Falevelek az akváriumban II.

(Gyűjsünk,de mikor?)

Az előző blogban már felvetődtek bizonyos kérdések -talán az egyik legizgalmasabb annak eldöntése hogy gyűjtsünk de mikor,és miért akkor? Ezen írás ezt a kérdéskört hivatott felvázolni,és részben saját gondolataim,részben a hálózaton megtalálható hazai,és külhoni fórumokban olvasható írások reményeim szerint segítenek is megválaszolni mindenkinek ezt a kérdést.Egyáltalán nem nehéz elképzelnem a tettvágytól fűtött kedves olvasóim lelkiállapotát....alig pár hónapja indult el az a folyamat és igény,hogy mi magyarok is egyre nagyobb számban szeretnénk medencéinkben leveleket használni.Szeretnék ebben segíteni -úgy vélem nem haszontalan ha ezt nyilvánosan megosztott formában teszem.

     Kis háttérinfó-hogy kiélhessem magam a "kétujjas" írásban,és ugyanakkor mégis elválasztott módon de tudjatok a dolgokról:hezitáltam a cikk címén-adjak más címet e második résznek,vagy célszerűbb egyszerűen jelezni hogy ez a második és nem utolsó része egy számomra fontosnak tűnő témának?Ez utóbbit választottam-mindig is szerettem a folytatásos dolgokat.Ígéretemhez híven én bizony elkészítettem ennek az írásnak egy kissé másabb elődjét-de egy áramszünet ezt nem gondolta megfelelőnek....szünetmentes táp tudom..majd egyszer;) Most azonban folytassuk: 

Oly annyiszor "feketevizeztünk" már,és örömömre meg is beszéltük ennek különböző kialakulásának lehetőségeit a postjaitok segítségével,hogy azonnal bele is foghatok egy újabb kérdés felvetésébe:vajon halaink eredeti élőhelyén hogyan és mikor kerülhet számottevő falevél mennyiség a vízbe?

Kínálkozik a lehetőség a poénszerű megválaszolásra,hát megteszem:mikor sok esik bele a vízbe!:)Na ja....de a trópusokon ez nem úgy működik mint a mi mérsékeltövi éghajlatunkon!Ott a fák folyamatosan fejlődnek,csupán a régi elhalt levelek hullanak alá egész évben.Persze egy folyó mindig is dolgozik a medrének megváltoztatásán,így ennek folyományaként elképzelhető partszakaszok vízbeomlása,melyek magukkal rántják a burjánzó vegetációt is.Így már sokkal több levél-ág-gyökér kerülhet egy adott folyószakaszba,bár érzésem szerint ez még mindig nem okozhatja a víz paramétereinek komolyabb változását.Viszont figyelj olvasóm,mert szép lassan szeretnélek rávezetni arra,hogy az ott élő halak-rákok-garnélák stb. hogyan kerülhetnek egész évben kontaktusba a víz fölötti vegetációval!;)

Bepotyognak hát a levelek-termések/és még sok más is,de azokat nem taglaljuk eztán/,becsúszhatnak egész erdőrészek is-és jön a legnagyobb változást okozó,évenként pontosan érkező esős évszak.Számunkra elképzelhetetlen az a víztömeg ami ilyenkor szétszalad a folyók kiöntési területein,és ugyanilyen elképzelhetetlen az a biodiverzitás is ami még mindig felfedezésre vár az esőerdőkben.A fórumon nagyon helyesen állapítottuk meg hogy bizony nem csak egyazon növényfaj képviselői,hanem válogatás nélkül minden faj víz alá kerül ilyenkor...az ártalmatlanok,az ehetetlenek-sőt az egyenesen mérgezőek is!Rengetegféle növény teljes egészében a víz alá merül hosszú-hosszú hónapokra..és mégis túlélik!:) Talán egy jellemző adat a mindenki számára ismerős Amazonas folyamról:azt mondják az esős évszakban akár 15 méternyivel is magasabb lehet a vízszint....elképesztő.Ha még azt is hozzávesszük hogy egyik kedves írónk/Molnár Gábor/ a legismertebb feketevizű folyón/Rio Negro-hát persze!;)/ is kétölnyi emelkedést említ-máshol két méternyit-akkor könnyedén elképzelhető mekkora az a terület ami ilyenkor víz alá kerül..Csoda hogy a rengeteg beoldódó anyag megfesti a vizet?A rettenet mennyiségű vízben aztán rohamosan több táplálékot találnak  halaink,megváltozik a víz összetétele,rengeteg alkalmas hely kínálkozik szaporodásra-és halaink meg is teszik ezt.

Látható hát hogy az akvaristák azon törekvése hogy minél jobban kiszolgálja halaink igényeit,és utánozzuk  neki az akkori körülményeket szinte reménytelennek tűnik-de megközelíteni egy nagyon kis morzsányira azért megtudjuk!Ezért teszünk hát be nekik leveleket is....nem csak a vízkémia,hanem az elfogyasztás lehetősége is benne foglaltatik  a dologban.Adjuk hát meg nekik azt a "feelinget" akár egész évben hogy génjeikbe zárt ösztöneiket kiélhetik,rejtőzködhetnek,ehetnek,sőt ívhatnak is a vízbe került levelek segítségével.Ugye láttatok már biotópokat amin sodor a víz,kavarog az üledék,és suhannak-vagy éppen egy hordalék kúpban lerakódnak-a levelek?Halaink legtermészetesebb közege ez....jobbat nem tudunk kitalálni semmiféle módon.
Alig emlegetett hatása a leveleknek még a növényekre kifejtett hatása:számos nyomelemet is tartalmaz,amit a falevelek akvarisztikai alkalmazásával a legegyszerűbb módon juttathatunk akváriumainkba-növényeink is meghálálják!

Pénz....egy nagyon haszontalan dolog,mert hamis ábrándokat kelthet annak birtoklójában-hogy mire fog vezetni ez az allegória mindjárt meglátjuk: megvehetsz bármilyen szuper kütyüt....beteheted az aranygyűrűdet is a vízbe ha halaid nem érzik ott jól magukat!Meg is vásárolhatod a trópusi fák leveleit nem is túl drágán,mi itt mégis a hazai fák leveleiről fogunk beszélgetni-melyekhez nem kell egy fillér sem,de munka az igen!Kérem hát hogy írásomat csak azok olvassák tovább akik tenni nem restek-akik nem a pénzért megvehető dolgok után kutatnak weblapokat böngészve...dolgozni is fogunk,és ettől jobban is érezzük majd magunkat!:) Még valami:egyáltalán nem kárhoztatom azokat a kedves kollégáimat akik mégis venni kényszerülnek,és akik trópusi fák leveleit használják inkább...de csak egy ártatlan kérdés:ugye az ottani gyűjtők is olyan körültekintéssel,és olyan körülmények közül gyűjtenek mint mi?Ugye ők sem a szmogos városok környékén lévő fák leveleit szedik le válogatás nélkül..ugye?Nagyon szeretem a catappa-vagy nevezzük bárhogy-leveleit használni,de nyilvánvaló törekvésem hogy egyszer és mindenkorra itthoni levelekkel váltsam ki őket.Nem a pénz az ok..nemcsak az!Környezettudatosság-minek a fél világon áthozatni a leveleket ha esetleg itthon,tőlünk pár kilométerre is lennének alkalmasak..elgondolkodtató ugye?

Jöjjenek hát kedvcsináló képek-a minap egy kedves kolléga megjegyezte milyen szép helyen lakom,elmondom hát hogy az összes elkövetkező kép Járdánháza falu Izra nevű völgyében hegynek kúszó erdei útja mellett készült.Az út szilárd burkolatú volt a szebb időkben,mára a sokáig tartó fagy,és a karbantartás hiánya mondhatni vadregényessé tette...Ladám nyiszorgása,és a hátsó ülésen jojózó gyermekeim legalábbis erre engednek következtetni.Iskolába kellett falevelet gyűjteni....hol máshol tehetnénk meg ezt gyorsan,ha nem egy alig-alig használt erdei út mentén?Nézzük hát...

Sorompó nyitva-megvallom életemben eddig egyszer láttam még csak zárva-harminc éve talán ?

 Erdők ölén kérem....enni lehet az avarról,ahol olyan mikrobiológiai dolgok zajlanak folyamatosan,amit meg kell mutatnom nektek:

 Képződik a humusz-jellemző hogy nagy eső után vagyunk,mégis olyannyira sok vizet képes megtartani már az avar is,hogy alig nedvesedett át alatta az erdei föld.

 Egy kis kedvcsináló előljáróban...mint látjátok vörös tölgy is van szép számmal a közeli erdőségeinkben,ám ezek még fiatal fácskák csupán.Alattuk a tavalyi lombozat maradványait láthatjátok...akvarisztikai célra már tavasszal sem voltak alkalmasak,de erre még visszatérünk.

  A kép közepe táján egy vörös tölgy makkjának kupacsa figyelhető meg-csodás kis elhalt darabja a termésnek-sokkal később még erről is beszélnünk kell!;)

 Hazafelé vezető utunkon még megmutatom nektek hogy milyen is egy vadon tenyésző égeres..alján a jó kövér félmocsaras földben gigantikus csalánerdő fogadná a behatolót.nincs még itt az égertoboz gyűjtési szezonja-de nézzük hogy néznek ki most:

 Egy közelibb kép a meleg motorháztetőn:

Erről van szó kérem-a tobozkák még nagyon erősen fejlődőben vannak-közepes termés ígérkezik-középen egy megtermékenyítetlen,elhalófélben lévő is megfigyelhető...a hozzá hasonlatosakat majd ne gyűjtsük be a szezonban sem.

Végül lazító jellegű képsoromat bemutatván még megmutatom hogy néz ki az út hazafelé..az erdőt figyeljétek természetesen!;)

Hát....a fák még "ezerrel zöldek"-sőt mai terepszemlém is alig pár sárguló levelet mutat.Minden itt bemutatott kép pontosan egy hete készült-hogy pontos legyek 09.15.-én.Élnek hát még a levelek....

Na végre elérkeztünk a tulajdonképpeni kérdéssel kapcsolatos gondolataimhoz....gyűjtsünk,de mikor?

Alapvetően két megoldás lehetséges ugye,de ennek is vannak árnyalatnyi fokozatai.

Szedjünk zöld leveleket, szárítgassuk meg otthon és azt használjuk?

A diólevélnél tudjuk hogy így ajánlja több-köztük magyar- kolléga is,és nem gond a levél fiatalkori juglontartalma sem-sem a növényeknek,sem az állatainknak nem árt.A füge,és eperfa leveleknél is olvasható a garnélásoknál-algázósoknál a friss,még zöld levél etetése.Arra viszont már több helyen is figyelmeztetnek,hogy csak annyi kerüljön a vízbe ami el is fogy viszonylag gyorsan-a levél élő mivoltában volt leszakítva,benne az utolsó percig zajlottak a folyamatok!

Ha zölden szedünk mégis mikor tegyük ezt-fiatal levélke korában,mikor még bársonyosan puha?Esetleg  idősödvén amikor már teljesen kifejlődve szabályos vegykonyhaként részt vesz minden egyes levél a fotoszintetizálásban?Ilyenkor szabályosan rohannak a különféle vegyületek az egész edénnyalábrendszerben,a levél él,és élni akar!A klorofill ilyenkor van csak igazán elemében-működik a vegykonyha!Az ilyenkor leszedett levél mindent tartalmaz ami csak egy növényben lehetséges....tehát elvileg aki etetési célzattal szedi ilyenkor jól jár vele!Kérdés hogy ha szárítjuk mennyire módosulnak a levél erezetében megszáradó nedvek,és mennyire alkalmas ez a levél a víz kémiai összetételének manipulálására?Aki ilyen célzattal tárazna be leveleket mennyire jár jól a zölden szárított levelekkel?
      Sok a kérdés-jól tudom....de nem oktalanul!Sajnos alig találni kielégítő választ hálózatszerte,sőt azt gondolom ezek nem is elegendőek számomra.Ilyenkor kénytelen az ember saját kútfőből származó válaszokat generálni saját kérdéseire...érdekes dolog,ezt hívják gondolkodásnak?:D Majd segítetek a blog hozzászólásainál-mert  kérdéseimet ezzel a célzattal is teszem fel.Okoskodjunk,"túrjuk együtt" a netet-aztán kitárgyaljuk!
Végül is szedhetünk élő leveleket....adhatjuk azonnal is őket étkezési célzattal,de meg is száríthatjuk őket.És itt jön a probléma:ha elkezdjük szárítani az addig zöld és élő levél zsugorodik,pöndörödik,egyszóval mindent elkövet csak hogy ne legyen könnyű a dolgunk!:D Lehet persze fagyasztani is-eleségeknél szokás-de kérdem én:kell még egy furcsa tekintet a családtól mikor pakoljuk a fagyasztóba a leveleket?....vidámkodtam csak-persze hogy ez az út kerülendő.Szárítani kell őket,mert tudjuk hogy a dehidratálás  az egyik ősidők óta jól bevált tartósítási mód.A pöndörödés ellen -emlékeztek ugye?-anno alkalmaztuk a préselést,és lehet is ilyen irányú ötleteléseket találni a hálózaton.Viszont alig hiszem hogy alkalmazható lenne ekkora levéltömegnél-a kivitelezésről pedig újabb aggályaim származnak!Újságpapírok között nem jó...bár már állítólag ólom mentes a technika,de a nyomdafesték még mindig ott van.Vegyünk többszáz itatóspapírt?Ne....rátapadhat a préselendő levelekre.Szárítsunk szúnyogháló alatt?Megtehetjük,de akkor kisebb mennyiségekkel kell dolgoznunk,mert ehhez ugye szükségeltetik egy nagy sík felület is.Ugyanez vonatkozik a géz,necc,és más ritkás szövetekkel leszorított módozatra is....de én továbbgondoltam!
Ha már mindenképpen zölden kell az a levél,hát hadd pöndörödjön össze-mielőtt a medencébe tesszük egyébként is le illik mosnunk,mindössze előbb kicsikét beáztatjuk hogy a levél kigöngyölhető legyen annak sérülése nélkül.Nagyon jó módszer a mikróban való "gyors áztatás",azt mondják így sokkal hatékonyabban el is meríthető a száraz levél...a lágy levéllemezt aztán már könnyedén mosogathatjuk.
Lemosás,dörzsölés,súrolás...rendben van,de azt tudni kell hogy amit felszívott a levél-és itt szennyező anyagokra,permetekre gondolok-azt eltávolítani belőle nem tudjuk!Ismételten itt van hát a gyűjtési hely alapos ismerete,főleg ha kerti növények leveleit szedegetnénk!
Még csak annyit tennék hozzá a témához,hogy a levelekben van bizony protein is-mintegy 12-21% közé teszi a rendelkezésemre álló irodalom néhány faj esetében,bár a neten rákeresőzve unos-untalan mindig csak a növények számára elérhető tápanyagtartalmat emlegetik.Nem csoda ez kérem....nem oly régi a téma még világszerte sem.Akit érdekel egy kis tudomány ezzel kapcsolatosan itt megtalálhatja:
http://www.spectrumanalytic.com/support/library/ff/Plant_Nutrients_in_Municipal_Leaves.htm
Jöjjön hát a másik lehetőség-gyűjtögessünk száraz leveleket?
Én ezt az utat választom...nem azért mert ezt tartom az egyedül helyesnek!Nyilván ilyenkor a levelek tápanyagtartalma már csökken,de nekem rájuk főleg vízkezelésre van szükségem.Egy-szintén nem magyar sajnos- tanulmány ami mérte a levelek tannintartalmának változását,a következőt mutatta ki:áprilisban-tehát a vegetációs idő kezdetén-a levelek 0.5%-ot,míg szeptemberben már 5.0%-ot mutatott ez az érték!Nyilvánvaló hát hogy ha vízkezelési célzattal szednék leveleket,akkor már az elhalt leveleket kell céloznom!
Ennek egyébként több haszna is van számunkra,időhiányban szenvedő,helyben szűkölködő mai embereknek-vegyük sorra:
-a levelek szárazak,könnyedén légszárazzá alakulnak otthon
-a tannintartalom a lehető legmagasabb,kevesebb levéllel ugyanolyan hatást érhetünk el
-nem pöndörödnek,nem kunkorodnak a levéllemezek-kevesebb hely,használat előtt egyszerűbb tisztítás
-a leveleken már csak kis számban vannak olyan rovarok amit otthon nem látunk szívesen
-az őszi gyűjtés egyszerűbb,hiszen:
                                               a)-nem néznek minket furcsán az emberek:D
                                               b)-a kivitelezés is könnyebb,hiszen a levél "lejön" a fáról
                                               c)-remek családi program,és romantikus kirándulás is egyben
A sort folytathatnám,hiszen számos észérv is emellett szól....azt gondolom hát,hogy akiknek hasonló céljaik vannak a levelekkel mint jómagamnak,azok várják a zordabb időket-nem kell már sokáig várnunk!Ma kora hajnalban itt a nagy vidéki csöndben és árnyalatnyi ködben zörejekre figyeltem föl...az egymást kergelésző bőregerek szárnya biztosan nem kelthette e zajt.Kávémat fogyasztva mégis meghallhattam azokat a számomra mindig is szimfóniaként élvezett hangokat melyeket a lehulló levelek ágakhoz,és egymáshoz verődése okoz....kezdődik hát!Bár még csak alig néhány sárguló dió és cseresznyelevél simul a gyepre,bár még zöldellnek az erdők-elkezdődött az őszi lombhullás.A természet és benne a fák készülnek a nagy változásra,érzik hogy most egy másmilyen világ következik.Az idő határozottan morózusabb lesz,jönnek előbb a hűs,majd később a metszően hideg északi szelek....közeleg az igazi ősz.A fák eldobják immár semmire sem jó leveleiket,lecsupaszodik a táj...az eddig rejtekben lévő madárfészkek is napvilágra kerülnek,a mezőkön rókák keresgélnek apró egérkékre vadászva-mi pedig elindulunk hogy begyűjtsük egész évre elegendő levélmennyiségünket.Persze lehet egy kicsit többet is-évekig eltartható,barátoknak ajándékozható ez a teljesen ingyenes dolog.De hogyan gyűjtsünk-hogyan szárítsunk,és hogyan tároljuk el őket?Nos erről,és ahogy magamat ismerem még kicsit is többről lesz szó következő írásomban az alkalmas idők eljövetelével....
Tartsatok ki,élvezzétek a még néha jó melegen sütő napot....eljő az az idő amikor csak gyűjtött leveleink illata,és fantasztikusan szép formái idézik bennünk majd az idei őszt.Kellemes olvasást,jó egészséget nektek-rendkívül szivesen fogadok minden további észrevételt,ötletet,javaslatot-várlak benneteket a fórumon!:)
T.:Gábor

 

Falevelek az akváriumban I.

(Az elmélet)

Sokat gondolkodtam e blogom címén…nem szerettem volna ha hatásvadásznak tűnik,ugyanakkor célom volt hogy könnyedén megtalálható legyen ha valaki e témában keresőzne,és magyar találatra vágyik.Így esett hát választásom a fenti címre-de megvallom szívem szerint az Erdők ölén megnevezést adtam volna neki…így vagy úgy,végül maradtam a lényegretörő cím mellett,és jó szívvel tárom elétek mindazt,amit a témában tudok,illetve az eltelt idő alatt magam is megtanultam.Nem mehetek el amellett sem,hogy rengeteg hasznos információt kaptam részben a fórumokon böngészgetve,részben pedig a ti hozzászólásaitok gerjesztette érdeklődésem okán-volt hogy célzottan keresőztem szerzőre,de akadt amikor ismert blogban olvasgattam utána.Tájékozódásom ki nem hagyható forrása volt az Akvárium Magazin összes rendelkezésemre álló száma,a különböző könyveim,és olyan dokumentumok melyeket idegen nyelvről fordítóztam több-kevesebb sikerrel.E hosszúra sikerült prológusra szükség volt- úgy korrekt ha már előljáróban is megköszönöm mindazok munkáját akik nyomdokain haladva végül úgy érzem egy jó átlagos szintet megütő magyar nyelvű cikket írhattam a témában.

 Falevelek…vajon kinek a fantáziáját ne mozgatná meg a kérdéskör,nevezetesen hogy mire alkalmazhatjuk ezeket hobbink során?Ugye érdekes lehet a felvetés is,főleg olyan hobbitársaim számára akik hozzám hasonlatosan idegenkednek a vegyszerektől,és ha csak tudják el is kerülik azokat!Falevelek…ok,de milyen faleveleket alkalmazhatunk egyáltalán-melyek azok amiket már kipróbáltak honi vagy külföldi társaink?Milyen észrevételeik voltak ezekkel kapcsolatosan,a medencékben tartott különféle állatainkra ezek milyen hatást gyakoroltak?Sőt-milyen hatást gyakoroltak a tartó közegre,hogyan befolyásolták a víz paramétereket….Ezernyi ki sem mondott kérdés-már most érzem hogy minderre csak részben tudok válaszolni.Nem túlzok:kicsit félve nyúlok a témához,és még írás közben is folyton utánaolvasok…nagyon szeretném ha helytálló,és hosszú távon is használható ismeretanyagot sikerülne prezentálnom.

Tovább nem kerülgethetem hát a „forró kását”-érzem türelmetek véges.Vágjunk hát bele!:)

Előbb azonban még egy kis felvezetés:hobbiállataink nagy része tőlünk igen messzire eső tájakról származik…mit keresnének hát a nálunk honos levelek az ő medencéikben?A magyarázat rendkívül egyszerű:a honi erdőkben-kertekben is találhatóak olyan fák,melyek levelei nagyon hasonló anyagokat tartalmaznak mint a trópusi fák levelei,igaz az összetételük csak nyomokban hasonlatos.A lényeg azonban nem ezen van-„nyughatatlan”,örökké kísérletező kedvű kollégáink/na és persze magam is!/keresték azt az utat mely során itthon is elérhető a természetből származó növényi származékok sora!A legfontosabb mindezek közül a tannin jelenléte a hazai fák leveleiben,másodikként pedig szorosan felzárkózva azonnal említeni szükséges a huminanyagok meglétét is.Ahogy visszaolvasom magamat kicsit nevetségesnek érzem ezt az egyszerű fogalmazásmódot-de látni fogjátok hogy szerettem volna egyszerű konyhanyelven kifejezni magamat.

A tannin jelentőssége kimondhatatlanul fontos a trópusi medencékben…mint tudjuk a tannin másik neve a csersav,képlete C₁₄H₁₀O₉ + 2H₂O.De itt azonnal erőt is kell vennem magamon,ugyanis nem szeretnék én tudományoskodni-a Wikipédia tökéletesen elmagyarázza miről van szó:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersav

A tannint-csersavat-mi akvaristák rengeteg módon használjuk…igen lágy vizeinket savanyítani tudjuk segítségükkel,de nem kell feleslegesnek gondolnunk jelenlétét keményebb vizeinkben sem!Erre rendkívül nyomatékosan szeretném felhívni azok figyelmét,akik csak legyintenek a falevelekre mondván:”Á,nekem úgyis kemény a vizem,nem savanyít az semmit”!Ez igaz is-mint tudjuk a karbonátkeménységet okozó kalcium-hidrogén–karbonát,és a magnézium-hidrogén-karbonát  pufferoló hatása miatt a kemény vizeket csak erőteljebben savas más szerekkel tudjuk leküzdeni-a természetes savak erre csak igen feltételesen,és nagy mennyiségben alkalmasak.Okvetlenül szeretném felhívni figyelmeteket arra az egyszerű tényre,hogy a vízkémia olyan ága a hobbinknak,melyet igen melegen ajánlok tanulmányozni-sőt magam sem érzem naprakésznek tudásomat!Mivel viszont nem is a vízkémiában „vetemedtem” írásra,nyugodt szívvel említem meg:aki savanyítani akar levelek segítségével annak e blog csak  támpontként szolgálhat-utánaolvasni okvetlenül szükséges!

Rengeteg halunk származik az unalomig emlegetett fekete vizekből/black water/,vagy ha nem is ennyire sötét vizek lakói akkor az oldott növényi savaknak köszönhetően savanyú vizekből származnak.A tannin,és a huminsavak együttes hatásának köszönhetően ezen vizek színe teaszerűen sárgás,de akár egészen sötét árnyalatokat is felölthet-erre nem csak a szintén mindenki által ismert Rio Negro lehet példa!Említhetnénk még a teljesség igénye nélkül a Nánay-t Peruban,vagy a guayana-i Mazaruni-t…de mondom ezek csak példák egy cseh fórumról.Nyilván a környező vidék összes patakja is hasonló,ezek csak a nagyobb folyók…Akit bővebben érdekel a fekete vizek fellehetősége,annak  jó támpont ha ránéz erre:

http://en.wikipedia.org/wiki/Blackwater_river

Ugye nem is olyan egyedülálló már az a sötét víz-nem kifejezetten csak az Amazonas-medencére jellemző?Én azonban most a falevelekkel kapcsolatos gondolataimat osztom meg,így nem veszem figyelembe a folyóvizekben lebegtetett hordalék miatti  színt-csupán a fentebb említett /tannin,huminsav/beoldódó anyagokkal szeretnék foglalkozni.Jól ismerjük ezek hatásait vizünkre,illetve halainkra:adott esetben savanyítják/színezik,algák növekedését gátolják,gomba és baktériumölő tulajdonságúak stb,stb….Halaink tartása során is kihasználhatjuk e tulajdonságaikat,stresszoldó képessége mellett  halainknak természetesebb és szűrt fényt is  engednek a vízbe.

Azonnal fel is jajdulnak a növényes akvaristák-de hiszen azért világítok ilyen teljesítménnyel hogy növényeimet jobban kényeztessem,mi lesz velem a sötét vízben?Kérdésem:ezekben a vizekben találhatóak azok a csodás növények melyeket ti tartotok,neveltek?Ugye nem…de megvédem a leveleket akkor is:a vízfestő képességüket egyébként is csak hosszabb ideig való áztatás során élvezhetjük,egy teljesen „kilúgozott levél”/kifőzött,kiáztatott../már alig tartalmaz olyan anyagokat melyek színezhetik vizeiteket.A dekorációs hatás viszont sok ideig élvezhető-feltéve persze akkor,ha nincs olyan élőlény a medencében ami elfogyasztja azokat!

Ilyenek pedig szép számmal vannak-itt mondok köszönetet sok garnélafannak,L-es harcsásnak…és legnagyobb örömemre egy igen elhivatott magyar kollégánknak is,aki e remek írást készítette a tájékozódni vágyónak:

 http://szentgyo.wordpress.com/2009/02/02/falevelet-az-akvariumba/

Aztán még egy-ez már külföldi,de rendkívül szép képekkel is rendelkező blog:

http://www.crustahunter.com/laub-fur-wirbellosenbecken/

Érdekes ugye,hogy eddig én főleg a vízre való hatásról beszéltem-aztán tulajdonképpen e kollégáink eleségként is emlegetik?Jah kérem-a garnéláknak ez egyenesen csemege,a különféle algázó halaink is bizonyára ledarálják az őket megillető adagot,és sok csiga sem közömbös irántuk!Nálam az ancik és RC-k nagy élvezettel rendezik el a falevelek sorsát….csupán a falevelek vastagabb erezetét hagyják meg.Bár beszélgettünk már erről,de itt is említeném hogy akik külső szűrőket alkalmaznak,ezekkel vigyázzanak:a szívó részre szükséges egy sűrű rostély vagy durvább szivacs.Mindenképpen meg kell akadályozni a vastagabb erezet szivó ágba való jutását,hiszen ott  rejtélyes dugulásokat okozhat.

De beszéljünk még a falevelek más hasznáról is-oly sokszor emellett elsiklik a hobbista! Jól tudjátok már többen is hogy én alapvetően corykat tartok-ezért számomra eleségként nem jönnek szóba,de annál inkább rejtekadó helyként,sötétebb aljzatként!Alig olvashatok sikeres megvalósításról-mindenhol csak kívánalomként van a sötétebb aljzat/milyen kétségbeejtő hogy a festett kavicsokban sejtik a megoldást!/,de alig páran tesznek is lépéseket e felé.Nos egy jó lehetőség némi falevél alkalmazása…Coryjaim olyan élvezettel bujkálnak alattuk rejteket keresve,amit elmondani nem tudok-tegyetek próbát!Hmm…kapni préselt tökéletesen lapos catappa leveleket is,ezek nyilván nem erre vannak „kitalálva”-de egészen más a helyzet a kissé felpöndörödő szélű természetes módon szárított levelekkel:egyszerűen megkapóan kedvesek a levelek alól kikandikáló kis coryk!Aztán hogy milyen természetesnek érzik még a levelek közelségét mi sem bizonyítja jobban mint az,hogy egyenesen rájuk is ikráznak….némely nőstényem határozottan előnyben részesíti a levelek fonákját/görbületét mint az üvegfalat,vagy az ez célra betett „ívási mopp”-otJ! Ezért aztán igen egyszerű a dolgom ha az ő ikráit szeretném menteni:egyszerűen a falevelet helyezem a keltetőbe…a kikelő lárvák is keresik a fedezéket!

Nagyon belelkesedtem érzem-térjünk hát vissza az eredeti koncepcióhoz:milyen leveleket tehetünk be a medencéinkbe?A kép fent említett linken ezekből bőséges információt találhattok,nem kell megismételnem az írók szavait… viszont mértékletességre inteném olvasóimat!Attól hogy milliónyi fa fogja elhullatni a leveleit,nem mindegyik hasznos ám!A hálózaton való kutakodásom során pontosan olyan hozzászólásokat olvasgattam,mint hazai oldalakon is:szinte minden levél említve van,mindenki mindent bele szeretne tenni a medencéibe-mert azt szedheti le a bejárati ajtaja előtt közvetlenül! L Nem erről van szó-sőt szó sem lehet forgalmas helyekről való gyűjtésről,ne adj isten permetezett kertekből származó levelekről!Ezt szinte mindenhol olvashatjuk-és tartsuk is be.

Egyes levelek bár alkalmasak a medencékbe-legalábbis nem ártanak-,de akik célzottan és tudatosan szeretnék alkalmazni a leveleket azoknak jószerével  egy kézen megszámolható választásuk lehet.Mindenek előtt említendőek hát a klf. tölgyek,a bükk,és gyertyánlevelek,illetve az éger levelek és tobozkák….ezeknek hosszú időre visszavezethető jó tulajdonságaik vannak,így érzésem szerint aki a vizét is kezelni/módosítani szeretné ezeket részesítse előnyben.A fent említett fajok honosak nálunk is-megtalálásuk nem okozhat problémát!Vegyes érzéseim vannak a különféle gyümölcsfa levelekkel mert kétségtelen hogy könnyedén elérhetőek,de a permetezésről se feledkezzünk meg-ha mi nem is permeteztünk,de a szomszéd igen,és lengedezett a szél..szóval értitek ugye?Vannak persze elhagyott gyümölcsösök,erdőszéli vagy szántó mellet lévő fák is-inkább innen próbálkozzatok pl. eperfa levéllel.;)Ellenjavallt  viszont a tűlevelűek használata….

A fórumokon olvasni lehet még a levelek eltérő tulajdonságairól is:nevezetesen némelyik könnyedén szétmegy rövid idő alatt,mást nem kedvelnek a benn lakó élőlények-de van olyan is aki egyenesen arról beszél hogy neki nem tetszik az a fajta levél,más kinézetűvel próbálkozik majd…Igen-ez utóbbi is számottevő kritérium lehet,ezért nem kívánok mereven rábeszélni senkit sem saját gyakorlatomra.

Rendkívüli módon számít a begyűjtés helye-és ideje is,de erről majd később-,hiszen igaz ugyan hogy a fa már visszaszívott minden hasznosíthatót az elhaló levélzetből,de ugyanakkor a felhalmozódott szennyezések még ott vannak.Számít továbbá a begyűjtött levelek kezelése-gondozása is….nem csak megtömök vele egy szatyrot és kész!Tárolni is kell,hiszen egy ideig biztosan nem tudunk ebből szedegetni…

Nos eddig tartott a könnyed/beszélgetős  mondandóm-a nyilván következő folytatásban belemegyünk a kőkemény részletekbe,megvitatásra felvetem gondolataimat a szedés időpontjával kapcsolatosan,és elkísértek a környező erdőkbe engem.:) Az az írás azonban még várat magára –bár már vannak sárga levelek,még él az erdő.Ezen cikkemben célom volt az egyszerűség-a túl sok ismeret esetleg  unalmas lehet…érzem viszont hogy ez a téma olyannyira magába zár,mint anno a cseh emelős.Mivel sejtem hogy egy kollégánk szintén e témában fog írni nektek,elegendőnek véltem ennyit a magam részéről….talán még valami:hogy „ütközés” ne legyen,én a tölgy-bükk témát szeretném folytatni,némi égertobozzal vegyítve.Tehát tájékozódásra fel…hol vannak e nagyszerű nemes fák a környezetetekben?;)

/Folytatás a levelek lehullása,szárítása,és a tárolás megkezdésekor valószínű részemről…/

T.:Gábor 

Észrevételeim a központi levegőhálózatomban

Lényegre törően:szeretném megmutatni nektek botladozásaimat alig másfél éves hálózatomban,de most inkább a képek kedvéért és a fórumra is hivatkozva.
Vannak olyan kollégáink akik érdeklődve követik mindennapi beszélgetéseinket,és akik maguk is szeretnének ilyen hálózatot.Már rengetegszer beszélgettünk erről  pontosan itt:http://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_kunena&func=view&catid=19&id=10905&Itemid=322
..így arra gondoltam e kis írásban  a képi anyagot is megmutatom.
A napokban csomagocskát kaptam Sopronból,O gyűrűk érkeztek...

