Dlha Ves

/Szlovákiában jártam-hobbistát találtam/

Köszönöm!Köszönöm azt a megtisztelő feladatot amit párótoktól kaptam,és köszönöm azt a vendégszeretetet amit "odakinn" fogadott....szeretnék úgy élni ahogy ma tehettem,szeretném ha mindannyian megtudnátok:hálás vagyok nektek!
Nagyon-nagyon rövid szeretnék lenni-igen érintett lettem lelkileg a mai nap során történtek miatt.Aki olvas tudhatja hogy egyáltalán nem vagyok "szívbajos" ha oda kell mondani a szöveget...ha ki kell vágnom magam egy kényes szituból.Azt csak sejtheti némely engem jobban ismerő kolléga hogy milyen szenvedést okoz nekem ha személyeskedő,vagy sértő hangú levelet,postot kapok....Most azonban a másik véglet a jellemző-boldoggá tettetek!


Közeledik a börze,és közeledik az a nap amikor ebben a rohanó világban kicsit megállhatunk-találkozhatunk,csereberélhetünk,beszélgethetünk.Élénk társasági életet élek én itt a világvégén kérem...ez a szerencsém,mert enélkül-szóval nehéz lenne.
Egyszercsak kapok egy -érzésem szerint sokszor átgondolt-kérést,hogy segíthetnék ha úgy érzem....mindössze 60 kilométer,el kellene hozni pár halat a kolléga ismerősétől Szlovákiából.Üzemanyag költségek térítve,stb...igen,ez csak ami nekem nehéz lett volna,a többit megoldom én!
Egyeztetések,kölcsönös beszélgetés a "kinti" hobbitárssal,és már meg is van az időpont:16.-án találkozunk délelőtt!Bár a hobbitárs jelezte hogy már nyitja is a nagykaput,én csitítottam...de alig vártam a napot amikor végre kiszabadulhatok szűkebb földrajzi környezetemből.
Nagyon korán ébredtem....azt hittem még rengeteg előkészíteni valóm van,de jólesően konstatáltam hogy a pár ajándékhal kifogásán kívül dolgom aztán semmi.Kornyadoztam kicsikét a kávémat fogyasztva,és megállapítottam hogy a mai nap telitalálat-pontosan ilyen esős napra szerettem volna időzíteni ezt a meglepetés utat...imádok esőben vezetni,és szenvedélyesen élvezem a hegyek közé beszorult felhők látványát is-elindultunk hát édesapámmal a "nagy útra"!Ha valaki szeret utazni,akkor ő aztán igen.....én pedig nagyon szeretem ha valaki ugyanúgy feloldódik az út során ahogy jómagam is.Nem siettünk-ismertem már az utat,bár húsz éve nem volt szerencsém erre gurulni....A megbeszélt időben érkeztem Hosszúszó-ra,hiszen így hívják azt a magyarok lakta kis települést ahol vártak ránk.Az úton végig esett,vagy egyenesen szakadt az eső..leküzdöttünk kivénhedt hűséges autómmal 12%-os emelkedőket is,és szinte zajtalanul siklottunk a csodás szlovák utakon.Nem akvarisztika-de rengeteg napelemet láttunk a környező mezőkön,néhol hektárnyi területeket is elfoglalva.Kissé meglepődtem a vadonatúj-nekem az!-felüljárókon,autóúton....fejlődik a térség kérem!A portákon rend,az autók már nem azok az "egyenskodák" mint anno-idősödöm,nosztalgiázom. Pelsőcnél letértem hát-térkép egyáltalán minek?-és pár kilométer múlva bekanyarodtam a nyitva álló nagykapun.
Fiatalember fogadott nagy mosollyal...mintha mindig is ismertük volna egymást!Azonnal a lakásba invitált,és kérte hogy ne fáradjak a vödrökkel-ő már elkészített sok mindent,és a legprofibb módszerrel hungarocell dobozba fogja zacskózni nekem a halakat.Hát csináljad öcsém-gondoltam-,mert a közvetlensége és habitusa okán azonnal akvarista testvéremmé fogadtam magamban.Én mindig tisztelettel adóztam azoknak akik becsülik az állatokat-ugye nem is kell ecsetelnem hogy tetszett az ahogy ő előkészítette a halakat a mindössze másfél órás andalgós tempójú utamra?
Váltottunk pár szót,de inkább a háttérbe húzódva szerettem volna  nem zavarni őt a munkájában.Hagyjuk hát őt most dolgozni-közben bemutatom röviden kedves vendéglátómat,annál is inkább mert időközben megérkezett a török módra elkészített kávém-amit szintén húsz éve nem élvezhettem Szlovákiában.

Attila 29. éves fiatalember,a család férfitagjaival Besztercebányán dolgozik mint nehézgépkezelő.Hétvégénként jár haza-így hobbiját redukálnia kellett mindössze 5 darab akváriumra.Alig párszáz literke...de bennük csodák élnek,és tenyésznek.Érdeklődésemre elmondta hogy top minőségű szárazakkal,fagyasztott és liofilzált eleségekkel etet.Bár voltak élőeleség kultúrái is,de az életformája nem teszi lehetővé ezek gondozását.Távollétében sógornője,és az otthon maradók gondozzák a halakat....ő csak vágyódva gondol rájuk hét közben.
Halait neves tenyésztőktől,és a Távol-Keletről hozatta-nem egyszer többet költve postára,mint a halakra.Bár mostanára erősen megfogyatkozott az állománya,azért nem mond le róluk..egyszer még sokkal komolyabban is akarja csinálni!:)
Mit is mondhattam volna akkor,mikor megemlítette hogy kicsikét félve várta:vajon miféle hatalmas akvarista fog hozzá betoppanni,és mit fog szólni az ő hobbijához?Bár a hatalmas akvaristát semmiképpen nem vehetem magamra,de elmondom hogy mit szólok a hobbijához:igen ügyes!Kizárólag levegővel szűr,és talajszűrőt alkalmaz két nagyobb medencéjében:

 

Az aljzat speciális akváriumi célra készült-megvallom nem voltam képes megjegyezni a nevét.Egyetlen Resun membránpumpával termeli meg a levegőt,összességében véve elégedett a hatékonysággal-három nevelőjében egyszerű szivacs szűrést alkalmaz.

Amint megérkeztünk elkészítettem a "kötelezőnek számító" parolázós képet...így kell összeszorított szájjal mosolyognom!:D

Igen jó keze van a fiúnak-nekem sokat elmond a kézfogás mikéntje,és állíthatom hogy a "halott béka odalógatva" stílusról itt szó nem volt-fizikai munkás ő kérem,megragadta a jobbot ahogy kell!Tudom hogy nem ilyen képre számítottatok-íme egy hangulatában is jobb:

Erről van szó....nagyon jó volt a közös halazás!Attila nem hagyta magát eltéríteni a munkától-rendületlenül-és most figyeljetek:egyesével,minden egyes kifogott halat szemrevételezve tette a dolgát.Nem ám úgy belehálózva darabra,nem!Minden halat egyenként emelt át a szállító zacskókba,mintegy búcsúzva,de nyugodt szívvel is-ő biztos volt benne hogy hobbija javát adja át nektek.Önzetlenül,tulajdonképpen ismeretlen emberre bízva őket.Közben folyamatosan kapacitált hogy nekem is ad,csak szóljak már....a végén "engedélyeztem neki" hogy egy pár DS japan blue narancsosvörös farkút nekem is becsomagoljon.;) Nem arról van szó hogy nem tetszettek a halai-hanem épen ellenkezően!Ez a srác odaadta volna mindenét-emlegette is hogy van sok akvarisztikai kelléke csak szóljak hogy mit szeretnék-de kérdem én:attól hogy valaki adná kötelező elfogadni?Jó lesz még az neki a későbbi hobbiban.....
A halakat nagyon gondosan csomagolgatta...mindegyik változat lányait,fiújait külön,bár megjegyezte hogy tehetem őket együvé,csak szeretné látni hogy elegendő lesz-e a mennyiség.....tetszenek figyelni:akarta tudni hogy minden társának akinek ígért fog jutni halaiból!Említette hogy maga is használ speciális halszállító zacskót,melyben egyetlen deciliter vízben szállítható a hal-akár a messzi keletről is!Íme,ő ezeket használja és küld is nektek belőle kipróbálásra:

Ugye nem húzhatom tovább már-jöjjenek a halak!Előre szólok hogy egy változatról nem csináltam zavaromban képet-ez a DS Gray Metallic lírafarkú változata-elnézést ezért...kárpótlásul a gyenge fotómon megmutatom nektek az általam csak leborulósan gyönyörűnek titulált HB White változatot,én az életemben ekkora és ilyen erős lányokat még nem láttam!Akkora farokúszókat nyitottak,hogy az ember elámult:

Még egy kép egy más változatról,ez a fentebb említett DS japan blue:

Hhh.....nagyon szépek,hatalmasan fantasztikusak!Igazából nem így áll ám a farkuk,itt éppen megugranak tőlem-de nézzétek már azt a színkavalkádot amit villantanak!Ember....hihetetlen!
A képet nélkülözni kényszerűlő DS Gray Metallic csapat számomra hihetetlen....mintha három mezőre lenne osztva egy halacska törzse,és olyan szépen irizál,hogy az páratlan.!

