jogos! Sőt annyira tetszik hogy a következő blogomban /egy Aqua Medic Mistral 2000 a "szenvedő alany"/ erre külön ki is fogok térni! Nagyon jó...bár sokunk számára egyértelmű amit írtál, de a pumpák hangját így a videón hallható körülmények között nem lehet mérvadóan megítélni! Nagyon köszönöm, eddig erről sehol nem is írtam!
T. :Gábor"
Tehát így....senkit még véletlenül se tévesszen meg a pumpa üresjárati hangja- nem az a mérvadó! Csupán az erőteljes "pumpahang" és a távozó levegő hangjának érzékeltetése volt a célom, ugyanakkor minden műszaki ember tudja hogy bárminemű szerkezet hangja rengeteg mindent elmond nekünk..;)

Na de most aztán már tényleg döntsük szét ezt a pumpát, ugye?
Ok, itt egy felső burkolat leemelése utáni kép, íme az "erőmű"...mert ez az, és annak is néz ki!
Esztétikumból rögtön jelest adtam neki....a finom bordázat, a gyönyörű szép felületi bevonat számomra már ekkor előrevetítette annak lehetőségét hogy belül találok még technikai finomságokat! Egyedüli kis "mikrocsalódás" a szelepfedelekből leágazó cső kábelkötegelős rögzítése, de ezt is meg lehet emészteni....mondja meg valaki hogy ez hányszor lesz szétszedve a következő 10-15 évben? :)
Az alsó képen máris mutatok egy eltérő megoldást az eddigi pumpáktól- itt a pumpaszerkezet és a ház közötti kapcsolatot szemléltetném. Látod magasságában is el tud csúszni a pumpa motoros része az alapzathoz képest, speciális nem tövig menetes csavarok vezetik meg, illetve limitálják az axiális elmozdulás lehetőségét.
A kiszerelt csavarok így néznek ki:
Mindeme részletek után már alig vártam hogy magyarázatot kapjak a teljesítményre, kíváncsi voltam a belső felépítésre. Már eddig is nagyon tetszett amit láttam, de tudtam hogy a szelepfedelek levétele után tudom majd meg hogy maga a pumpa tulajdonképpen milyen állapotban van, mennyi élettartamra számíthatok még? Lecsavaroztam hát a dekliket, és amikor lefordítottam magam felé alaposan meg is lepődtem...még most is átjár a jó érzés- hiszen ez a pumpa szinte "szűz még", ez szinte új!! Nézzétek csak:
Patyolat tisztaság mindenhol, pornak nyoma sincs- én tudom miért nincs: aki megvásárolta az nem vette használatba, vagy csak igen rövid ideig. Kimondhatatlanul hálás vagyok hát hogy önzetlenül felajánlotta szétszerelésre, hogy erről is írjak egy blogot! Mikor erről beszéltünk még szó nem volt arról hogy egyszer ő az enyém lesz...de társam elpostázta nekem őt is ingyen, megbízva bennem és szaktudásomban. Köszönöm szépen!
A kis nyilacskával rámutatok a technikai csemegére fent- látod nem egy gumiból készült a visszacsapó szelepke, hanem a "láb" gumi, míg a zárófelület nyilván valamiféle szilikongumi feltehetőleg megnövelt élettartammal ugyanakkor kopásnak jobban ellenálló kivitelben mintha csak simán az egész egy gumi lenne. Én már ebben a pumpában nem lepődöm meg semmin- tényleg a finomságok tárháza lesz reméltem..
A visszacsapó szelepke alatti "nyomlap" felülete is sérülés és pormentes- hát szinte új nah! 
Folytassuk a megbontást miután levettük a rezgőtér felső borítását....hogy pontos legyek itt nem is a felső részről van szó, hanem arról hogy alulról bontjuk meg-íme:
Kis helyezőstift-szerű megoldás a majdani halálpontos szerelhetőséghez a nyilakkal szemléltetve, alatta kis poliuretán lapocska az elválasztáshoz..nagyon tetszik!!
Azonnal egy rendkívül fontos intelem: ennél a pumpánál amit lehetett egy darabból készítettek kiküszöbölve ezzel a rengeteg lehetőséget a hibára. Azonban így a rezgő kulisszamű nem húzható ki a csévetestek közül egyszerűen, ezt akarná jelenteni a figyelemfelkeltő nyilacska, a bekarikázott részen pedig az ok: 
A permanens mágnesekkel felszerelt rezgőművet azonban kissé felfelé billentve szépen és sérülés nélkül kihúzhatjuk a csévetestek közül, mutatom:
 ...és íme máris  kezünkben az az alkatrész ami élettartama során több milliárd rezgést fog végezni:
 Felteszem hogy a mágnesen látható kis bemélyedés a polaritást jelzi- a másik mágnesen ugyanis a másik oldalon van! :) Maga ez a kis darab is hordoz finomságot- nézd a gumimembrán alatti kis fóliát. Ez biztosítja a műanyag és a gumi közötti kapcsolat elválasztását, ugyanis ezen sokkal kevésbé tapad meg a gumi- kopáscsökkentő szerepe van. Hogy a gyártó még ilyenekre sem sajnálta az időt, energiát ez már jelent valami pozitívat ugye?
Itt az alanti képen már magát a dolgozó membránt láthatjuk. Fontos hogy a szétszereléshez picike csőkulcsot alkalmazzunk, mert villáskulccsal letörhetnénk óvatlanul a négy kis pöcköcskét. Ezek a lengőrész szerves részét képezik, ha letörjük akkor vakarhatjuk a buksit! Szerepük ezeknek az hogy megakadályozzák a mágneses lengőrész elfordulását- rendkívül fontos, hiszen ha az elfordul akkor beleverhet a csévetestekbe. Ezzel kopást, sőt törést is okozhat a számottevő hanghatásról nem is beszélve. Tehát csak nyugodtan, megfontoltan és vigyázva szereljük! 

 Kiemeljük a gumilapot is- eszméletlen fontos ennek megfelelő anyaga, és kialakítása! Akik szeretik a számokat azok kiszámolhatják mennyiszer végeznek alternáló mozgást, mekkora terhelést kapnak- szinte hihetetlen!
Olvassuk le az átmérőt- közel 48 mm! Álljunk csak meg egy szóra, hiszen ez kisebb mint a HP 4000-es Atmannál /ott 52mm/ és mégis kevesebb a hozama annak mint ennek a kisebb membránnal ellátott pumpának! Magyarázat lehet ere az hogy talán itt nagyobb az amplitúdó /hosszabb a löket/, illetve a visszacsapó szelepek tuti ezer százalékos zárása is...látjátok az ördög a részletekben lakozik! 
Mérjünk rá a gumilap vastagságára is... közel 2mm /1.98mm/, tehát ez sem egy vékonyka kis hártya! :)

Miután a középrésznél kigyönyörködtük magunkat folytassuk a "rommábontást", az alaplap következik:
Testes egy darab nem mondom- természetesen ez is masszív alu öntvény merevítő bordákkal- nos nem is fog ez elvetemedni soha az életben az biztos! A képen látható még a kifúvó nyílás belső menete is, ide időtálló módon rögzíthetjük a csatlakozó csonkot ami aztán már a központi levegőhálózatunk felé továbbítja majd a levegőnket.
Érzékelhető ugye az öntvény vastagsága? Tényleg alap-lap, erre lehet szerelni!
Most kukkantsunk még rá az "alvilágra"- itt is áramlásrendező öntött bordák terelgetik a levegőt, ugyanakkor ebben a térben véleményem szerint nagyon hatékonyan használják ki az éledő hangrezgéshullámok csillapítását is- a többszörös reflexió valószínűleg megtöri a hanghullám terjedését, sőt akár számottevő önkioltó ütköztetéseket is generálhat. Tetszik ez is..de mire eddig jutottam már ha rosszat találnék is jónak érzékelném, ideje hát lassan befejeznem a blogot. :)
Azért még az összeszereléskor felhívnám figyelmedet a védő földelés igen körültekintő rögzítésére, ez az életedet is megmentheti adott esetben, tehát nagyon-nagyon alaposan rögzítsd!

Huhh...a kis "pumpítót" összeszereltem lepróbáltam ismét. Legnagyobb örömemre nem maradt ki alkatrész, a pumpa halkan duruzsolva fülembe súgta hogy Ő már kész a munkára akár évekig is. Érintett lettem, megszerettem őt...telefont ragadtam, felhívtam a gazdáját. Barter, készpénz utalás-és végül már sajátként magamhoz szoríthattam a kis hűvös aluminium testét. Lehet hogy nem vagyok teljesen komplett, de ennyi legyen a legnagyobb bajom. ;)
Összegezvén: ez a pumpa nem az alsó kategória szülötte. Megoldásai, ára és tudása sem engedi hogy olcsónak, és olcsó megoldásokat alkalmazónak nevezzük. Mindezen dolgok mellett is úgy érzem azonban hogy rendkívül ajánlom figyelmetekbe Őt és testvéreit...sok-sok ideig kitartó társaink lesznek akvarisztikai hobbinkban, rengeteg élményt köszönhetünk majd nekik. Élményt egy légpumpának? Igen- az igazi jó levegőpumpák csak amolyan "háttérmunkások". Valahol egy polcon meghúzódva dolgoznak napi 24 órában pihenőnap vagy szabadság nélkül...csak akkor tudjuk meg mennyire fontosak számunkra, mikor számos év múlva kérnek egy kis karbantartást. Egyszerűen azok az akvaristák akik levegővel szűrnek nem találhatnak egyetlen egy megfelelő pumpát sem drágának...ez a Kék Hölgy /aki már az enyém juhhé!!/ egész konkrétan szerintem egy harcászati fegyver e téren. Egy bomba ami sosem robban, de mindig kész elbűvölni az akvarisztikai technika szerelmeseit.
Szívből köszönöm egykori gazdája segítségét a kezdetektől fogva- meg fogom becsülni, vagy ha eladnám akkor az újabb gazdájával becsültetni a pumpádat! Igen korrekt voltál hozzám- és bár kérted neved elhallgatását mi valamennyien köszönjük neked hogy névtelenül is önzetlenül felajánlottad értékes pumpádat szétszerelésre. Vezessen utadon a jószerencse és az egészség- köszönöm a lehetőséget!
T. :Gábor