(Az elmélet)
Sokat gondolkodtam e blogom címén…nem szerettem volna ha
hatásvadásznak tűnik,ugyanakkor célom volt hogy könnyedén megtalálható legyen
ha valaki e témában keresőzne,és magyar találatra vágyik.Így esett hát választásom
a fenti címre-de megvallom szívem szerint az Erdők ölén megnevezést
adtam volna neki…így vagy úgy,végül maradtam a lényegretörő cím mellett,és jó
szívvel tárom elétek mindazt,amit a témában tudok,illetve az eltelt idő alatt
magam is megtanultam.Nem mehetek el amellett sem,hogy rengeteg hasznos
információt kaptam részben a fórumokon böngészgetve,részben pedig a ti
hozzászólásaitok gerjesztette érdeklődésem okán-volt hogy célzottan keresőztem
szerzőre,de akadt amikor ismert blogban olvasgattam utána.Tájékozódásom ki nem
hagyható forrása volt az Akvárium Magazin összes rendelkezésemre álló száma,a
különböző könyveim,és olyan dokumentumok melyeket idegen nyelvről fordítóztam
több-kevesebb sikerrel.E hosszúra sikerült prológusra szükség volt- úgy korrekt
ha már előljáróban is megköszönöm mindazok munkáját akik nyomdokain haladva
végül úgy érzem egy jó átlagos szintet megütő magyar nyelvű cikket írhattam a
témában.
Falevelek…vajon kinek
a fantáziáját ne mozgatná meg a kérdéskör,nevezetesen hogy mire alkalmazhatjuk
ezeket hobbink során?Ugye érdekes lehet a felvetés is,főleg olyan hobbitársaim
számára akik hozzám hasonlatosan idegenkednek a vegyszerektől,és ha csak tudják
el is kerülik azokat!Falevelek…ok,de milyen faleveleket alkalmazhatunk
egyáltalán-melyek azok amiket már kipróbáltak honi vagy külföldi
társaink?Milyen észrevételeik voltak ezekkel kapcsolatosan,a medencékben
tartott különféle állatainkra ezek milyen hatást gyakoroltak?Sőt-milyen hatást
gyakoroltak a tartó közegre,hogyan befolyásolták a víz paramétereket….Ezernyi
ki sem mondott kérdés-már most érzem hogy minderre csak részben tudok
válaszolni.Nem túlzok:kicsit félve nyúlok a témához,és még írás közben is
folyton utánaolvasok…nagyon szeretném ha helytálló,és hosszú távon is
használható ismeretanyagot sikerülne prezentálnom.
Tovább nem kerülgethetem hát a „forró kását”-érzem
türelmetek véges.Vágjunk hát bele!:)
Előbb azonban még egy kis felvezetés:hobbiállataink nagy
része tőlünk igen messzire eső tájakról származik…mit keresnének hát a nálunk honos
levelek az ő medencéikben?A magyarázat rendkívül egyszerű:a honi
erdőkben-kertekben is találhatóak olyan fák,melyek levelei nagyon hasonló
anyagokat tartalmaznak mint a trópusi fák levelei,igaz az összetételük csak
nyomokban hasonlatos.A lényeg azonban nem ezen van-„nyughatatlan”,örökké
kísérletező kedvű kollégáink/na és persze magam is!/keresték azt az utat mely
során itthon is elérhető a természetből származó növényi származékok sora!A
legfontosabb mindezek közül a tannin jelenléte
a hazai fák leveleiben,másodikként pedig szorosan felzárkózva azonnal említeni
szükséges a huminanyagok meglétét is.Ahogy visszaolvasom magamat kicsit
nevetségesnek érzem ezt az egyszerű fogalmazásmódot-de látni fogjátok hogy
szerettem volna egyszerű konyhanyelven kifejezni magamat.
A tannin jelentőssége kimondhatatlanul fontos a trópusi
medencékben…mint tudjuk a tannin másik neve a csersav,képlete C14H10O9
+ 2H2O.De itt azonnal erőt is kell vennem magamon,ugyanis nem
szeretnék én tudományoskodni-a Wikipédia tökéletesen elmagyarázza miről van
szó:
A tannint-csersavat-mi akvaristák rengeteg módon
használjuk…igen lágy vizeinket savanyítani tudjuk segítségükkel,de nem kell
feleslegesnek gondolnunk jelenlétét keményebb vizeinkben sem!Erre rendkívül
nyomatékosan szeretném felhívni azok figyelmét,akik csak legyintenek a
falevelekre mondván:”Á,nekem úgyis kemény a vizem,nem savanyít az semmit”!Ez
igaz is-mint tudjuk a karbonátkeménységet okozó kalcium-hidrogén–karbonát,és a
magnézium-hidrogén-karbonát pufferoló
hatása miatt a kemény vizeket csak erőteljebben savas más szerekkel tudjuk
leküzdeni-a természetes savak erre csak igen feltételesen,és nagy mennyiségben
alkalmasak.Okvetlenül szeretném felhívni figyelmeteket arra az egyszerű
tényre,hogy a vízkémia olyan ága a hobbinknak,melyet igen melegen ajánlok
tanulmányozni-sőt magam sem érzem naprakésznek tudásomat!Mivel viszont nem is a
vízkémiában „vetemedtem” írásra,nyugodt szívvel említem meg:aki savanyítani
akar levelek segítségével annak e blog csak támpontként szolgálhat-utánaolvasni okvetlenül
szükséges!