Reklám vagy sem,én rendkívül elégedett vagyok a cég munkájával-áraival és a készséges segíteni akarásukkal!A cég linkje:http://www.ktt.hu/
Bármilyen tömítés,O gyűrű stb. a vétel célja melegen ajánlom őket,és ezúton is megköszönöm a szives segítségüket!Egy tippem hobbitársaimnak:200db gyűrűt rendeltem,és a postaköltség közelítette a gyűrűk árait!Tehát baráti társaságoknak ajánlom az összefogást/egyeztetést és egy csomagban való megrendelést.
 Nem telt el 24 óra a megrendelésem óta,amikor már kezemben volt a kis csomag,így azonnal ki is bontottam:

 Alig vártam már...további cseh emelőimhez is,de a fórumon emlegetett levegőztető cső csatlakozásokhoz is alkalmazni tervezem őket.A minőség fantasztikus...jó megfogni is őket,sorjának nyoma sincs!
Jól tudom hogy néha nehezen érthető amit a fórumon elmondok,hiszen kép nélkül nem mindenki van "képben"-ezért is gondoltam ideilleszteni pl ezt:

Emlegettem hogy én kínomban már drótozgattam is a kis csövecskéket a központi vezetékhez,hiszen lecsúsztak...A légpumpám nagyobb teljesítményű annál mint amennyi levegőt használok,emellett szép nyomást is csinál.Ergo ha nem használom ki,a nyomás valahol szökni akar!Ez rendszerint az ilyen csatlakozásoknál történik meg,és a lehető legalattomosabb módon:éjjel,vagy kevésbé hozzáférhető helyen-netán mikor senki nincs itthon.:( Az elszökő nagy mennyiségű levegőnek persze van hangja,és ilyenkor igyekszem is azonnal intézkedni-de mi van akkor ha senki nem észleli?Volt hogy ikrák semmisültek meg ilyen hibából,de volt hogy csak éppen félrecsúszott míg nem észleltem/fekete nyíl/:

Mint látható nekem szigorúan be van ragasztva a kis leágazás a gerincvezetékbe-az általam használt cső ezt megkívánta.De borzalom ami még a képen látható/kék nyilacskák/!Ez egy alsó vezeték,persze hogy anno nem építettem ki a kondenzvíz leürétésének lehetőségét/meg alig észrevehető helyen is fut ez a cső/.Észrevenni csak akkor vettem,amikor már "hortyogott-gurgulázott" benne a víz,ekkor természetesen kiengedtem a kondenzálódott vizet.De mit látunk a képen?A cső belülről penészes...ha ezen keresztül adok levegőt az ikrakeltetőkbe lehet hogy spórákkal árasztom el a keltetővizet?:( Ugye-ugye..saját kárán tanul az ember ,ti a topic olvasói pedig fontoljátok meg amit javasoltam:kondenzvíz láthatóvá tétele egy átlátszó a legmélyebben futó részen lévő csövön át,és annak leürítési lehetősége!Én pedig mosom ki a koszos levegőcsöveket....
Még egy baklövésem:nagyon-nagyon nehéz itt vidéken beszerezni speciális kis csövecskéket a gerincvezetékről való leágazásokhoz-ezért azt gondoltam jól járok ha a felgyülemlett eldugult porlasztóim kis csövecskéit alkalmazom.Ez szépen beragasztható,ileszkedik a 4/6-os levegőcsövekhez,ingyen van stb...hát ráfaragtam!Jeleztem a fórumon is:semmiképpen se alkalmazzátok!Alattomosan elöregszik,a legkisebb feszítésre elpattan-épp mint itt a képen:

 Ha ez megtörtént ömlik a levegő,a rákötött fogyasztók ugyanakkor nem kapnak levegőt-én levegővel szűrök,néha kissé túl is van népesítve némely medencém..ugye nem kell mondanom mást?:(
A baj észlelésekor azonnal intézkedni kell:vagy egy megfelelő pozdorja csavart kell betekerni,vagy vízálló ragszalaggal meggátolni a levegő szabad kiáramlását-egy azonban tuti:ez a leágazásunk már nem használható!A fene egye meg....szépen megtervezett rendszerünk már megint elosztókat fog tartalmazni,megint tekeregnek a levegőcsövek...mondom:ezt a csövecskét nem szabad használnunk.Ötletként felvetettem a cseh emelőknél használt szigetelést-én ezt fogom használni következő rendszeremnél-persze én beragasztom.
Derűre ború,végre megtaláltam a megnyugtató megoldást a csövek rögzítésére is,itt prezentálom nektek:

 Nekem tetszik....mind a tűszelepek,mind az O gyűrűk alkalmazása egy fokkal jobbá tette rendszeremet,úgy érzem e vonalon kell haladnom:amiben jobbítani tudok azt közreadom,és képekel illusztrálom hogy jobb rálátásotok legyen.Végül is ennek a se füle se farka írásnak ez volt a célja:informálás,megmutatás.
Talán a távoli jövőben bloggá bővül majd-addig azonban ennyi!:)
T.:Gábor
 2013.09.18:Ha kedves kollégáim nem olvasnának az AME honlapján,bizony azt hinném hogy mindent leírtam amit illet volna-de nem!Ezért kiegészítésképpen közlöm,hogy a kis gyűrű mérete 5x3mm!Sok örömet,és sikert hozzá ha alkalmaznátok!