Itt már a csomagolás végső fázisa látható,egy adag saját kaját is mellékelve-a fiatalember tudja mit miért csinál!
Elérkezett hát a búcsú pillanata,Attila maga akarta kihozni az autóhoz halait.....aranygyerek!Elbúcsúztunk,kitolattam a főútra,és ennyi volt...de remélem nem ennyi lesz!Hazafelé szintén erőteljesen csapkodó esőben és jó hangulatban utaztunk...majdnem rászaladtam egy autóútra,lehet hogy arról csak majd Kelet -Bejrútban térhetek le,így némi "füvön való-árkon/bokron át" mutatvánnyal csak rádöccentem a helyes útra.Tornaalján még pár kuporgatott euróból vettem az itthoni kicsiknek/nagyoknak némi  külföldi ajándékot,bár fájdalmamra nem találtam az egres nanukot....pedig én anno kilószámra habzsoltam:) Na majd valamikor....jó volt,szép volt...hazaértünk.
A képen már az itthon felbontásra váró zacskókat láthatjátok....

....amiket azonnal rendeztem is.Négy medence várta már előkészítve szűrve-fűtve őket,így a megfelelő hőkiegyenlítés és vízparaméterek rendezése után ki is úszhattak a zacskókból ezek az ékszerhalak.
Továbbiakban már rám vár a nemes feladat hogy megőrizzem őket nektek a börzéig,és igencsak nagy örömmel át is adhassam majd őket nektek.Attila még küld talán 5 darab Red/Blue Grass guppit is nektek-vérkeveredés,vagy csak kísérletezés céljából.Ahogy jelezte:nála mintha kezdenének elaprózódni a halak-én viszont itthon meghagyok neki pár pont ilyen változatú egyedet,hadd frissítsen ő is!Beszéltünk még a Blue irány nehézkes megtartásáról-de nem akarom ennyire a guppisok dolgát magaménak tudni-folytassátok majd ti!;)

Utószó gyanánt:kiengedtem a halakat....az egész család körülöttem tolongott.Én tudtam már hogy mi lesz a következő lépésem,ezért bekapcsoltam a gépet,és azonnal jeleztem is Attilának a vételi szándékomat minden változatra."Vonalban" volt-és megállapodtunk abban,hogy amikor jön az ő cserehalaiért én is kapok mindegyikből...a dolog pikantériája következzen most:sajnálkozva mondta hogy már csak kicsi halak maradtak nála/gondolkodjatok hogy miért?/,de azokkal  természetesen áll rendelkezésemre.Csak egy-két párt kértem...csak azért hogy a családnak is mutassanak valamit a medencéim,ne csak nekem.Ugye tudjátok hogy számomra a kicsik felnevelése tökéletesen élvezetes feladat,sőt:ezt szeretem csak igazából!Így hát már én is harci lázban égek....de az istenért,többé ne küldjetek semmiféle halért,mert szerelmes leszek beléjük!:D

Ugye szokatlan volt hogy elől volt a köszönet,és itt a végén már csak egy dolgom maradt:megint csak megköszönni amit ma kaptam tőletek.
Guppisok,barátaim,hobbitársaim:legyetek sikeresek....a halak vasárnap átkerülnek a ti medencéitekbe,azt szeretném ha beleadnátok apait-anyait!Tudom hogy ezt nem is kellene mondanom...mutassátok meg hogy mit tud a hazai guppis csapat!Jó egészséget nektek,kitartást,és sikert!
Hogy a fene egye meg... a vasárnapi napon ott lesz a guppisziget a börzén,rengeteg fantasztikus állattal!Nem és nem hagyhatom magam elcsábítani.....én corys vagyok,én harcsákat tartok,és goodikat hozok haza onnan!Gábor!!!!!!Légy erős-a kísértés az lesz az tuti!
T.:Gábor

2013.10.26.
 ..és a dolog folytatódott!
Attila ma tiszteletét tette szerény otthonunkban-jött a halaiért amit ti viszontküldeményként  voltatok szivesek rámbízni a börzén.Én igen szeretem a pontos embereket-őszinte megbecsüléssel konstatáltam ahogy a megbeszélt időpontban befordult a nyitott nagykapunkon.
Belépés után  bemutattam őt családom tagjainak ,a hangulat pillanatok alatt megint olyan lett minta régi ismerősök lennénk...egyszer csak azon veszem észre magamat,hogy valaki az állványaim között nézelődik!Sőt,mi a fene.. lopja a halaimat!!! :)

Természetesen nem erről van szó-szeretem volna ha nálam ismét bemutatja azt a féltő óvatosságot ahogy ő beédesgeti hálójába  a halakat.Persze arra hivatkoztam hogy én ügyetlen vagyok,meg hogy csak az ő halai stb...szerencsémre kötélnek/hálónak!/állt.

 A magasabban lévő medencéknél létráról oldottuk meg a lakók evakuálását,közben megfigyelhetem ahogy kritikus szemmel  kiválasztja azokat melyeket szeretne mielőbb zacskóba helyezni....de hiszen az összes az övé!:)

Attila éppen  elmélyülten terelgeti saját születésű red/blue grass guppikáimat-szerettem volna ha elviszi az összeset,hiszen direkt neki hagytam itthon e párat a börzére indulók közül-de önmérsékletet tanúsítva csak annyit vitt,amennyit biztonsággal el tud helyezni otthoni medencéiben.
Akvarista lányok figyelem...ez az én ajándékom nektek!Egy igazi szívből jövő mosoly a tökéletes fiatalság kirobbanó erejével...
Attila mosolya a létrán:

Végül még egy dologgal maradtam adós-jöjjön hát a búcsúkép:

 Halak-növények...minden amit csak adni tudtam neki,és amit ti küldtetek cserébe.Azért még sikerült némi ancibrikettet ráerőltetnem pár darabka fagyi vörös cyclops társaságában,és megmeríthettem pohárkámat a száraz tápok egyikében is..elfogadta!:) 
Mondanom sem kell hogy ő szintén meglepetésekkel szolgált-a füstölt juhsajt osztatlan sikert aratott gyermekeimnél!-de kaptam ám a saját maga által használt szárazeleségből is,sőt még spirulina tabival,Sera Omnipurral és jópár visszacsapó szelepkével is gazdagodhattam.Arany srác...hozta nekem a növendék "gupky"-kat is ahogy ők nevezik,én meg cserébe viszontfertőztem!:D Egyszerűen kijelentettem hogy ma már innen nem mehet el cory nélkül...és lőn!Minden célzat nélkül óvatosan megtudakoltam hogy milyen a vize,és miután megtudtam azonnal szerencsésnek éreztem magamat:éppen rendelkezésre állt pár C.aeneus/valami véletlen folytán ;):D/ .Így hát elgyönyörködhettem abban is hogy egy guppifan hogyan fogja ki a növendék corykat....vagy hogyan szeretné ha ők belemennének a hálójába!Azta...komolyan mondom ki kellett engednem a nevetésem,mert azt hittem rögvest meghalok ha visszatartom!:D Ugyan azzal a kis hálócskával próbálkozott,belemerítve azt a coryseregbe többször is-és igen nagyon elégedett voltam amikor láttam az eredményt.Szegényke...megsajnáltam-közben a homlokáról is verejtékgyöngyöcske távozott/ a radiátor ekkor kezdte meg a fűtést:D/ és olyat mondott amitől azonnal kifakadt belőlem a hahota!Azt mondja:"Édes Istenem,szaladoznak mint a patkányok...vagy mint az egerek!" Hogy aztán ő tudta-e hogy ez a kifejezés szinte szállóige közöttünk,vagy tényleg olyan elveszettnek érezte magát a corycsapatban hálózgatva,én azt nem tudhatom....de közbeléptem a legnagyobb méretű hálómmal ami csak van itthon,így jelentem nem ment haza cory nélkül!Sőt:ezek az ő vizében is tudják reprodukálni önmagukat!Tehát köszönöm hogy "megfertőztetek"....én meg kicsikét visszapattinthattam a labdát nektek guppisok!:)
Jó volt-rövid volt....indulnia kellett mert vártak rá!Élmény volt...így aztán elégedetten hajtottam be a nagykapu szárnyait,búcsúzóul még intve ennek a barátságos szlovák hobbitársnak.
Ismét köszönöm hogy általatok megismerhettem a hobbi ezen ágát,és megláthattam a szenvedélyt más külföldi kolléga szemeiben is.Szeretettel nevelgetem majd növendék halait,és igyekszem ugyanazt a minőséget elérni amit ő produkált...
T.:Gábor
 2014.03.08.
Ismét,és megint! :) Legnagyobb meglepetésemre és örömömre tegnap egy váratlan közlésre bukkantam egyik FB csoportban:"Holnap meglátogatunk!" Hát gyertek arany!Igen megtisztelő ha úgymond "csak úgy" valaki szeretne találkozni velem, ha semmi előkészület....csak jövünk és kész,mert kíváncsiak vagyunk rád,mert érdekel az a pár mondat amit a kis idő alatt megoszthatunk veled.
Nos,így esett hogy az esedékes vízcseréket és növényrendezést elhalasztottam holnapra,hiszen nem szerettem volna vödrökkel és víztócsákkal fogadni vendégeimet.Attila ugyanis megtisztelt engem azzal hogy hozta nagyon közvetlen barátnőjét is,aki egyetlen másodperc alatt máris megtalálta a kontaktust párommal a konyhában-bár kávét főzni nem tudtak!Hogy is tudtak volna,ha a tegnap lecserélt vadonatúj gáznyomás szabályozónk nem akarta az újraindítást.....így hát a hölgy igazi hamisítatlan török kávé szlovák módra való elkészítését mutatta meg páromnak,mert szerencsére a mikrónk még működött!(Látogatásuk végeztével felvettem a kapcsolatot a gázszolgáltatóval,és máris tudtam a megoldást..)
Attila minden előzetes megbeszélésünk dacára csak nem bírt magával-hála az égnek!-és meglepett engem a saját maga által tenyésztett és szelektált Japan blue DS Blond változattal is-bár nálam is jelentkezett már pár darabka "szőke",de olyan remek hímeket és nőstényeket kaptam most tőle hogy bizton állíthatom:ez a törzs nálam nagyon keményen ledobta a horgonyt!Szeretném megőrizni hibátlan megjelenésüket és vitalitásukat..egyszersmind megtisztelőnek is érzem az ajándékot.Természetesen ez az "arany gyerek" nem bírt ennyinél megállni-két Labeo is hozzám költözött,és egy kis cserépke vízikehely is itt illegeti magát a medencéim egyikében. :) A gyerekek igazi szlovák csokit kaptak,mi pontosan azt a kávét ami olyannyira ízlett nekem náluk....Bioball csomagocska,grass guppik frissítésnek-ez a fiatalember mintha csak olvasna a gondolataimban!
Remek hangulatban és teljesen kötetlenül beszélgettünk,közben Hajnalka is igencsak élénk érdeklődést mutatott az üveg mögötti élővilág iránt!A dologhoz hozzátartozik hogy már a belépésük pillanatában azonnal odafordult párjához,és jelezte hogy mennyi akvárium,és hogy Attilának is ilyen kellene (én meg magamban megjegyeztem rögtön hogy akvarista feleségnek kitűnő lenne a lány! ;) ). Aranyosak,tündériek ezek a fiatalok-olyan jó látni ahogy összenéznek és érezni hogy feszül közöttük egy láthatatlan kapocs...van szerencsém bemutatni nektek ezt a szép párt medencéim előtt is:

 Látogatásuk végéhez közeledvén kifejezeten szerencsésnek éreztem magam,hogy én is tudtam azért adni valamit:Anubiasok,Limnobiumok kerültek zacskóba,és szerencsémre Attila kérte hogy ha tudnék adni pár japan blue endlert is-na az jó volna,mert egy messzebbi kollégája nagyon szeretné őket!Hát hogyne tudnék...belehálóztam a hímek,és a fiatal lányok csapatába is,amennyi sikerült-vidd csak barátom! Aztán legnagyobb meglepetésemre szinte magamban imádkozva azért drukkoltam hogy bárcsak legyen még pár maláj tornyos csigám -a kolléga kérne belőlük!Ez is sikerült,de már látom hogy afféle "rezervátum akváriumot" kell nekik elkülönítenem,mert helenáim nagyon aktívak!
Isteni jó délután volt...Hajnalka,Attila nagyon szépen köszönjük a látogatást!Gyertek máskor is,gyertek bármikor:családom szeretettel fogad benneteket.Nagyon köszönöm azt a kitűntető figyelmet amit halaim iránt mutattatok,és kifejezetten jól esett hogy medencéimben láttátok a szépséget is.Jó egészséget nektek-magam és családom nevében mindkettőtöknek gratulálok a párotokhoz...drukkolok is! ;) 
Hölgyem-Uram:köszönünk mindent! 
T.:Gábor