Rengeteg halunk származik az unalomig emlegetett fekete
vizekből/black water/,vagy ha nem is ennyire sötét vizek lakói akkor az oldott
növényi savaknak köszönhetően savanyú vizekből származnak.A tannin,és a
huminsavak együttes hatásának köszönhetően ezen vizek színe teaszerűen
sárgás,de akár egészen sötét árnyalatokat is felölthet-erre nem csak a szintén
mindenki által ismert Rio Negro lehet példa!Említhetnénk még a teljesség igénye
nélkül a Nánay-t Peruban,vagy a guayana-i Mazaruni-t…de mondom ezek csak példák
egy cseh fórumról.Nyilván a környező vidék összes patakja is hasonló,ezek csak a
nagyobb folyók…Akit bővebben érdekel a fekete vizek fellehetősége,annak jó támpont ha ránéz erre:
Ugye nem is olyan egyedülálló már az a sötét víz-nem
kifejezetten csak az Amazonas-medencére jellemző?Én azonban most a falevelekkel
kapcsolatos gondolataimat osztom meg,így nem veszem figyelembe a folyóvizekben
lebegtetett hordalék miatti színt-csupán
a fentebb említett /tannin,huminsav/beoldódó anyagokkal szeretnék
foglalkozni.Jól ismerjük ezek hatásait vizünkre,illetve halainkra:adott esetben
savanyítják/színezik,algák növekedését gátolják,gomba és baktériumölő
tulajdonságúak stb,stb….Halaink tartása során is kihasználhatjuk e
tulajdonságaikat,stresszoldó képessége mellett
halainknak természetesebb és szűrt fényt is engednek a vízbe.
Azonnal fel is jajdulnak a növényes akvaristák-de hiszen
azért világítok ilyen teljesítménnyel hogy növényeimet jobban kényeztessem,mi
lesz velem a sötét vízben?Kérdésem:ezekben a vizekben találhatóak azok a csodás
növények melyeket ti tartotok,neveltek?Ugye nem…de megvédem a leveleket akkor
is:a vízfestő képességüket egyébként is csak hosszabb ideig való áztatás során
élvezhetjük,egy teljesen „kilúgozott levél”/kifőzött,kiáztatott../már alig
tartalmaz olyan anyagokat melyek színezhetik vizeiteket.A dekorációs hatás
viszont sok ideig élvezhető-feltéve persze akkor,ha nincs olyan élőlény a
medencében ami elfogyasztja azokat!
Ilyenek pedig szép számmal vannak-itt mondok köszönetet sok
garnélafannak,L-es harcsásnak…és legnagyobb örömemre egy igen elhivatott magyar
kollégánknak is,aki e remek írást készítette a tájékozódni vágyónak:
Aztán még egy-ez már külföldi,de rendkívül szép képekkel is
rendelkező blog:
Érdekes ugye,hogy eddig én főleg a vízre való hatásról
beszéltem-aztán tulajdonképpen e kollégáink eleségként is emlegetik?Jah kérem-a
garnéláknak ez egyenesen csemege,a különféle algázó halaink is bizonyára
ledarálják az őket megillető adagot,és sok csiga sem közömbös irántuk!Nálam az
ancik és RC-k nagy élvezettel rendezik el a falevelek sorsát….csupán a
falevelek vastagabb erezetét hagyják meg.Bár beszélgettünk már erről,de itt is
említeném hogy akik külső szűrőket alkalmaznak,ezekkel vigyázzanak:a szívó
részre szükséges egy sűrű rostély vagy durvább szivacs.Mindenképpen meg kell
akadályozni a vastagabb erezet szivó ágba való jutását,hiszen ott rejtélyes dugulásokat okozhat.
De beszéljünk még a falevelek más hasznáról is-oly sokszor
emellett elsiklik a hobbista! Jól tudjátok már többen is hogy én alapvetően
corykat tartok-ezért számomra eleségként nem jönnek szóba,de annál inkább
rejtekadó helyként,sötétebb aljzatként!Alig olvashatok sikeres megvalósításról-mindenhol
csak kívánalomként van a sötétebb aljzat/milyen kétségbeejtő hogy a festett
kavicsokban sejtik a megoldást!/,de alig páran tesznek is lépéseket e felé.Nos
egy jó lehetőség némi falevél alkalmazása…Coryjaim olyan élvezettel bujkálnak
alattuk rejteket keresve,amit elmondani nem tudok-tegyetek próbát!Hmm…kapni
préselt tökéletesen lapos catappa leveleket is,ezek nyilván nem erre vannak
„kitalálva”-de egészen más a helyzet a kissé felpöndörödő szélű természetes
módon szárított levelekkel:egyszerűen megkapóan kedvesek a levelek alól
kikandikáló kis coryk!Aztán hogy milyen természetesnek érzik még a levelek
közelségét mi sem bizonyítja jobban mint az,hogy egyenesen rájuk is
ikráznak….némely nőstényem határozottan előnyben részesíti a levelek
fonákját/görbületét mint az üvegfalat,vagy az ez célra betett „ívási mopp”-otJ!
Ezért aztán igen egyszerű a dolgom ha az ő ikráit szeretném menteni:egyszerűen
a falevelet helyezem a keltetőbe…a kikelő lárvák is keresik a fedezéket!
Nagyon belelkesedtem érzem-térjünk hát vissza az eredeti
koncepcióhoz:milyen leveleket tehetünk be a medencéinkbe?A kép fent említett
linken ezekből bőséges információt találhattok,nem kell megismételnem az írók
szavait… viszont mértékletességre inteném olvasóimat!Attól hogy milliónyi fa
fogja elhullatni a leveleit,nem mindegyik hasznos ám!A hálózaton való
kutakodásom során pontosan olyan hozzászólásokat olvasgattam,mint hazai
oldalakon is:szinte minden levél említve van,mindenki mindent bele szeretne
tenni a medencéibe-mert azt szedheti le a
bejárati ajtaja előtt közvetlenül! L Nem erről van szó-sőt
szó sem lehet forgalmas helyekről való gyűjtésről,ne adj isten permetezett
kertekből származó levelekről!Ezt szinte mindenhol olvashatjuk-és tartsuk is
be.
Egyes levelek bár alkalmasak a medencékbe-legalábbis nem
ártanak-,de akik célzottan és tudatosan szeretnék alkalmazni a leveleket azoknak
jószerével egy kézen megszámolható
választásuk lehet.Mindenek előtt említendőek hát a klf. tölgyek,a bükk,és
gyertyánlevelek,illetve az éger levelek és tobozkák….ezeknek hosszú időre
visszavezethető jó tulajdonságaik vannak,így érzésem szerint aki a vizét is
kezelni/módosítani szeretné ezeket részesítse előnyben.A fent említett fajok
honosak nálunk is-megtalálásuk nem okozhat problémát!Vegyes érzéseim vannak a
különféle gyümölcsfa levelekkel mert kétségtelen hogy könnyedén elérhetőek,de a
permetezésről se feledkezzünk meg-ha mi nem is permeteztünk,de a szomszéd
igen,és lengedezett a szél..szóval értitek ugye?Vannak persze elhagyott
gyümölcsösök,erdőszéli vagy szántó mellet lévő fák is-inkább innen
próbálkozzatok pl. eperfa levéllel.;)Ellenjavallt viszont a tűlevelűek használata….
A fórumokon olvasni lehet még a levelek eltérő
tulajdonságairól is:nevezetesen némelyik könnyedén szétmegy rövid idő
alatt,mást nem kedvelnek a benn lakó élőlények-de van olyan is aki egyenesen
arról beszél hogy neki nem tetszik az a fajta levél,más kinézetűvel próbálkozik
majd…Igen-ez utóbbi is számottevő kritérium lehet,ezért nem kívánok mereven
rábeszélni senkit sem saját gyakorlatomra.
Rendkívüli módon számít a begyűjtés helye-és ideje is,de
erről majd később-,hiszen igaz ugyan hogy a fa már visszaszívott minden
hasznosíthatót az elhaló levélzetből,de ugyanakkor a felhalmozódott
szennyezések még ott vannak.Számít továbbá a begyűjtött levelek
kezelése-gondozása is….nem csak megtömök vele egy szatyrot és kész!Tárolni is
kell,hiszen egy ideig biztosan nem tudunk ebből szedegetni…
Nos eddig tartott a könnyed/beszélgetős mondandóm-a nyilván következő folytatásban
belemegyünk a kőkemény részletekbe,megvitatásra felvetem gondolataimat a szedés
időpontjával kapcsolatosan,és elkísértek a környező erdőkbe engem.:) Az az írás
azonban még várat magára –bár már vannak sárga levelek,még él az erdő.Ezen
cikkemben célom volt az egyszerűség-a túl sok ismeret esetleg unalmas lehet…érzem viszont hogy ez a téma
olyannyira magába zár,mint anno a cseh emelős.Mivel sejtem hogy egy kollégánk
szintén e témában fog írni nektek,elegendőnek véltem ennyit a magam
részéről….talán még valami:hogy „ütközés” ne legyen,én a tölgy-bükk témát
szeretném folytatni,némi égertobozzal vegyítve.Tehát tájékozódásra fel…hol
vannak e nagyszerű nemes fák a környezetetekben?;)
/Folytatás a levelek lehullása,szárítása,és a tárolás
megkezdésekor valószínű részemről…/
T.:Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése