Lumbriculus variegatus

(A féreg ami megváltoztathatja a hobbinkat)


A közelmúltban információkat kértem olyan társainktól akikről tudtam hogy van black worm náluk..ám mint kiderült mindenkinél csak volt már.A FB-n is információgyűjtésbe kezdtem volna,de megválaszolatlanul maradt a tudakozódásom.Mindösszesen egy komolyabb érdeklődést keltett a férges téma-talán nem véletlen hogy egy Corydorasokkal foglalkozó zárt csoport angol tagjai tudakozódtak volna,és megjegyezték hogy bizony e témában már nagyon elkelne egy cikk is.Ők a nagy szakértők-de tényleg azok ám!Így azt gondoltam nektek magyar hobbitársaimnak ne legyen ilyen hiányérzetetek....lesz black-es blog;)  Nagyon-nagyon hosszúra sikeredett...javaslom szegmensenként olvasni.

Egy hazai akvaristák számára kevéssé ismert,mégis érdekes kis férgecskéről szeretnék nektek tájékoztatást nyújtani…lázban tart engem!Hogy miért az ki fog derülni cikkemből-bízom benne hogy korrekt és  élvezetes írást tudok nektek átnyújtani,hiszen közel két éve érdeklődöm utána.E cikkben pár linket is fogok prezentálni azért,hogy idegen nyelveket jól beszélő kollégáink még jobban tájékozódhassanak....a magyar nyelvet kizárólagossággal bírók pedig olvassák élvezettel néha  bizony az érzelmektől is vezérelt írásomat-kellemes szórakozást kívánok nektek!:)

Legelőbb azonnal indítsunk egy linkkel ha javasolhatom-nem tisztem hogy tudományos leírást eszközöljek semmiféle állatról/növényről,ezt megteszik sokkal jobban hozzáértők-mi is ez a kis féreg tulajdonképpen,hová sorolja a taxonómia,és hol honos?Ha ennyire mélyen érdeklődtök iránta,itt javaslom tájékozódni:
 http://eol.org/
Röviden és minket akvaristákat érdeklő pár dolgot szeretnék azért veletek megosztani-kérem figyelmesen olvassátok,mert némelyik tulajdonságának nagyon markáns szerepe van az otthoni tartás/tenyésztés során.
       A féreg a Lumbriculidae családba tartozik melynek tagjait nagy általánosságban blackworm-nek szokás nevezni.Bár kinézetre a felületes szemlélő számára rendkívüli hasonlatosságot mutat a Tubifex fajokkal,mégis eltérő attól-nézzük melyek ezek.A leírásokban mindenütt feltűnik az élőhelyük elkülönülése:míg a tubifex a mélyebb és szennyezettebb környezetet preferálja/ugyanakkor sokkal oxigén igényesebb is!/addig cikkem szereplője megelégszik némi mocsárszerű vízszinttel...4-5centimétert írnak nagy általánosságban,benne rothadó/korhadó levelekkel,bomló növényi részekkel.Innen ered másik elnevezése a "mudworm",és ennek különösen fontos szerepet gondolok adni:ha egy féreg ilyen kevés vízben,ilyen körülmények között is életképes-sőt szaporodik!-akkor nem lehet nehéz dolga annak az akvaristának aki eltartani,netán még szaporítani is szeretné!Na persze..de menjünk csak sorjában!
Élőhelyként szerepel az Egyesült Államok ugyanúgy,mint Európai országok...na ez érdekesen alakul.Egy kis utánajárás árán megtudhatjuk azt is hogy nagy valószínűséggel nem ugyanarról a fajról-L.variegatus-van szó,hiszen eltérést tapasztaltak a genetikai vizsgálatok során.Bár rendkívül hasonló az európai származású féreg is,nyilván konvergens evolúcióról lehet szó-de ebbe nem szükséges belemélyednünk.
Nagysága 3-3.8 cm,de megjegyzik hogy a vadon tenyésző törzseknél akár 10cm-es példányok is előfordulhatnak.A rendelkezésre álló adatok szerint 150-250 szegmens alkotja testét,és e szegmensek mindegyike képes magát a férget is regenerálni...itt azért van némi fenntartás-ellentmondás a különféle irodalmakban.Egyes források jelzik hogy mennyi az a szegmentum ami még képes önálló kifejlődésre bírni a black worm-öt,de tény az hogy 6-8 szegmens már ha lassan is,de "kifejlődhet" egésszé.Ilyenkor  természetesen nem kapunk olyan szép és egyenletes férget mintha természetesen megnőtt állatkát tanulmányoznánk,de életképes....előfordulhat azonban kétfarkú,csökevényes fejrészű is közöttük.Kísérletek során azt tapasztalták,hogy ha három részre vágott férget vesznek alapul a feji rész fejlődése lesz a legbiztosabb,a középső rész a leggyorsabb-bár itt elhullás is volt már-a farok rész pedig nem élte túl a három hetes kísérletet.
 Maga a féreg egy rendkívül egyszerű felépítéssel bír,pulzáló vérerek keringtetik vörös színű vérét,bőrlégzéssel rendelkezik. "Emésztőrendszere" mindösszesen egyetlen testén végigfutó bélből áll,az izmos garaton át ebbe jut a táplálék.Ahogy halad végig a férgen a táplálék úgy szívódnak ki belőle a különféle összetevők-gyakorlatilag egy folyamatosan zajló folyamatról beszélhetünk,ahol maga az emésztettség állapota sem hatalmas hatásfokú.
Beszéljünk a L.variegatus lélegzéséről még kicsikét: ,mint említettem sem tüdővel,sem kopoltyúval nem rendelkező,bőrlégző állatról van szó.Sok helyen említik az élőhelyén lévő sekély vízborítást,és gyenge áramlást-esetenként még állóvízi jellegről is szó van.Ha a féreg nem érzi elégnek a vízből felvehető oxigént teste hátsó részét a vízfelszínre nyújtja,és ott mintegy derékszögben elhajolva megnöveli annak légkörrel érintkező felületét....tehát nem mozog úgy mint a tubifex,nem hullámzanak a víz alatt!
Szaporodása laboratóriumi körülmények között csak és szinte kizárólag a szegmensekre vagdalással történik,de megjegyzendő hogy spontán szétszakadozásra fragmentálódásra is képes! Ha megzavarjuk a féregcsomót,esetleg fizikai behatásnak tesszük ki akkor magunk is megfigyelhetjük hogy szinte széttöredezik...ez a későbbiekben hatalmas jelentőséggel bír,visszatérek rá.
A szakirodalomban néhol még olyanokat is olvashatunk,hogy ivarérett egyedekkel nem is igen lehet találkozni....máshol pedig arról szerezhetünk tudomást hogy alkalmanként 4-8 petét,vagy ún. kokont rakhatnak.A szexuális dimorfizmus legapróbb jelét sem fedezhetjük föl,hiszen  nem váltivarúak.Minden féregben megtalálhatóak a hím,és a nőstény nemi szervek is/hermafroditizmus/,párzásuk kölcsönös megtermékenyítéssel járó folyamat-ez nagyon hasonlóan történik mint az ismert Lumbricidae fajoknál.
Elmondható hát hogy ha az ivaros utat kívánjuk velük folytatni,nincs egyszerű dolgunk.....
Nos eddig a száraz irodalmi rész....innentől kezdve ismét némileg könnyedebb hangvétellel,de nem kevésbé szakmai szemmel folytatjuk.Ha figyelemmel követitek az Akvárium Magazin fórumát magatok is láthatjátok hogy  párunkat rendesen lázba hozott e kis féreg birtoklása,és némi sikert is elkönyvelhetünk....A beszélgetésünket itt követhetitek,blogom apropója pedig eddigi tapasztalataim és  tudásom összefoglalása:
 http://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_kunena&func=view&catid=4&id=17&limit=20&limitstart=100&Itemid=322
A beszélgetésünk a tavalyi börze időpontjától,a 117.sz. post-tól indul,tehát összefoglalóm is e naptól datálódik...Feleslegesnek érzem az újbóli begépelést,helyette kronológiai sorrendben a saját állományomról írt postokat ide beillesztem-legalább szépen lekövethető a botladozásom a témában.

"....Már a börzén is folyton visszatértem a a stand azon szegletéhez ahol ezek hűtve várakoztak,és unos-untalan nézegettem őket.Nem kívánnám totálisan dramatizálni a bennem dúló olthatatlan tudásszomjat velük kapcsolatosan,de tény:rendkívül jelentősdolog megjelenésük a hazai élő eleségek között!Hálás vagyok a lehetőségért,hogy magam is tulajdonosa lehettem pár adagnyi L.variegatus-nak,így nálam is elindult egy szaporítási kísérlet.Erről azonban még nagyon hamar lenne beszélni..egyenlőre a férgecskék akklimatizálása van terítéken.
Én a legmesszebb menőkig javasolnám minden erre hivatottságot érző kollégának,hogy szerezzen be pár adagot-próbálkozzunk együtt,és osszuk meg tapasztalatainkat!
Való igaz:"belelkesedtem"...olyannyira,hogy most a post feladása után azonnal megyek is megszemlélni új "hobbitársaimat""

".... Nálam eléggé nevetséges módon a vizükben egyszerű-nem fehérített!-WC papír van,a létező legolcsóbb,fullgagyi minőségben.Ezt tartottam legjobbnak,ugyanis ennyire olcsón csak nem tesznek bele semmi illatosító,bőrkímélő stb.adalékot;)....Nem is csalódtam:férgecskéim csodásan belefurakodtak, a víz kristálytiszta-pedig mindössze egyetlen porlasztó van velük-semmi szűrés.Egy akvárium tetején van a 7 literes edénykéjük,benne 3-4 centi víz...egyenlőre egyszer kaptak Sera vipant...semmi bajuk!"

".... Spirulina tabletta?Van itthon természetesen,de nem fogok nekik adni..szemtelenségemben odáig megyek,hogy megkapják azt amit valószínűleg otthonukban is:jó kis folyóvízi iszap némi korhadékkal..vagy esetleg némi száraz tht-vízben áztatva.
Elképzelhető hogy mielőtt ehhez a drasztikus lépéshez folyamodnék,azért még egy effektíve nagy alapterületű medencében készítek nekik régi zsákvásznat visszahajtva-benne szigorúan tiszta kartonnnal töltve-nekik amolyan vízparti élőhelyet.Így gondolnám biztosítani azt,hogy maguknak olyan szinten-mélységben találjanak élőhelyet ahol jól éreznék magukat!
Természetesen tisztában vagyok vele hogy amit művelek az már kissé túlmegy a határon...ám nálam első körben ennek a kis féregnek a biztonságos megtelepedése a cél,aztán ráérek én még a szaporításukkal bíbelődni;)
Imádom a kihívásokat..tavaly még csak álom volt e féreg hazai megjelenése,ma pedig már nálam is tanyát verhetnének ha ügyes vagyok.Meglátjuk ők hogyan tolerálják a borsodi csapvizemet.Mert abban vannak:most 8nk,8ph-hát bizony eltér az élőhelyüktől,de ha kell kétféle lágyvízzel is kedveskedhetek nekik,bár célszerűségi okokból csak az esővizet szeretném bevetni ha szükséges..
Kollégák:ha esetleg rosszul gondolkodom szivesen veszem a kritikát..nem akarnám hogy kipusztuljanak rég vágyott vendégeim,szóljatok ha valami nem ok!"

".... Friss infóim black worm ügyben:ismételten "felnéztem" az állományt,és jelentem mára átalakult a közeg...a WC papíros hordozó tökéletesen szétmállott,már nem egyéb mint papírpép.A betett porlasztó alatt kisebb csoport L.variegatus csoportosult,már azt hittem ennyien maradtak:(
Azonban szerencsémre belecsippentettem a csendesebb áramlásban felgyülemlett papírpépbe,és mit tapasztalok?Az nem az uraim..hanem egy igen egészséges féregkultúra!Jó kis vaskos variegatusok siklottak ki ujjaim közül,és pontosan olyan érzés volt mint amikor egy jó csomó frissen szedett tubit fog az ember a kezébe.
Egészségesek,mozgékonyak...úgyhogy ma megetetem őket még vipannal,de holnap már papírcsere is lesz...Lehet "raggajtani" kell egy tenyésztő üvegcsét nekik,még szerencse hogy pontosan van is olyan 18centi magas 8-as üvegem itthon.Eddig nem tudtam mire lesz jó,de egy nagy alapterületű-80X50 centiben gondolkodom egyenlőre-kísérleti medencécskét csak kiad...Ha ez így folytatódik a pincénkben fogom berendezni nekik a pár post-al előbb tárgyalt zsákvásznas partszakaszos élőhelyet-ki tudja?
Még nem daraboltam őket-van valami tapasztalat valakinél ebben az ügyben?Mennyi idő alatt fejlődik vissza a farkuk..akarom mondani hogy gondoljátok:vajon hány szelvénynek kellene együtt maradnia ahhoz,hogy abból még újabb L.variegatus fejlődhessen ki?"

".... Azt gondolom hogy érdemes volna kipróbálni még valami első gyártású kartont,de még ütősebb volna a banános ládákban lévő erős vastag papír!Ez esetben nem preferálnám az újrapapírokat..ki tudja mennyi nehézfém,folyósodást elősegítő anyag,esetleg más vegyszer maradék van bennük...A WC papír végleg kimegy náluk a "divatból" amint megfelelőbb hordozót-közeget találok!"

Itt volt egy sajnálatos esemény,mert nagyrabecsült kollégám jelezte:nála sajnos kipusztult az állomány egy jónak gondolt papír alkalmazása miatt-nekem máig maradandó az az érzés ami ekkor elfogott.Egyszeriben kezdtem félni a férgek körülményeinek bárminemű megváltoztatásától,mert úgy éreztem hogy ha becsülendő tudással megáldott kollégámnál ez történt,nálam is bekövetkezhet.Ezt egyszerűen nem engedhettem meg magamnak hiszen nem minden nap utazok a fővárosba,a postai szállítástól ódzkodom-tehát ha elpusztulnak,akkor esélyem sincs folytatni velük a kísérletezést.De folytassuk csak akkori gondolataimmal:

"..... Kimondhatatlanul sajnálom a történteket én is...bár tudom hogy mindent beleadsz a hobbiba,néha a legjobb szándék is kevés az ehhez hasonló vis maior-ok kivédésére.Reménykedem benne hogy mielőbb tudod pótolni állományodat,és tovább kísérletezel velünk...
Én is "arra vetek"-gondolok-hogy a papír volt a ludas,hiszen vized mondhatni ideális kellett hogy legyen nekik-főleg ha ez a cserevíz megegyezett,vagy csak nagyon kis mértékben tért el eddigi vizüktől.Tudom hogy semmi szükség arra hogy pontosan neked mondogassam a dolgokat,hiszen ismerem tudásod felszínét...amiért mégis megteszem,annak az az oka hogy hátha valaki olyan is próbálkozik azzal hogy őket szaporodásra bírja,és talál hasznosat a post-omban.
Tehát:irtózatosan számít a víz paramétereinek változatlansága,de esetleg nagyon lassú változásokkal beleszoktathatóak totál más paraméterekkel rendelkező közegbe is..Közeget írok,hiszen mint írod változtattál a papíron-sőt itt az ideje hogy én megosszam az én közegem "márkáját,hiszen ezen nálam eleddig jó egészségnek örvendenek,és mintha nagyon lassan,de gyarapodna számuk is!:)Tehát:én Tesco gazdaságos WC papírban tartom őket..nevetséges,de ezt találtam a legfapadosabbnak,ami talán semmiféle bőrápolót,szinezéket stb. nem tartalmaz-hiszen olyan olcsó!
Egyébként aranyat ér a hozzászólásod...épen a mostani kényszerpihimen kívánok nekik más közeget is felkínálni!Tehát ma este a tenyészetük mellé helyezem a majdani vizüket-hőmérsékleti azonosság-holnap pedig pár egyed új akváriumba kerül.Csak pár darab...nagyon féltem őket.
Köszönöm szépen hogy te a kudarcodat is megosztván nekünk hasznos tanulsággal szolgáltál!
T.:Gábor
Ui.:leellenőriztem őket most...az állapotuk rendkívül meggyőző,ujjaimon éreztem a kép készítése közben,hogy mint igyekeznek vissza az éltető elemükbe!:)Ha legközelebb folytatnád:hasonló örömet kívánok neked,és minden e "projekten" dolgozó kollégámnak!A kép pedig:

"....Sok dolgot megértettem ...
 Többek között azt is,hogy a chaten miért emlegettétek nekem olyan előszeretettel a 23 centis vízoszlopot..holott nálam 3-4 centiben vannak.Már éppen aggódni kezdtem hogy rosszul emlékszem a dologra,de nem..egy másik linken kifejezetten ezt ajánlja nekik-na ez roppant érdekes!
Így azt gondolom:badarság annyira ragaszkodnunk a tökéletes vízszint beállításához,hiszen valószínűleg a természetben sem méricskéli senki.Viszont még mindig azon hezitálok,hogy olyan akváriumban kellene próbálkozni amiben esélye lenne saját magának kiválasztani a vízborítottság mértékét-magyarán:ahol van lehetősége magasabbra is mászni,és ott megtelepedni!Persze lehet hogy a mi levegőztetésünk old be annyi oxigént,hogy nincs szüksége a felszíni vizek oxigéndúsabb közelségére...
Nos ilyen gondolataim vannak velük kapcsolatosan így kora este.
Még egy másik:Mac linkjének olvasása közben döbbentem rá,hogy a Google fordító megint kibabrált velem:(Az eredeti szövegben 23 inchről beszél a fordító pedig minden további nélkül azonnal "átváltja" nekünk centire..De nincs gáz:mint tudjuk mindannyian más vízmagasságot adtunk nekik-és e miatt nem volt gáz még hála istennek:)!
Van még egy másik igen lényeges mondandója is a cikknek,és ez pedig a fragmentáció.Nem okoskodok,utánaolvastam:ez bizony szintén a férgek széttöredezése,darabokra szakadása útján való létszámnövekedésről szól!Elgondolkoztató hogy Szotyikánál is,és gyakorlatilag nálam is mintha ivarosan szaporodtak volna-de az is lehet,hogy csak "benézzük" az eredményt-bár esküszöm mintha többen lennének.
Ismét meg kell állapítani:az út kezdetén járunk,..."

".... L.variegatus:köszönik jól vannak,viszont lassan költöznének-ha jól sejtem;)Ezért ma rendbe tettem egy valahai ajándék teknőstartó medencémet,bízom benne hogy black worm-jeim egy része a nettó 74X34 centin,12 centis vízborítás alatt tovább fognak fejlődni.E kis élőhelyen azonban más viszonyokat tervezek létesíteni:leviszem a pincénkbe őket!Itt állandó 15-16C^o van,-és bár át kell fúrnom a mennyezetet némi levegőcső átvezetés céljából- tudásom mai állása szerint ez elegendő szaporodásukhoz is.A közeg,a szűrés,sőt még az etetésük is meg fog változni,azonban előbb egy részükkel teszek csak kísérletet!Egyenlőre vízpróba alatt van a kis medencécske,így továbbiakról korai lenne még beszélni."

Ekkoriban történt hogy egy másik kollégánk olyan sikereket ért el tojástartón tartott blackekkel,hogy már etetett is velük....hú,kimondhatatlanul belelkesültem,hiszen tojástartóm az van itthon dögivel!Nézzük csak milyen hangulat volt:

".... Ember..te már black-el etetsz???Csúcsgratula!!
Én még akkor igen óvatoskodok hozzád képest,hiszen elsődleges célom egy értékelhetőbb mennyiséggel megkísérelni a szaporítást.Nálam is jól vannak,és csatlakozom Mac-hez:mindent...mindent azonnal írj le!
Ügyes vagy...ez igen!
.....a blackek igazi virgonc kis férgecskék!Aki tubihoz szokott,el sem tudja képzelni azt a villámgyors reakciót amit érintésünk vált ki belőlük-számos kísérleti leírás is utal rá.Szeretni fogod őket....pontosabban élvezni a velük való törődést.Halakkal kapcsolatos tapasztalatokban úgy néz ki csak sokadik lehetek majdan-de a kollégának elismerésem!"

".... Ne feledjük a blackjeinket...a minapi vízcserekor készítettem pár fotót,az értékelhetőeket mutatom is:

Mint látjátok nálam zsákszöveten vannak..de nem hiszem hogy egyszerű dolgom lesz az eltávolításukkor.Lapos medencéjük nem a legkedvezőbb helyen,a most is hűvös pincében van-nem a legjobb hely nekik,szerintem igenis kívánnák a melegebb vizet.Talán ha majdan elkészül az újabb állványom....
Jellemző rájuk a minél rejtettebb elhelyezkedés:

A zsákszövet legkisebb redőjében is otthonra találnak,a lágy vizet-esővíz-pontozzák.Próbálkoztam az élesztős víz etetésével,a spirulina tablettával,és egy magas fehérje tartalmú száraz táppal is.Azon kívül hogy rettentően jó kondiban vannak,mostanában érdemi szaporodást nem tapasztalok.Nem vagdalom őket...inkább a spontán fragmentálódásban bízva időzavaromban most inkább a megőrzésükre apellálok.Bízom benne hogy a későbbiekben lesz elegendő időm-addig pedig ők akklimatizálódnak a nálam lévő körülményekhez/itt nem a hőmérsékletre gondolok!/."

"....Black worm-el kapcsolatosan szabályosan álmodni is szoktam..ne tessenek nevetni!
Nem elég hogy magyar akvaristáknak már hozzá lehetett jutni,de nekem is vannak..értitek,nekem!Mikor a télen még csak a neten olvasgattam róluk,én meg voltam győződve róla hogy vágyálom marad számomra e féreg.Aztán a legnagyobb meglepetésemre mégis szerencsém volt....
Egyáltalán nem dramatizálási célzattal,de aki hozzám hasonlóan egy kissé izoláltan él bizonyára megérti:áhítattal viseltetek irántuk,hiszen ha sikerülne megoldani a szaporításukat,egy újabb élő eleséggel gazdagodhatna a halaim étlapja.És hogy mit álmodok..ugye ez érdekel néhányótokat?
Nos...már volt olyan hogy a pincémben szabályos L.variegatus mező fogadott a számtalan edénykében....vagy azt is említhetném amikor-persze csak álmomban-a mai napig egyetlen kis medencécskéjükbe pillantva hatalmas gombócokká egyesült állományukat pillantottam meg.
Ugye mikor álmodunk,akkor agyunk megpróbálja feldolgozni mindazt amire nem volt ideje..vagy csupán valóban álmodozunk.
Nézzétek...bárhogy is lesz én nagyon féltem őket.Mikor betelepítettem őket az első tálkába,és a WC papírt betettem nekik,kényszeresen ellenőrizgettem őket szinte félóránként.Mikor kollégám említette hogy neki az élelmiszeripari tisztaságú papíron tönkrementek..én vidékiesen szólva "berezeltem".Bizakodtam azonban..és megmaradtak,sőt mint anno írtam is még szaporodtak is a meleg fürdőszobai körülmények között.Hogy most mi van velük azt már írtam..de manapság már nem hezitálok annyit ha etetnem kell őket!:)Lazán belemosok egy darab élesztőt nekik,vagy éppen a kezem ügyébe kerülő száraz eleséget szórom be.Esetleg ahhoz mit szólnátok ami ma műszak közben jutott eszembe:halszeletkét tennék be hozzájuk...
Szépen elvannak a zsákdarabon..kicsiket is látok szép számban...imádják a lassan áramló vizet.Időközben már kizárólag esővízzel cserélek nekik,és ők egészségben elvannak.De...irtózatosan lassú a szaporodás,bár nem zárom ki azt hogy a zsákvászon redőiben az eredeti mennyiség 8-10 szerese bujkál.
Még egy dolgot meg fogok csinálni nekik:a medencéjük mérete lehetővé teszi,hogy kis "partszakaszt" alakítsak ki-tudom írtam már,de még nem tettem semmit ennek érdekében.Lila gőzöm nincs hogy maguktól melyik szintet választanák..ebben fog segíteni a leírt ötletem,miután végre megvalósítom.Jelzek majdan...ki sem bírnám,főleg ha valami sikerülne.
Szenvedély..vagy csak egy felnőtt játéka,emlékezve a gyerekkorra?Én azt gondolom mindkettő-érzékenyen érintene ha elvennék tőlem!"

Ezek után hosszú ideig nem is beszéltünk róla....nem értettem miért?Talán mindenkinél kipusztultak,vagy érdektelené vált a téma?Azért én néha csak jeleztem hogy mi a "pálya" nálam:

"... Aztán lenne még a Black Worm ami érdekelhet titeket...mert vannak nagyon jó híreim is!Feltelepültek ugye a pincéből a fürdőszobánkba-feleségem imádta is!-most 23 fokos vízben leledzenek,és a WC papírt eszegetik nem akárhogyan:)Hihetetlenül szépek ahogy már egy kisebb kolóniába álltak össze,és egy ugyancsak cseh emelő sodrásában élvezkedve ringatóznak a vízben.Ezek azonban másak mint a tubik...mikor felhoztam őket olyan kis vékonykák voltak,most meg már kezdenek "pocakosodni"..persze már van kajájuk,nemcsak a túlélés a cél.Mint jeleztem is én csak a lassúbb ivaros szaporodásukra apellálok,nem szeretném darabolással növelni egyenlőre számukat.Mindenesetre nagyon biztató hogy már több mint 11 hónapja éldegélnek nálam..Voltak sokkal többen is,de a mostani állományom igazi Bear Grylls...adja a magasságos hogy tovább tenyésszenek nálam."

Ez a hozzászólás ismét beizzította az érdeklődést,jöttek is a különféle linkek,videók!:)Magatok is megláthatjátok ezeket ha beírjátok a YT keresőjébe a "breeding black worms",netán más hasonló angol kifejezést.Rengeteg találat mellett úgy éreztem hogy nagyon kevés az ami számomra is jó lehet..ekkorra ugyanis már volt saját tapasztalatom,és irányvonalam is:

"....Black worm...az ok hogy csodás telepeket látok a képeken,de mi a csodát esznek??? Ekkora szűrés-keringetés szerintem nem is kell nekik...de a kisördög azért csak bennem bujkál:a túlfolyó ezeknek semmiféle akadályt nem fog jelenteni.Simán az egész berendezést belakják,"oszt kész"
Ha angoltudó van azok között akit érdekel a téma érdeklődjetek már utána ha kérhetem!
Elnézem az én blackjeimet,és ők bizony a világért nem jönnének elő a cellulóz iszapból-csak kis darabkájuk kandikál kifelé.Felvetődik bennem a gondolat hogy vajon mi lesz ha szeretném őket tisztán kiszedni?Na hagyjuk is..magamnak ástam ezt a vermet,tudom!
Pár héten belül egy olyan helyre települnek át,ahol lehetséges róluk fotót készíteni-igérem mellékelem majd!"

"....

..Black worm-alias Lumbriculus variegatus ugye....rengeteget olvashatunk róla netszerte,de hazai tapasztalat alig van.Ismeretségi körömben tudom hogy Szotyika,és Pecajocó is tart/tartott?/ belőlük,azonban náluk a fragmentálódással való "sokszorozás" dívott..én meg nagyon szerettem volna ha az "ivaros úton" járhatok.
Hát nincs egyszerű dolga annak a hobbistának aki ilyesmi férgeket szeretne otthonában használható mennyiségben tenyészteni az hétszent!Elnézegetem a kaliforniai farm képeit,olvasgatom a speciális pellettjükről szóló ajánlatot stb...de unos-untalan felmerül bennem a kérdés:mi a fenét akarok most?
Nyilván hatalmas szerencsém volt akkor mikor a pincénkben 15-16 fokos vízben is meg tudtam tartani a magasabb hőmérsékleti igényű férgecskéket,és biztosan nem a tudásomon múlt hogy a közeg is megfelelőnek bizonyult.Azonban mikor felhoztam őket egy kisebb medencébe,már igen leromlott állapotban,és számszerűen megfogyatkozva vághattak neki az újabb kísérletemnek..szegények.Talán ha 150-200 egyedet számlált a közösség,soványka kis testük szinte csak árnyéka volt annak amit szerettem volna.Tanulság azonban mindenképpen leszűrhető:minden férget a megfelelő körülmények között kell tartani,mert a génjeikbe ivódott igényeket átírni nem lehet!
Megejtettem hát a dolgot-igaz én akkor úgy gondoltam pár nap múlva ki is önthetem őket,ezzel mindörökre véget vetve álmomnak hogy őket egyszer még etetni fogom halaimmal.Etetni-merthogy spontán fragmentálódásuk olyannyira alkalmassá teszi őket a kisebb halak etetésére is,hogy elsőrangú eleségnek érzem őket!Az újabb helyükön aztán ismételten megetettem őket WC papírral..a legolcsóbb,egyrétegű,nem fehérített változatról van szó.Némi granulált halkaja is a vizükbe került,bár mindannyian tudjuk hogy nem ezeket,hanem a rajtuk kialakuló mikroflórát eszegetik...Érdekes hogy rengeteg helyen az igen lágy vizet ajánlják heti többszöri cserével,és intenzív szűrés mellett.Most kérném hogy nézzétek meg az én kultúrámat:


Na?? Álmomban nem gondoltam hogy ismét beindulnak,sokasodnak!
A kép a maga valójában mutatja a medencéjüket..a szivacs még a saját pincebéli menedékükből származik,lassacskán ki is költöztek belőle-eltávolítom.A szűrés/levegőztetés egy cseh emelő feladata,amit remekül el is lát-ezzel kapcsolatosan "csalnom" is kellett!Ha üzemszerű körülmények között mutatnám be nektek őket,bizony nem látnátok a férgecskékből csak pár milliméternyi farkincát...így egy félórai várakozás után készült a kép,miután elzártam a levegőt.A kialakuló alacsonyabb oxigénkoncentráció kicsalta őket a cellulóz iszapból,hogy megcsodálhassuk tömegüket,és igen erőteljessé vált testüket.Szó nincs itt már vegetáló lézengő férgekről kérem...a magasabb hőmérséklet,a megfelelő közeg,és nyilván az eleségek rendelkezésre állása meghozta kedvüket a reprodukcióra!
Még néhány adat:sima járdánházi csapvízben vannak,nincs fűtés,és a vízcsere is csak 10 naponta esedékes..de lehet hogy még ritkítani is lehetne!Vizüknek abszolút semmi illata nincs-a megszokott "akváriumszag" lelkesítő.A cseh emelőt alig gyöngyöztetem..nagyszerűen érzik magukat,sodrás szinte alig van.Ha figyelembe veszem hogy mennyire egyszerű a tartásuk,és mennyire igénytelenek akkor megint fellobog bennem a vágy:tenyészteném őket!Hmm...helyem meg alig:(.
Mátéfi kollégával már beszélgettük:nagyon lassan szaporodnak ivaros úton-mindenhol ezt írják!-így sok helyütt a szétdarabolásukkal kényszerítik őket a sokasodásra.Én azt gondolom hogy továbbviszem ezt a vonalat-már az "ivarost"-és csak majd akkor kísérelem meg a szétszabdalásukat ha rengetegen lesznek..időm az van,ha szeretnétek időnként jelentem a fejleményeket."

Hmmm-itt már valami olyan indult el ami nekem rendkívül tetszett!Most a blog írásakor is elgyönyörködöm bennük....Eddig hát a L.variegatus témakörének taglalása részemről-ha szeretnétek a fórumon visszaolvasva megtekinthetitek társaim reakcióit is,én mindössze az eddigiek összefoglalásának igényével másoltam be őket.Most viszont következzenek azok az észrevételeim,melyek az eltelt időben keletkeztek,illetve néhány kép a jelenlegi állapotokról.
Indítsunk azzal a képpel amit legutoljára láttatok-kicsit scrollozz vissza kérlek!
A képen egy kétségtelenül szép állomány van,érdemes elgondolkozni azon hogy a kedvezőbb körülmények hatására mennyivel letek többen!Ahogy említem is a pincéből mindössze 150-200 példány "jött föl",és bizony tényleg egy paraszthajszál választott el ekkor tőle hogy ne etessem fel őket.Nagyon siralmasak voltak...de erőt vettem magamon,és továbbra is foglalkoztam velük.Ennek hatását a képen láthatjátok-a mennyiségüket ekkor én már olyan "stampónyira"/3cl/ taksáltam..elindult hát valami!
Tulajdonképpen nem is bonyolítottam túl a dolgot,hanem még egyszer igen tüzetesen átolvastam mindazt az irodalmat amit a neten találtam,és amit én jónak véltem.Nyilván nem vehettem figyelembe az eredeti élőhelyén kialakult körülményeket-de nem rendelhettem kaját sem nekik a messzi Amerikából.Ebben az időszakban beszéltem telefonon  a mesterünkkel,és legnagyobb örömemre ő beszámolt arról hogy van még egy hobbitársunk akinél igen szépen "szaladt" a tenyészet egy darabig!Mindent tudni szerettem volna..ha nem is azonnal,de legalábbis rögtön!:D A mesterünk azonban kiábrándított-elmondta hogy az úr nem elérhető a hálózaton,így nem tudok vele párbeszédet folytatni....aztán később még arról is szót ejtettünk,hogy nála a kagylósrákok ellepték sajnos a tenyészetet,így annak sorsa bizonytalan.Hogy ezt a vonalat folytassam:a minap ismét beszéltünk erről a témáról,és megkönnyebbülésemre megtudtam hogy sokszori vízcserével sikerült úrrá lenni a Copepodákon,tehát működik a dolog az ismeretlen társunknál!Ez nekem ad egy kis bátorságot.....

           

Lássuk hát hogy most per pillanat hogyan áll a dolog nálam,és milyen további meglátásaim vannak? A minap takarítottam őket-ideje volt,és szerettem volna csökkenteni is az időközben felhalmozódott papíriszapot,na meg a csigákat is.Következzen hát egy erőteljesen megosztó kép róluk-előre szólok: csak elhivatottabbaknak!;)

A kép a teljesen leeresztett medencécskéről készült...alján ott a papíriszap,benne/rajta pedig a blackek.Már roppant kíváncsi voltam mennyien lehetnek,ezért belekanalaztam a kis kezemmel ;) :

Héé..de hisz ez sokkalta több mint legutóbb!És még nem is szűrögettem,csak úgy belemarkoltam..na egy közelebbi:

       Ugye látszódik hogy ezek nem tubik-és erősek mint a veszedelem!Ahogy készült a kép sokan úgy gondolták hogy befurakszanak ujjaim közé,vagy éppen oldalra törnek ki a fotózás elől.Egy nyüzsgő tömeg-bár nagyon szeretném ha még sokkal többen lennének idővel.
Ahogy megsaccoltam őket,most kb 1.5 dl körüli a mennyiségük,ám ahogy egyre többen lesznek egyre jobban tudnak szaporodni is.Ugye emlékeztek még:a pincéből talán ha egy gyűszűnyien jöttek föl....
Miután szépen kitapogatóztam magam,és frissen feltöltött medencéjükbe kerültek meg is nyugodtak,elhelyezkedtek.A következő képen ezt láthatjátok,alatta szolgálok némi magyarázattal:

                              

Jól tudom hogy az arányok megítéléséhez szükségetek van a mértekre:35x35x30 magas kis kocka medencéről van szó,ennek tudtam helyet szorítani az egyik állványon.A kép hátterében egy dupla szivacsos/TM20xTM30/ cseh emelő dolgozik,de igen-igen visszafogott tempóban.ahogy írtam is már alig gyöngyözik.Ez jól megfigyelhető a férgek mozgásán,illetve a vadonatúj közegnek szánt WC papír mozdulatlanságán is./Állóképen mozgást emlegetek...:(/ Tény hogy feleannyi levegő kerül itt felhasználásra, amennyi kb egyetlen 3 literes keltetőben....Joggal érdeklődnétek meg a papír minőségét:a létező legolcsóbb  Lidl termék van bevetésen-körülbelül hetenként 6-8 kocka.Még valami:talán a legelső képet elnézegetve azt  hinnéd olvasóm hogy ez a papíriszap soha az életben le nem ülepszik ugye?:)Ismerős..eleinte én is ezt gondoltam!Aztán rájöttem hogy ez korántsem így van-a kép mindössze 10 perccel a feltöltés után készült! A férgecskék egyébként itt még a felszínen vannak,ám rájuk jellemzően a sarkokban szeretnek csoportosulni. Fontos megjegyeznem,hogy ki nem állhatják az erős áramlást!Ilyenkor egy csomóba húzódnak-minha  ennének valamit,de erről alább majd-vagy egyszerűen csak a legkisebb sodrásnak kitett helyre söpri őket a  vízmozgás.Erőteljesebb szűrés alkalmas arra hogy a papíriszapot szinte maradéktalanul a szivacsokra tapasztja,de szegénykék akkor már nem érzik jól magukat.Szeretnek a felkínált aljzatban tartózkodni,de ha  kevés a kaja bizony bevállalják a migrációt is!Aktívan keresgélik a sodrás határán-megint mondom ez nagyon kicsi!-lerakódott számomra láthatatlan eleségrészecskéket,és egy pillanatra meg nem állnak!Este jobban lenyugszanak-ilyenkor már nem kell tartani attól hogy a sziloplaszt sarkokból való kievésével szétdöntik a medencét/Na jó,ez vicc volt!:D/ Nézzük meg a következő képen hogy hogyan barátkoznak meg a papírral: Láthatóan tetszik nekik,és már meg is kezdték a "belakását"-figyeljük meg amint a papír kezd szétfoszladozni. A kép másnap reggel-tehát kb 12 órával később-készült mint a fenti.A faj ismertetőjénél írtam hogy milyen  hosszúságot érnek el-nálam nem ritkák az 5-6 centis darabok sem,ez arra enged következtetni hogy jól érzik  magukat,és ivarosan-ha lassan is de szaporodnak-mint a természetben! Kell ennél több egy akvaristának? Igen....tudnia kell hogy mit etessen velük,hogy miként gondozza őket-és miért lelkesedjen értük?Ezt  ecsetelem majd a következőekben,folytassuk hát:   Itt már lebontották a papírt-igen a WC papírt ami közegükként szolgál.Ez a kép kettő nappal az restart  után készült.Figyeljétek meg a férgecskék vastagságát-bizony ezek táplálkoztak is a mikroflórából ami a  papír bomlása következtében keletkezik.Valószínű hogy béltraktusukon áthalad ugyanakkor a papír is-ennek  viszont semmi káros következményét nem tapasztaltam.Ha ismét visszaemlékeztek a sárga szövegrészre,akkor elmondhatjuk hogy a természetben is ez történik..megeszik a törmeléket. Egy kis magyarázat hogy miért hagytam el a zsákvásznat,holott megfelelő....De annak beszerzése errefelé szinte  reménytelen már-itt sosem volt a szó hagyományos értelmében vett paraszti gazdálkodás,a durva  vászonból/kenderből készített zsákok felkutatása pedig valódi expedíció volt számomra.Rengetegen adtak  volna "régi zsákot"-mert ezt kértem volna-de aztán el kellett magyaráznom hogy igazi zsákanyagra gondolok ,nem régi műanyagzsákra!;) Végül ismerősöm és barátom ismerőse előkerített nekem egy szinte vadonatúj  példányt,lehetett vagy 30 éves...kimostam,eldaraboltam,használtam.A régi fórumképeimen láthatjátok is  hogy a férgek szerették-de hogy a fenébe szedjem ki őket belőle? Sós víz-ok,de nem tudom kontrollálni  hogy adott vászondarabban mennyien vannak...szóval maradt a későbbiekben a papír mint aljzat. Térjünk most rá az etetésükre-a neten megelégszenek a klf. lemezes,és granulált tápok említésével,illetve  a "barna papír szeletek"-el,na ez nekem irtózatosan kevésnek tűnik:( Adtam nekik kínomban faleveleket  is....a megmaradó erezetekkel viszont mindig bajban voltam,mert hasonlóan viselkedtek mint a zsákvászon  szálai:elválaszthatatlanul egybefonódtak a férgecskékkel....pedig ekkor már arra is gondoltam hogy hogyan  fogok etetni velük? Gondoltam egy merészet,és egye fene bedobtam nekik az első ancibrikett darabkát-csak morzsányit,mert  tudtam hogy ha nem eszik meg bajban leszek a levéldarabkák eltávolításával.Micsoda???Belepték mint  darazsak a fészkükbe nyúló fejét-alig hittem a szerencsémnek!:) Mikor ezt megtapasztaltam már tudtam  hogy jó lesz ez...egyre magabiztosabban etettem hát klf. halkajákkal,és ancibrikettel is.A mennyiséget is  sikerült úgy belőnöm,hogy a víz kristály tiszta maradt,de a férgek is jóllaktak.Erre a mostani állománnyal is  mutatok példát:   Alaphelyzet tehát:férgek a papíriszapban,ancibrikett bedobva-egy órán belül: Ejjha!Ez bejön nekik-ajánlom! E kép sikerén felbuzdulva megmutatom hogyan helyezkednek el,ha granulált tápot kapnak: Mivel az apró szemcsékből mindenhová jut,így ők is mindenhol táplálkoznak. Felmerül bennetek hogy mit keresnek benn a csigák?Az ő szerepük első körben az lett volna hogy az ürüléket csökkentsék-de inkább az övéket eszik meg/dolgozzák át a black wormök.Szeretném jelezni hogy a Physa csigáktól szabadulnék ha tudnék-viszont nincsenek számottevő hatással a férgekre.Azért időnként  leszedegetem őket,és vakrandiznak a helenáimmal. Volt hát már párféle eleségem amivel el tudtam őket látni...megjegyzem mindent megettek amit csak  kaptak!Mégis elégedetlen voltam,mert éreztem hogy kell még lennie valaminek amivel találkozhatnak   a természetben is..növények ok,ürülék rendben-de az élő vizekben dög is lehet! Ismét heveny olvasgatásba kezdtem a neten,mert nem hittem el hogy egy kis halhúsra ne lennének vevők! Egyetlen felhasználónál találtam azt,hogy  bizony a medencéjében bennmaradt L.variegatusok rátelepedtek  egy megdöglött halra.Abban a pillanatban már léptem is a fagyasztóhoz,és a "véletlenül" ott leledző apró  keszegszeletkékből adtam egy morzsányit.Nem történt semmi....:( Ejjha...bukta? No azt nem hiszem el-reggel aztán már láttam hogy ráéreznek az ízére,és lassacskán csak  megközelítik-délutánra pedig már tobzódnak is rajta!Erről van szó-megvan hát a keresett nagy  fehérjetartalmú eleségem is nekik gondoltam.Aztán a múló idő alatt ez gyakorlattá is vált-8-9 naponta  egy kicsike halszeletet kapnak: E képen nem látszik mi ez a nagy dzsembori,de akinek jobb szeme van az a két nagyobb csiga vonalának  felezőjénél megpillanthat egy kis hátúszósugár darabkát-kárász szeletről van szó.A halszelettel való táplálás  nem kezdő "férgesnek" való-óvatosan,kicsike darabot adjunk..napokig cummognak rajta,végül a szálkák is ..szóval nem is tudom hová tűnnek? A hal bőre szigorúan maradhat...imádják! Eddig hát a napi rutin ami a black worm nevű szerelmes férgeimet illeti.....mert igenis nagyon szeretem őket istápolni,de még jobban szeretném ha már etetnék velük!Türelmesnek kell lennem....ha sikerülne fél liternyire növelnem mennyiségüket-és miért ne?-akkor a szaporulatból már adhatnék ivadékaimnak is-hogy miért nekik arról kissé alább. Van itt még két hihetetlenül rossz videó is...képtelenség jobbat készíteni a gépemmel,de reménykedem benne hogy a lényeget fogjátok látni.Szintén hivatkozom a leírásuknál emlegetett extrém mozgásukra,nos  ezt most megmutatom nektek: Ez a kis csővel ellátott fecskendő adta az ötletet arra is,hogy bemutathassam nektek a fragmentáció megtörténtét.Ehhez segítségül kellett hívnom pár halamat is,akik bár még sosem ettek belőle de  készségesen kötélnek álltak.Kérem ismét ne a minőségre koncentráljatok,helyette inkább a halakat figyeltétek.El sem hiszem hogy ilyen étkesek,és hogy menyire jól fogadták az első férgeket.Amit érdemes  figyelni:mikor a halak szájba veszik a blacket,az szinte azonnal széjjelszakad...ez az ami rendkívül jó  eleséggé teszi!Direkt kisebb corykat kínálok velük,hogy észlelhető legyen ez a hatás.Ebbe aztán nem fullad bele egyetlen hal sem,nem okoz kínlódást a lenyelése...parancsoljatok: Lassacskán el is érkeztünk mondandóm végére...van viszont még valami amiről szeretnék  beszélni.A blog kezdetén van az a kis zárójeles megjegyzés-most erről pár szót!Miért érzem úgy hogy  megváltoztathatja a hobbit?Vajon én a köztudottan élő eleség kedvelő hobbista miért lelkesedem érte ennyire?Ha továbblépünk akkor még egy kérdés ide kívánkozik:mire alapozom  ezt a légbőlkapottnak ható megállapítást? Sorban haladva tehát:első ránézésre ez a féreg tisztára úgy néz ki,mintha tubifex lenne.A taxonómiában egy darabig együtt is halad a besorolásuk,mégis aztán szétválik.Mi eleddig számtalan kísérlet során próbáltuk a nagyon kedvelt Tubifex fajokat tenyészteni de kisipari-sőt inkább hobbi -szintű  eszközeinkkel nem értünk el számottevő sikert.A tubifexek igen soká eltarthatóak voltak átgondolt módszereinkkel,de azt nem állíthatom hogy nagyobb mennyiségben tenyészteni is tudtuk volna őket....sajnos! Bárki aki e sorokat olvassa biztos lehet benne hogy én egy sikeresen működő tubifex tenyésztő eljárásért akár még  némi véremet is adnám....olyan eljárásért ami kivitelezhető általam is!Egy nagyon apró mellékszálként  jegyzem meg hogy ezt a tervemet sosem fogom feladni-igaz idén másfél liternyi tubival voltam sikertelen a természetes vizekbe való kitelepítéskor,de ha úgy akarja a fentebb valóm is akkor lesz még  alkalmam más irányban is próbálkozni. Most azonban örömmel konstatálom hogy egy más kontinensről származó Lumbriculidae némi sikert hoz nekem.Pontosan jól tudom hogy másfél deciliternyi   mudworm még nem nevezhető sikernek-de ha az eredeti kiinduló mennyiséget nézem akkor mindenképpen  lelkesítő!Egyenlőre nem is a mennyiség számít-sokkal inkább az hogy látjuk:tenyészhető akvarisztikai  körülmények között is!Semmi kacifánt-ha van hely számára,ha megfelelően helyezed el....szóval ha a blogban leírtaknak megfelelően csinálod,akár Te is sikeres lehetsz!Ez az egyik ami igencsak lelkesí- tő!A másik tulajdonsága ami éppen ebből fakad:mivel otthon csináljuk semmi olyat nem tartalmazhat  ami halainkra nézve veszélyt jelentene.Nem kell menni utána a boltba,nem kell előre szólni mint sok esetben a tubinál hogy kellene...a sorolást folytathatnánk még!Aztán hogy ezt ki ne hagyjam: nem kell darabolni a kis ivadéknak!Amelyik halacska képes a vágott tubit enni,az ezt minden előkészítés  nélkül is eheti-tényleg lelkesítő a hasznossága! De akár nézhetnénk olyan szemmel is,hogy a kereskedelmünk/tenyésztőink oldalát helyezzük előtérbe. Ugye jól látom:ha a tubifex itthon nem elérhető,ha utaztatni kell száz kilométereket,és mindezen dolgok dacára is kelendő-akkor mi lenne ha itthon tiszta körülmények között valakik megpróbálkoznának  a tenyésztésével,kereskedelmével?Egy lehetőség csupán....ha én a hobbista meg tudtam csinálni szinte a nulláról kiindulva,akkor esetleg profik nem éreznek ebben egy lehetőséget? Utópia?Meglátjuk! Blogomat ajánlom /ragaszkodom az abc-hez/ Horváth Tamás kollégámnak a lelkesedéséért-segítségé- ért ,Mátéfi Gyula állandó segítőnknek a tulajdonképenni érdeklődés felkeltéséért....és természetesen   mindazon kollégáknak akik éreznek magukban annyi tenniakarást hogy nem adják föl egykönnyen! Szívből jövő tisztelettel és kiemelten megköszönöm a mesteremként tisztelt Pasaréti Gyulának az első pár kezdő csomagocskát...mikor a kezembe adtad őket 2012.06.02.-án még nem tudtam  mekkora ajándékot kaptam tőled!Uraim:köszönöm! T.:Gábor

Falevelek az akváriumban II.

(Gyűjsünk,de mikor?)

Az előző blogban már felvetődtek bizonyos kérdések -talán az egyik legizgalmasabb annak eldöntése hogy gyűjtsünk de mikor,és miért akkor? Ezen írás ezt a kérdéskört hivatott felvázolni,és részben saját gondolataim,részben a hálózaton megtalálható hazai,és külhoni fórumokban olvasható írások reményeim szerint segítenek is megválaszolni mindenkinek ezt a kérdést.Egyáltalán nem nehéz elképzelnem a tettvágytól fűtött kedves olvasóim lelkiállapotát....alig pár hónapja indult el az a folyamat és igény,hogy mi magyarok is egyre nagyobb számban szeretnénk medencéinkben leveleket használni.Szeretnék ebben segíteni -úgy vélem nem haszontalan ha ezt nyilvánosan megosztott formában teszem.

     Kis háttérinfó-hogy kiélhessem magam a "kétujjas" írásban,és ugyanakkor mégis elválasztott módon de tudjatok a dolgokról:hezitáltam a cikk címén-adjak más címet e második résznek,vagy célszerűbb egyszerűen jelezni hogy ez a második és nem utolsó része egy számomra fontosnak tűnő témának?Ez utóbbit választottam-mindig is szerettem a folytatásos dolgokat.Ígéretemhez híven én bizony elkészítettem ennek az írásnak egy kissé másabb elődjét-de egy áramszünet ezt nem gondolta megfelelőnek....szünetmentes táp tudom..majd egyszer;) Most azonban folytassuk: 

Oly annyiszor "feketevizeztünk" már,és örömömre meg is beszéltük ennek különböző kialakulásának lehetőségeit a postjaitok segítségével,hogy azonnal bele is foghatok egy újabb kérdés felvetésébe:vajon halaink eredeti élőhelyén hogyan és mikor kerülhet számottevő falevél mennyiség a vízbe?

Kínálkozik a lehetőség a poénszerű megválaszolásra,hát megteszem:mikor sok esik bele a vízbe!:)Na ja....de a trópusokon ez nem úgy működik mint a mi mérsékeltövi éghajlatunkon!Ott a fák folyamatosan fejlődnek,csupán a régi elhalt levelek hullanak alá egész évben.Persze egy folyó mindig is dolgozik a medrének megváltoztatásán,így ennek folyományaként elképzelhető partszakaszok vízbeomlása,melyek magukkal rántják a burjánzó vegetációt is.Így már sokkal több levél-ág-gyökér kerülhet egy adott folyószakaszba,bár érzésem szerint ez még mindig nem okozhatja a víz paramétereinek komolyabb változását.Viszont figyelj olvasóm,mert szép lassan szeretnélek rávezetni arra,hogy az ott élő halak-rákok-garnélák stb. hogyan kerülhetnek egész évben kontaktusba a víz fölötti vegetációval!;)

Bepotyognak hát a levelek-termések/és még sok más is,de azokat nem taglaljuk eztán/,becsúszhatnak egész erdőrészek is-és jön a legnagyobb változást okozó,évenként pontosan érkező esős évszak.Számunkra elképzelhetetlen az a víztömeg ami ilyenkor szétszalad a folyók kiöntési területein,és ugyanilyen elképzelhetetlen az a biodiverzitás is ami még mindig felfedezésre vár az esőerdőkben.A fórumon nagyon helyesen állapítottuk meg hogy bizony nem csak egyazon növényfaj képviselői,hanem válogatás nélkül minden faj víz alá kerül ilyenkor...az ártalmatlanok,az ehetetlenek-sőt az egyenesen mérgezőek is!Rengetegféle növény teljes egészében a víz alá merül hosszú-hosszú hónapokra..és mégis túlélik!:) Talán egy jellemző adat a mindenki számára ismerős Amazonas folyamról:azt mondják az esős évszakban akár 15 méternyivel is magasabb lehet a vízszint....elképesztő.Ha még azt is hozzávesszük hogy egyik kedves írónk/Molnár Gábor/ a legismertebb feketevizű folyón/Rio Negro-hát persze!;)/ is kétölnyi emelkedést említ-máshol két méternyit-akkor könnyedén elképzelhető mekkora az a terület ami ilyenkor víz alá kerül..Csoda hogy a rengeteg beoldódó anyag megfesti a vizet?A rettenet mennyiségű vízben aztán rohamosan több táplálékot találnak  halaink,megváltozik a víz összetétele,rengeteg alkalmas hely kínálkozik szaporodásra-és halaink meg is teszik ezt.

Látható hát hogy az akvaristák azon törekvése hogy minél jobban kiszolgálja halaink igényeit,és utánozzuk  neki az akkori körülményeket szinte reménytelennek tűnik-de megközelíteni egy nagyon kis morzsányira azért megtudjuk!Ezért teszünk hát be nekik leveleket is....nem csak a vízkémia,hanem az elfogyasztás lehetősége is benne foglaltatik  a dologban.Adjuk hát meg nekik azt a "feelinget" akár egész évben hogy génjeikbe zárt ösztöneiket kiélhetik,rejtőzködhetnek,ehetnek,sőt ívhatnak is a vízbe került levelek segítségével.Ugye láttatok már biotópokat amin sodor a víz,kavarog az üledék,és suhannak-vagy éppen egy hordalék kúpban lerakódnak-a levelek?Halaink legtermészetesebb közege ez....jobbat nem tudunk kitalálni semmiféle módon.
Alig emlegetett hatása a leveleknek még a növényekre kifejtett hatása:számos nyomelemet is tartalmaz,amit a falevelek akvarisztikai alkalmazásával a legegyszerűbb módon juttathatunk akváriumainkba-növényeink is meghálálják!

Pénz....egy nagyon haszontalan dolog,mert hamis ábrándokat kelthet annak birtoklójában-hogy mire fog vezetni ez az allegória mindjárt meglátjuk: megvehetsz bármilyen szuper kütyüt....beteheted az aranygyűrűdet is a vízbe ha halaid nem érzik ott jól magukat!Meg is vásárolhatod a trópusi fák leveleit nem is túl drágán,mi itt mégis a hazai fák leveleiről fogunk beszélgetni-melyekhez nem kell egy fillér sem,de munka az igen!Kérem hát hogy írásomat csak azok olvassák tovább akik tenni nem restek-akik nem a pénzért megvehető dolgok után kutatnak weblapokat böngészve...dolgozni is fogunk,és ettől jobban is érezzük majd magunkat!:) Még valami:egyáltalán nem kárhoztatom azokat a kedves kollégáimat akik mégis venni kényszerülnek,és akik trópusi fák leveleit használják inkább...de csak egy ártatlan kérdés:ugye az ottani gyűjtők is olyan körültekintéssel,és olyan körülmények közül gyűjtenek mint mi?Ugye ők sem a szmogos városok környékén lévő fák leveleit szedik le válogatás nélkül..ugye?Nagyon szeretem a catappa-vagy nevezzük bárhogy-leveleit használni,de nyilvánvaló törekvésem hogy egyszer és mindenkorra itthoni levelekkel váltsam ki őket.Nem a pénz az ok..nemcsak az!Környezettudatosság-minek a fél világon áthozatni a leveleket ha esetleg itthon,tőlünk pár kilométerre is lennének alkalmasak..elgondolkodtató ugye?

Jöjjenek hát kedvcsináló képek-a minap egy kedves kolléga megjegyezte milyen szép helyen lakom,elmondom hát hogy az összes elkövetkező kép Járdánháza falu Izra nevű völgyében hegynek kúszó erdei útja mellett készült.Az út szilárd burkolatú volt a szebb időkben,mára a sokáig tartó fagy,és a karbantartás hiánya mondhatni vadregényessé tette...Ladám nyiszorgása,és a hátsó ülésen jojózó gyermekeim legalábbis erre engednek következtetni.Iskolába kellett falevelet gyűjteni....hol máshol tehetnénk meg ezt gyorsan,ha nem egy alig-alig használt erdei út mentén?Nézzük hát...

Sorompó nyitva-megvallom életemben eddig egyszer láttam még csak zárva-harminc éve talán ?

 Erdők ölén kérem....enni lehet az avarról,ahol olyan mikrobiológiai dolgok zajlanak folyamatosan,amit meg kell mutatnom nektek:

 Képződik a humusz-jellemző hogy nagy eső után vagyunk,mégis olyannyira sok vizet képes megtartani már az avar is,hogy alig nedvesedett át alatta az erdei föld.

 Egy kis kedvcsináló előljáróban...mint látjátok vörös tölgy is van szép számmal a közeli erdőségeinkben,ám ezek még fiatal fácskák csupán.Alattuk a tavalyi lombozat maradványait láthatjátok...akvarisztikai célra már tavasszal sem voltak alkalmasak,de erre még visszatérünk.

  A kép közepe táján egy vörös tölgy makkjának kupacsa figyelhető meg-csodás kis elhalt darabja a termésnek-sokkal később még erről is beszélnünk kell!;)

 Hazafelé vezető utunkon még megmutatom nektek hogy milyen is egy vadon tenyésző égeres..alján a jó kövér félmocsaras földben gigantikus csalánerdő fogadná a behatolót.nincs még itt az égertoboz gyűjtési szezonja-de nézzük hogy néznek ki most:

 Egy közelibb kép a meleg motorháztetőn:

Erről van szó kérem-a tobozkák még nagyon erősen fejlődőben vannak-közepes termés ígérkezik-középen egy megtermékenyítetlen,elhalófélben lévő is megfigyelhető...a hozzá hasonlatosakat majd ne gyűjtsük be a szezonban sem.

Végül lazító jellegű képsoromat bemutatván még megmutatom hogy néz ki az út hazafelé..az erdőt figyeljétek természetesen!;)

Hát....a fák még "ezerrel zöldek"-sőt mai terepszemlém is alig pár sárguló levelet mutat.Minden itt bemutatott kép pontosan egy hete készült-hogy pontos legyek 09.15.-én.Élnek hát még a levelek....

Na végre elérkeztünk a tulajdonképpeni kérdéssel kapcsolatos gondolataimhoz....gyűjtsünk,de mikor?

Alapvetően két megoldás lehetséges ugye,de ennek is vannak árnyalatnyi fokozatai.

Szedjünk zöld leveleket, szárítgassuk meg otthon és azt használjuk?

A diólevélnél tudjuk hogy így ajánlja több-köztük magyar- kolléga is,és nem gond a levél fiatalkori juglontartalma sem-sem a növényeknek,sem az állatainknak nem árt.A füge,és eperfa leveleknél is olvasható a garnélásoknál-algázósoknál a friss,még zöld levél etetése.Arra viszont már több helyen is figyelmeztetnek,hogy csak annyi kerüljön a vízbe ami el is fogy viszonylag gyorsan-a levél élő mivoltában volt leszakítva,benne az utolsó percig zajlottak a folyamatok!

Ha zölden szedünk mégis mikor tegyük ezt-fiatal levélke korában,mikor még bársonyosan puha?Esetleg  idősödvén amikor már teljesen kifejlődve szabályos vegykonyhaként részt vesz minden egyes levél a fotoszintetizálásban?Ilyenkor szabályosan rohannak a különféle vegyületek az egész edénnyalábrendszerben,a levél él,és élni akar!A klorofill ilyenkor van csak igazán elemében-működik a vegykonyha!Az ilyenkor leszedett levél mindent tartalmaz ami csak egy növényben lehetséges....tehát elvileg aki etetési célzattal szedi ilyenkor jól jár vele!Kérdés hogy ha szárítjuk mennyire módosulnak a levél erezetében megszáradó nedvek,és mennyire alkalmas ez a levél a víz kémiai összetételének manipulálására?Aki ilyen célzattal tárazna be leveleket mennyire jár jól a zölden szárított levelekkel?
      Sok a kérdés-jól tudom....de nem oktalanul!Sajnos alig találni kielégítő választ hálózatszerte,sőt azt gondolom ezek nem is elegendőek számomra.Ilyenkor kénytelen az ember saját kútfőből származó válaszokat generálni saját kérdéseire...érdekes dolog,ezt hívják gondolkodásnak?:D Majd segítetek a blog hozzászólásainál-mert  kérdéseimet ezzel a célzattal is teszem fel.Okoskodjunk,"túrjuk együtt" a netet-aztán kitárgyaljuk!
Végül is szedhetünk élő leveleket....adhatjuk azonnal is őket étkezési célzattal,de meg is száríthatjuk őket.És itt jön a probléma:ha elkezdjük szárítani az addig zöld és élő levél zsugorodik,pöndörödik,egyszóval mindent elkövet csak hogy ne legyen könnyű a dolgunk!:D Lehet persze fagyasztani is-eleségeknél szokás-de kérdem én:kell még egy furcsa tekintet a családtól mikor pakoljuk a fagyasztóba a leveleket?....vidámkodtam csak-persze hogy ez az út kerülendő.Szárítani kell őket,mert tudjuk hogy a dehidratálás  az egyik ősidők óta jól bevált tartósítási mód.A pöndörödés ellen -emlékeztek ugye?-anno alkalmaztuk a préselést,és lehet is ilyen irányú ötleteléseket találni a hálózaton.Viszont alig hiszem hogy alkalmazható lenne ekkora levéltömegnél-a kivitelezésről pedig újabb aggályaim származnak!Újságpapírok között nem jó...bár már állítólag ólom mentes a technika,de a nyomdafesték még mindig ott van.Vegyünk többszáz itatóspapírt?Ne....rátapadhat a préselendő levelekre.Szárítsunk szúnyogháló alatt?Megtehetjük,de akkor kisebb mennyiségekkel kell dolgoznunk,mert ehhez ugye szükségeltetik egy nagy sík felület is.Ugyanez vonatkozik a géz,necc,és más ritkás szövetekkel leszorított módozatra is....de én továbbgondoltam!
Ha már mindenképpen zölden kell az a levél,hát hadd pöndörödjön össze-mielőtt a medencébe tesszük egyébként is le illik mosnunk,mindössze előbb kicsikét beáztatjuk hogy a levél kigöngyölhető legyen annak sérülése nélkül.Nagyon jó módszer a mikróban való "gyors áztatás",azt mondják így sokkal hatékonyabban el is meríthető a száraz levél...a lágy levéllemezt aztán már könnyedén mosogathatjuk.
Lemosás,dörzsölés,súrolás...rendben van,de azt tudni kell hogy amit felszívott a levél-és itt szennyező anyagokra,permetekre gondolok-azt eltávolítani belőle nem tudjuk!Ismételten itt van hát a gyűjtési hely alapos ismerete,főleg ha kerti növények leveleit szedegetnénk!
Még csak annyit tennék hozzá a témához,hogy a levelekben van bizony protein is-mintegy 12-21% közé teszi a rendelkezésemre álló irodalom néhány faj esetében,bár a neten rákeresőzve unos-untalan mindig csak a növények számára elérhető tápanyagtartalmat emlegetik.Nem csoda ez kérem....nem oly régi a téma még világszerte sem.Akit érdekel egy kis tudomány ezzel kapcsolatosan itt megtalálhatja:
http://www.spectrumanalytic.com/support/library/ff/Plant_Nutrients_in_Municipal_Leaves.htm
Jöjjön hát a másik lehetőség-gyűjtögessünk száraz leveleket?
Én ezt az utat választom...nem azért mert ezt tartom az egyedül helyesnek!Nyilván ilyenkor a levelek tápanyagtartalma már csökken,de nekem rájuk főleg vízkezelésre van szükségem.Egy-szintén nem magyar sajnos- tanulmány ami mérte a levelek tannintartalmának változását,a következőt mutatta ki:áprilisban-tehát a vegetációs idő kezdetén-a levelek 0.5%-ot,míg szeptemberben már 5.0%-ot mutatott ez az érték!Nyilvánvaló hát hogy ha vízkezelési célzattal szednék leveleket,akkor már az elhalt leveleket kell céloznom!
Ennek egyébként több haszna is van számunkra,időhiányban szenvedő,helyben szűkölködő mai embereknek-vegyük sorra:
-a levelek szárazak,könnyedén légszárazzá alakulnak otthon
-a tannintartalom a lehető legmagasabb,kevesebb levéllel ugyanolyan hatást érhetünk el
-nem pöndörödnek,nem kunkorodnak a levéllemezek-kevesebb hely,használat előtt egyszerűbb tisztítás
-a leveleken már csak kis számban vannak olyan rovarok amit otthon nem látunk szívesen
-az őszi gyűjtés egyszerűbb,hiszen:
                                               a)-nem néznek minket furcsán az emberek:D
                                               b)-a kivitelezés is könnyebb,hiszen a levél "lejön" a fáról
                                               c)-remek családi program,és romantikus kirándulás is egyben
A sort folytathatnám,hiszen számos észérv is emellett szól....azt gondolom hát,hogy akiknek hasonló céljaik vannak a levelekkel mint jómagamnak,azok várják a zordabb időket-nem kell már sokáig várnunk!Ma kora hajnalban itt a nagy vidéki csöndben és árnyalatnyi ködben zörejekre figyeltem föl...az egymást kergelésző bőregerek szárnya biztosan nem kelthette e zajt.Kávémat fogyasztva mégis meghallhattam azokat a számomra mindig is szimfóniaként élvezett hangokat melyeket a lehulló levelek ágakhoz,és egymáshoz verődése okoz....kezdődik hát!Bár még csak alig néhány sárguló dió és cseresznyelevél simul a gyepre,bár még zöldellnek az erdők-elkezdődött az őszi lombhullás.A természet és benne a fák készülnek a nagy változásra,érzik hogy most egy másmilyen világ következik.Az idő határozottan morózusabb lesz,jönnek előbb a hűs,majd később a metszően hideg északi szelek....közeleg az igazi ősz.A fák eldobják immár semmire sem jó leveleiket,lecsupaszodik a táj...az eddig rejtekben lévő madárfészkek is napvilágra kerülnek,a mezőkön rókák keresgélnek apró egérkékre vadászva-mi pedig elindulunk hogy begyűjtsük egész évre elegendő levélmennyiségünket.Persze lehet egy kicsit többet is-évekig eltartható,barátoknak ajándékozható ez a teljesen ingyenes dolog.De hogyan gyűjtsünk-hogyan szárítsunk,és hogyan tároljuk el őket?Nos erről,és ahogy magamat ismerem még kicsit is többről lesz szó következő írásomban az alkalmas idők eljövetelével....
Tartsatok ki,élvezzétek a még néha jó melegen sütő napot....eljő az az idő amikor csak gyűjtött leveleink illata,és fantasztikusan szép formái idézik bennünk majd az idei őszt.Kellemes olvasást,jó egészséget nektek-rendkívül szivesen fogadok minden további észrevételt,ötletet,javaslatot-várlak benneteket a fórumon!:)
T.:Gábor

 

Falevelek az akváriumban I.

(Az elmélet)

Sokat gondolkodtam e blogom címén…nem szerettem volna ha hatásvadásznak tűnik,ugyanakkor célom volt hogy könnyedén megtalálható legyen ha valaki e témában keresőzne,és magyar találatra vágyik.Így esett hát választásom a fenti címre-de megvallom szívem szerint az Erdők ölén megnevezést adtam volna neki…így vagy úgy,végül maradtam a lényegretörő cím mellett,és jó szívvel tárom elétek mindazt,amit a témában tudok,illetve az eltelt idő alatt magam is megtanultam.Nem mehetek el amellett sem,hogy rengeteg hasznos információt kaptam részben a fórumokon böngészgetve,részben pedig a ti hozzászólásaitok gerjesztette érdeklődésem okán-volt hogy célzottan keresőztem szerzőre,de akadt amikor ismert blogban olvasgattam utána.Tájékozódásom ki nem hagyható forrása volt az Akvárium Magazin összes rendelkezésemre álló száma,a különböző könyveim,és olyan dokumentumok melyeket idegen nyelvről fordítóztam több-kevesebb sikerrel.E hosszúra sikerült prológusra szükség volt- úgy korrekt ha már előljáróban is megköszönöm mindazok munkáját akik nyomdokain haladva végül úgy érzem egy jó átlagos szintet megütő magyar nyelvű cikket írhattam a témában.

 Falevelek…vajon kinek a fantáziáját ne mozgatná meg a kérdéskör,nevezetesen hogy mire alkalmazhatjuk ezeket hobbink során?Ugye érdekes lehet a felvetés is,főleg olyan hobbitársaim számára akik hozzám hasonlatosan idegenkednek a vegyszerektől,és ha csak tudják el is kerülik azokat!Falevelek…ok,de milyen faleveleket alkalmazhatunk egyáltalán-melyek azok amiket már kipróbáltak honi vagy külföldi társaink?Milyen észrevételeik voltak ezekkel kapcsolatosan,a medencékben tartott különféle állatainkra ezek milyen hatást gyakoroltak?Sőt-milyen hatást gyakoroltak a tartó közegre,hogyan befolyásolták a víz paramétereket….Ezernyi ki sem mondott kérdés-már most érzem hogy minderre csak részben tudok válaszolni.Nem túlzok:kicsit félve nyúlok a témához,és még írás közben is folyton utánaolvasok…nagyon szeretném ha helytálló,és hosszú távon is használható ismeretanyagot sikerülne prezentálnom.

Tovább nem kerülgethetem hát a „forró kását”-érzem türelmetek véges.Vágjunk hát bele!:)

Előbb azonban még egy kis felvezetés:hobbiállataink nagy része tőlünk igen messzire eső tájakról származik…mit keresnének hát a nálunk honos levelek az ő medencéikben?A magyarázat rendkívül egyszerű:a honi erdőkben-kertekben is találhatóak olyan fák,melyek levelei nagyon hasonló anyagokat tartalmaznak mint a trópusi fák levelei,igaz az összetételük csak nyomokban hasonlatos.A lényeg azonban nem ezen van-„nyughatatlan”,örökké kísérletező kedvű kollégáink/na és persze magam is!/keresték azt az utat mely során itthon is elérhető a természetből származó növényi származékok sora!A legfontosabb mindezek közül a tannin jelenléte a hazai fák leveleiben,másodikként pedig szorosan felzárkózva azonnal említeni szükséges a huminanyagok meglétét is.Ahogy visszaolvasom magamat kicsit nevetségesnek érzem ezt az egyszerű fogalmazásmódot-de látni fogjátok hogy szerettem volna egyszerű konyhanyelven kifejezni magamat.

A tannin jelentőssége kimondhatatlanul fontos a trópusi medencékben…mint tudjuk a tannin másik neve a csersav,képlete C₁₄H₁₀O₉ + 2H₂O.De itt azonnal erőt is kell vennem magamon,ugyanis nem szeretnék én tudományoskodni-a Wikipédia tökéletesen elmagyarázza miről van szó:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersav

A tannint-csersavat-mi akvaristák rengeteg módon használjuk…igen lágy vizeinket savanyítani tudjuk segítségükkel,de nem kell feleslegesnek gondolnunk jelenlétét keményebb vizeinkben sem!Erre rendkívül nyomatékosan szeretném felhívni azok figyelmét,akik csak legyintenek a falevelekre mondván:”Á,nekem úgyis kemény a vizem,nem savanyít az semmit”!Ez igaz is-mint tudjuk a karbonátkeménységet okozó kalcium-hidrogén–karbonát,és a magnézium-hidrogén-karbonát  pufferoló hatása miatt a kemény vizeket csak erőteljebben savas más szerekkel tudjuk leküzdeni-a természetes savak erre csak igen feltételesen,és nagy mennyiségben alkalmasak.Okvetlenül szeretném felhívni figyelmeteket arra az egyszerű tényre,hogy a vízkémia olyan ága a hobbinknak,melyet igen melegen ajánlok tanulmányozni-sőt magam sem érzem naprakésznek tudásomat!Mivel viszont nem is a vízkémiában „vetemedtem” írásra,nyugodt szívvel említem meg:aki savanyítani akar levelek segítségével annak e blog csak  támpontként szolgálhat-utánaolvasni okvetlenül szükséges!

Rengeteg halunk származik az unalomig emlegetett fekete vizekből/black water/,vagy ha nem is ennyire sötét vizek lakói akkor az oldott növényi savaknak köszönhetően savanyú vizekből származnak.A tannin,és a huminsavak együttes hatásának köszönhetően ezen vizek színe teaszerűen sárgás,de akár egészen sötét árnyalatokat is felölthet-erre nem csak a szintén mindenki által ismert Rio Negro lehet példa!Említhetnénk még a teljesség igénye nélkül a Nánay-t Peruban,vagy a guayana-i Mazaruni-t…de mondom ezek csak példák egy cseh fórumról.Nyilván a környező vidék összes patakja is hasonló,ezek csak a nagyobb folyók…Akit bővebben érdekel a fekete vizek fellehetősége,annak  jó támpont ha ránéz erre:

http://en.wikipedia.org/wiki/Blackwater_river

Ugye nem is olyan egyedülálló már az a sötét víz-nem kifejezetten csak az Amazonas-medencére jellemző?Én azonban most a falevelekkel kapcsolatos gondolataimat osztom meg,így nem veszem figyelembe a folyóvizekben lebegtetett hordalék miatti  színt-csupán a fentebb említett /tannin,huminsav/beoldódó anyagokkal szeretnék foglalkozni.Jól ismerjük ezek hatásait vizünkre,illetve halainkra:adott esetben savanyítják/színezik,algák növekedését gátolják,gomba és baktériumölő tulajdonságúak stb,stb….Halaink tartása során is kihasználhatjuk e tulajdonságaikat,stresszoldó képessége mellett  halainknak természetesebb és szűrt fényt is  engednek a vízbe.

Azonnal fel is jajdulnak a növényes akvaristák-de hiszen azért világítok ilyen teljesítménnyel hogy növényeimet jobban kényeztessem,mi lesz velem a sötét vízben?Kérdésem:ezekben a vizekben találhatóak azok a csodás növények melyeket ti tartotok,neveltek?Ugye nem…de megvédem a leveleket akkor is:a vízfestő képességüket egyébként is csak hosszabb ideig való áztatás során élvezhetjük,egy teljesen „kilúgozott levél”/kifőzött,kiáztatott../már alig tartalmaz olyan anyagokat melyek színezhetik vizeiteket.A dekorációs hatás viszont sok ideig élvezhető-feltéve persze akkor,ha nincs olyan élőlény a medencében ami elfogyasztja azokat!

Ilyenek pedig szép számmal vannak-itt mondok köszönetet sok garnélafannak,L-es harcsásnak…és legnagyobb örömemre egy igen elhivatott magyar kollégánknak is,aki e remek írást készítette a tájékozódni vágyónak:

 http://szentgyo.wordpress.com/2009/02/02/falevelet-az-akvariumba/

Aztán még egy-ez már külföldi,de rendkívül szép képekkel is rendelkező blog:

http://www.crustahunter.com/laub-fur-wirbellosenbecken/

Érdekes ugye,hogy eddig én főleg a vízre való hatásról beszéltem-aztán tulajdonképpen e kollégáink eleségként is emlegetik?Jah kérem-a garnéláknak ez egyenesen csemege,a különféle algázó halaink is bizonyára ledarálják az őket megillető adagot,és sok csiga sem közömbös irántuk!Nálam az ancik és RC-k nagy élvezettel rendezik el a falevelek sorsát….csupán a falevelek vastagabb erezetét hagyják meg.Bár beszélgettünk már erről,de itt is említeném hogy akik külső szűrőket alkalmaznak,ezekkel vigyázzanak:a szívó részre szükséges egy sűrű rostély vagy durvább szivacs.Mindenképpen meg kell akadályozni a vastagabb erezet szivó ágba való jutását,hiszen ott  rejtélyes dugulásokat okozhat.

De beszéljünk még a falevelek más hasznáról is-oly sokszor emellett elsiklik a hobbista! Jól tudjátok már többen is hogy én alapvetően corykat tartok-ezért számomra eleségként nem jönnek szóba,de annál inkább rejtekadó helyként,sötétebb aljzatként!Alig olvashatok sikeres megvalósításról-mindenhol csak kívánalomként van a sötétebb aljzat/milyen kétségbeejtő hogy a festett kavicsokban sejtik a megoldást!/,de alig páran tesznek is lépéseket e felé.Nos egy jó lehetőség némi falevél alkalmazása…Coryjaim olyan élvezettel bujkálnak alattuk rejteket keresve,amit elmondani nem tudok-tegyetek próbát!Hmm…kapni préselt tökéletesen lapos catappa leveleket is,ezek nyilván nem erre vannak „kitalálva”-de egészen más a helyzet a kissé felpöndörödő szélű természetes módon szárított levelekkel:egyszerűen megkapóan kedvesek a levelek alól kikandikáló kis coryk!Aztán hogy milyen természetesnek érzik még a levelek közelségét mi sem bizonyítja jobban mint az,hogy egyenesen rájuk is ikráznak….némely nőstényem határozottan előnyben részesíti a levelek fonákját/görbületét mint az üvegfalat,vagy az ez célra betett „ívási mopp”-otJ! Ezért aztán igen egyszerű a dolgom ha az ő ikráit szeretném menteni:egyszerűen a falevelet helyezem a keltetőbe…a kikelő lárvák is keresik a fedezéket!

Nagyon belelkesedtem érzem-térjünk hát vissza az eredeti koncepcióhoz:milyen leveleket tehetünk be a medencéinkbe?A kép fent említett linken ezekből bőséges információt találhattok,nem kell megismételnem az írók szavait… viszont mértékletességre inteném olvasóimat!Attól hogy milliónyi fa fogja elhullatni a leveleit,nem mindegyik hasznos ám!A hálózaton való kutakodásom során pontosan olyan hozzászólásokat olvasgattam,mint hazai oldalakon is:szinte minden levél említve van,mindenki mindent bele szeretne tenni a medencéibe-mert azt szedheti le a bejárati ajtaja előtt közvetlenül! L Nem erről van szó-sőt szó sem lehet forgalmas helyekről való gyűjtésről,ne adj isten permetezett kertekből származó levelekről!Ezt szinte mindenhol olvashatjuk-és tartsuk is be.

Egyes levelek bár alkalmasak a medencékbe-legalábbis nem ártanak-,de akik célzottan és tudatosan szeretnék alkalmazni a leveleket azoknak jószerével  egy kézen megszámolható választásuk lehet.Mindenek előtt említendőek hát a klf. tölgyek,a bükk,és gyertyánlevelek,illetve az éger levelek és tobozkák….ezeknek hosszú időre visszavezethető jó tulajdonságaik vannak,így érzésem szerint aki a vizét is kezelni/módosítani szeretné ezeket részesítse előnyben.A fent említett fajok honosak nálunk is-megtalálásuk nem okozhat problémát!Vegyes érzéseim vannak a különféle gyümölcsfa levelekkel mert kétségtelen hogy könnyedén elérhetőek,de a permetezésről se feledkezzünk meg-ha mi nem is permeteztünk,de a szomszéd igen,és lengedezett a szél..szóval értitek ugye?Vannak persze elhagyott gyümölcsösök,erdőszéli vagy szántó mellet lévő fák is-inkább innen próbálkozzatok pl. eperfa levéllel.;)Ellenjavallt  viszont a tűlevelűek használata….

A fórumokon olvasni lehet még a levelek eltérő tulajdonságairól is:nevezetesen némelyik könnyedén szétmegy rövid idő alatt,mást nem kedvelnek a benn lakó élőlények-de van olyan is aki egyenesen arról beszél hogy neki nem tetszik az a fajta levél,más kinézetűvel próbálkozik majd…Igen-ez utóbbi is számottevő kritérium lehet,ezért nem kívánok mereven rábeszélni senkit sem saját gyakorlatomra.

Rendkívüli módon számít a begyűjtés helye-és ideje is,de erről majd később-,hiszen igaz ugyan hogy a fa már visszaszívott minden hasznosíthatót az elhaló levélzetből,de ugyanakkor a felhalmozódott szennyezések még ott vannak.Számít továbbá a begyűjtött levelek kezelése-gondozása is….nem csak megtömök vele egy szatyrot és kész!Tárolni is kell,hiszen egy ideig biztosan nem tudunk ebből szedegetni…

Nos eddig tartott a könnyed/beszélgetős  mondandóm-a nyilván következő folytatásban belemegyünk a kőkemény részletekbe,megvitatásra felvetem gondolataimat a szedés időpontjával kapcsolatosan,és elkísértek a környező erdőkbe engem.:) Az az írás azonban még várat magára –bár már vannak sárga levelek,még él az erdő.Ezen cikkemben célom volt az egyszerűség-a túl sok ismeret esetleg  unalmas lehet…érzem viszont hogy ez a téma olyannyira magába zár,mint anno a cseh emelős.Mivel sejtem hogy egy kollégánk szintén e témában fog írni nektek,elegendőnek véltem ennyit a magam részéről….talán még valami:hogy „ütközés” ne legyen,én a tölgy-bükk témát szeretném folytatni,némi égertobozzal vegyítve.Tehát tájékozódásra fel…hol vannak e nagyszerű nemes fák a környezetetekben?;)

/Folytatás a levelek lehullása,szárítása,és a tárolás megkezdésekor valószínű részemről…/

T.:Gábor 

Észrevételeim a központi levegőhálózatomban

Lényegre törően:szeretném megmutatni nektek botladozásaimat alig másfél éves hálózatomban,de most inkább a képek kedvéért és a fórumra is hivatkozva.
Vannak olyan kollégáink akik érdeklődve követik mindennapi beszélgetéseinket,és akik maguk is szeretnének ilyen hálózatot.Már rengetegszer beszélgettünk erről  pontosan itt:http://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_kunena&func=view&catid=19&id=10905&Itemid=322
..így arra gondoltam e kis írásban  a képi anyagot is megmutatom.
A napokban csomagocskát kaptam Sopronból,O gyűrűk érkeztek...

Reklám vagy sem,én rendkívül elégedett vagyok a cég munkájával-áraival és a készséges segíteni akarásukkal!A cég linkje:http://www.ktt.hu/
Bármilyen tömítés,O gyűrű stb. a vétel célja melegen ajánlom őket,és ezúton is megköszönöm a szives segítségüket!Egy tippem hobbitársaimnak:200db gyűrűt rendeltem,és a postaköltség közelítette a gyűrűk árait!Tehát baráti társaságoknak ajánlom az összefogást/egyeztetést és egy csomagban való megrendelést.
 Nem telt el 24 óra a megrendelésem óta,amikor már kezemben volt a kis csomag,így azonnal ki is bontottam:

 Alig vártam már...további cseh emelőimhez is,de a fórumon emlegetett levegőztető cső csatlakozásokhoz is alkalmazni tervezem őket.A minőség fantasztikus...jó megfogni is őket,sorjának nyoma sincs!
Jól tudom hogy néha nehezen érthető amit a fórumon elmondok,hiszen kép nélkül nem mindenki van "képben"-ezért is gondoltam ideilleszteni pl ezt:

Emlegettem hogy én kínomban már drótozgattam is a kis csövecskéket a központi vezetékhez,hiszen lecsúsztak...A légpumpám nagyobb teljesítményű annál mint amennyi levegőt használok,emellett szép nyomást is csinál.Ergo ha nem használom ki,a nyomás valahol szökni akar!Ez rendszerint az ilyen csatlakozásoknál történik meg,és a lehető legalattomosabb módon:éjjel,vagy kevésbé hozzáférhető helyen-netán mikor senki nincs itthon.:( Az elszökő nagy mennyiségű levegőnek persze van hangja,és ilyenkor igyekszem is azonnal intézkedni-de mi van akkor ha senki nem észleli?Volt hogy ikrák semmisültek meg ilyen hibából,de volt hogy csak éppen félrecsúszott míg nem észleltem/fekete nyíl/:

Mint látható nekem szigorúan be van ragasztva a kis leágazás a gerincvezetékbe-az általam használt cső ezt megkívánta.De borzalom ami még a képen látható/kék nyilacskák/!Ez egy alsó vezeték,persze hogy anno nem építettem ki a kondenzvíz leürétésének lehetőségét/meg alig észrevehető helyen is fut ez a cső/.Észrevenni csak akkor vettem,amikor már "hortyogott-gurgulázott" benne a víz,ekkor természetesen kiengedtem a kondenzálódott vizet.De mit látunk a képen?A cső belülről penészes...ha ezen keresztül adok levegőt az ikrakeltetőkbe lehet hogy spórákkal árasztom el a keltetővizet?:( Ugye-ugye..saját kárán tanul az ember ,ti a topic olvasói pedig fontoljátok meg amit javasoltam:kondenzvíz láthatóvá tétele egy átlátszó a legmélyebben futó részen lévő csövön át,és annak leürítési lehetősége!Én pedig mosom ki a koszos levegőcsöveket....
Még egy baklövésem:nagyon-nagyon nehéz itt vidéken beszerezni speciális kis csövecskéket a gerincvezetékről való leágazásokhoz-ezért azt gondoltam jól járok ha a felgyülemlett eldugult porlasztóim kis csövecskéit alkalmazom.Ez szépen beragasztható,ileszkedik a 4/6-os levegőcsövekhez,ingyen van stb...hát ráfaragtam!Jeleztem a fórumon is:semmiképpen se alkalmazzátok!Alattomosan elöregszik,a legkisebb feszítésre elpattan-épp mint itt a képen:

 Ha ez megtörtént ömlik a levegő,a rákötött fogyasztók ugyanakkor nem kapnak levegőt-én levegővel szűrök,néha kissé túl is van népesítve némely medencém..ugye nem kell mondanom mást?:(
A baj észlelésekor azonnal intézkedni kell:vagy egy megfelelő pozdorja csavart kell betekerni,vagy vízálló ragszalaggal meggátolni a levegő szabad kiáramlását-egy azonban tuti:ez a leágazásunk már nem használható!A fene egye meg....szépen megtervezett rendszerünk már megint elosztókat fog tartalmazni,megint tekeregnek a levegőcsövek...mondom:ezt a csövecskét nem szabad használnunk.Ötletként felvetettem a cseh emelőknél használt szigetelést-én ezt fogom használni következő rendszeremnél-persze én beragasztom.
Derűre ború,végre megtaláltam a megnyugtató megoldást a csövek rögzítésére is,itt prezentálom nektek:

 Nekem tetszik....mind a tűszelepek,mind az O gyűrűk alkalmazása egy fokkal jobbá tette rendszeremet,úgy érzem e vonalon kell haladnom:amiben jobbítani tudok azt közreadom,és képekel illusztrálom hogy jobb rálátásotok legyen.Végül is ennek a se füle se farka írásnak ez volt a célja:informálás,megmutatás.
Talán a távoli jövőben bloggá bővül majd-addig azonban ennyi!:)
T.:Gábor
 2013.09.18:Ha kedves kollégáim nem olvasnának az AME honlapján,bizony azt hinném hogy mindent leírtam amit illet volna-de nem!Ezért kiegészítésképpen közlöm,hogy a kis gyűrű mérete 5x3mm!Sok örömet,és sikert hozzá ha alkalmaznátok! 

Fekete szúnyoglárva

Aligha tévedek nagyot,amikor azt állítom hogy ezt az élőeleséget valamennyi akvarista ismerheti-előfordulnak esővizes hordókban, kis pocsolyákban éppúgy,mint árvizek után visszamaradt vízállásokban.A Dunán idén levonult hatalmas árhullám okán még olyanok is kapcsolatba kerülhetnek velük,akiknek abszolút semmi érdeklődésük nem volt eddig feléjük-és csak a kellemetlenkedő rovarokat látják bennük.Tény hogy igen kellemetlen vérszívó rovarok fejlődhetnek ki belőlük,mi akvaristák azonban kicsit más szemmel is nézünk rájuk.
E bejegyzésemben kívánom rögzíteni mindazt,amit eddigi tapasztalataim mondatnak velem-ugyanakkor eltekintek a tudományos nevek,és a mélyebb ismereteket célzó szakszöveg ismertetésétől.Nézetem szerint magatok is rátaláltok a csípő szúnyogok családfájára,az pedig csak nagyon keveseket érdekel hogy pontosan milyen szúnyog lárváját "tenyésztjük" éppen.Mint előbb is jeleztem:e blog nem célozza a szúnyogok meghatározását,és nem is kívánok "idegen anyagot" felhasználni....a képek között azonban fellelhetőek lesznek a neten már megtalálható fényképek,ezzel szeretném megkönnyíteni a könnyebb felismerésüket.
Azonnal nézzünk is egy ilyet,hiszen már most időszerű hogy tudjátok pontosan mely lárváról beszélek majd nektek,miről szólnak tapasztalataim:
/Szeretném megköszönni mindazok munkáját akik a képeket készítették,és amennyiben zavaró hogy én is használom őket természetesen egy szerkesztés során eltávolítom a felhasznált anyagot!/

 http://honffygabor.uw.hu/e107_plugins/content/images/culex.jpg
A képen szép sorban láthatóak a víz felszínén éppen gázcserét folytató lárvák....nos róluk szól a mostani írás.Ha követitek a hivatkozást,akkor ott máris egy igen hangulatos leírást olvashattok a mindannyiunk által tisztelt szakírónk tollából-Dr.Lányi György neve ismerős mindenkinek.
Az írásban említett metódus során mi magunk is sikeresek leszünk a fekete szúnyoglárvák/továbbiakban csak lárvákként emlegetem majd őket/ keltetésében,és nyilván fel is fognak cseperedni nálunk!Azonban kertes házban lakó kollégák ettől eltérhetnek-és magam is eltértem....írásomban ismerősként fogjátok olvasni néhány mondatomat,hiszen erről már beszélgettünk itt:
http://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_kunena&func=view&catid=4&id=17&limit=20&limitstart=480&Itemid=322
Tulajdonképpen a #489.postnál indul a téma,és hozzáteszi mindenki amit tud....én időnként újabb tapasztalataimmal is bővítem az ismereteinket,ezen bejegyzés pontosan az összefoglalást célozza.No persze lesznek olyan képek melyeket még nem láthattatok,sőt a blog vége felé egy olyan mosolyt fakasztó kis eszközt is mutatok majd amiről eleddig még nem is beszéltünk....de ne "scrollozz" előre,inkább olvass még!;)
Jött a nyár és bár az idei eddig hűvösebb mint gondoltuk,mindenhol meg is jelentek a szúnyogok....nosza,hát halainknak is kedveskedhetünk ám lárváikkal,csináljunk valamit!Mindenhová petézhetnek ahol bármilyen kis vízfelületet találnak-célunk csak az,hogy célzottan nekik kihelyezett edénykékben is megtegyék ezt!Innen aztán már könnyedén begyűjthetjük a lárvákat,sőt a petéket összeszedve akár külön is kikeltethetjük őket.Ennek célja nyilván az,hogy azonos nagyságú lárvákat "szüretelhessünk",mert akár ivadék halainkat is meglephetjük némi vadászni valóval.Mint tudjátok én főleg az aljzat közelében élő halakkal foglalkozom,de nekik is kedveskedhetünk ezekkel....később taglaljuk!
Kezdjünk is neki azonnal a szúnyogok csalogatásának,igazi szezonjuk nyáron van....annak pedig előbb-utóbb vége!Tekintsétek meg az én "telepem" egy részét....





Ugye  hangulatos?Igen-ez a kezdő állapot,mely mára kicsikét módosult:

Mielőtt ezzel folytatnánk némi magyarázat....miért alkalmazom ezeket a tejes ládákat,és miért nem gyűjtök egyszerűen az esővizes hordóinkból?Mint minden kertes házban lakó nekem is vannak természetesen a csapadék,és a kútvíz tárolására szolgáló hordóim..A kút vizével annak hidegsége miatt azonnal locsolni nem ajánlatos,a növényeket nem érinti jól a 12 fokos vízzel való hirtelen lehűtés-ezért kell állni hagynom.Nos erre a célra én is a szokásos 200 literes lemezhordókat használom,persze hogy abban is van némi szúnyoglárva....a hangsúly a "némi" szócskán van!A hordókban lévő víz felülete mindössze ~ 2400 négyzetcentiméter,a ládáké ezzel szemben mindössze~1950 négyzetcentiméter-mégis ők a nyerők!
Hogy miért?Nézzük hát sorjában:itt háborítatlanul petézhetnek a nőstény szúnyogok,a víz szintje csak lassan változik,hőmérséklete a napi hőingadozást követi....mint a természetes vizek.A lerakott petéknek nem kell az állandó megsemmisüléstől tartaniuk,míg a hordókban ugye locsoló/gyerek kezek mind megzavarják őket.A hordóban kedvezőtlen a kikelt lárvák begyűjtése is,nem beszélve arról hogy csak igen fáradságos munka árán szedhetnénk ki az összes lárvát.Az egyenlőtlen nagyságú szúnyoglárvák feletetése,lakó helyiségbe bevitele igencsak kockázatos lépés-a jó melegben könnyedén kikelnek a már vérszívásra is képes szúnyogok....na ennyit csak pár szóban.Láthatjátok hogy nem kifejezetten öncélú,hanem ésszerű is a külön edényzetben való szúnyoglárva keltetés/nevelés!Ha szomszédainknak el is magyarázzuk hogy miről van szó-haleleség-,netán némi prezentálást is eszközlünk nekik én bizonyos vagyok benne hogy problémánk ebből nem lesz!Kertes házban mindenkinek van vizes hordója....a mieinkből meg ki is szedjük a lárvákat,tehát tőlünk szúnyog nem fog származni...és öntől kedves szomszéd?;) Lehet aztán hogy szűkebb körünkben ez rendszeres szúnyoglárva gyűjtési kérést von maga után....".ugyan már,gyere szedd ki a hordónkból Gábor!" Ha időnk nem engedi javasoljunk némi étolajat a víz felszínére....
Nézzük hát még pár szóban a mi kis ládáinkat.mint említettem az én barna ládáim eredetileg tejes ládaként látták meg a napvilágot,de szerintem nem lehet gond a fehér színű húsos ládákkal sem!Bátran keressetek rá a hálózaton,nem ritkán még pár száz forintért is hozzá lehet jutni....és messze nem csak fekete szúnyoglárvához jók!Célszerű többet vásárolni mint ami kell az adott pillanatban,mert biztos vagyok benne hogy lesznek még felhasználási ötleteink....vízibolha,Moina,televényférgek,gilisztás kultúra télire-és a végtelenségig sorolhatnánk,ugye?Azt gondolom ha földrajzi távolság miatt szállítani kell gazdaságosabb ha többetek igényeit egyetlen szállítással oldjátok meg-én idén már nem,de jövőre tuti "belehomorítok" még jó pár ilyen ládába!Erősek,olcsók/használtan/,strapabírók..mi kell még?
Az edényzet megvan hát,mit kell tennünk ha magunk is szeretnénk fekete szúnyoglárvát tenyészteni?Keressünk egy félreeső helyet nekik,ahol nem zavarunk elhelyezésükkel senkit...egész hosszú időn át itt lesznek majd,sőt lehet hogy a következő évben is.A ládákat elhelyezni bármin lehet-lényeg hogy közelítsünk a vízszinteshez,hiszen víz is lesz benne.Szót kell ejteni a napfényről is:tapasztalatom szerint bárhol működni fog-de a vízvirágzás,és az igen erős nappali felmelegedés kiküszöbölése érdekében ajánlott félárnyékba tenni.A mély árnyék nem lesz jó....a vízben lévő mikroorganizmusoknak is kell fény,hiszen a lárvák ezekkel táplálkoznak majdan-sőt egy plusz ötletként a ládákban lévő vízben algásíthatunk különféle cserepeket/köveket is algázóinknak.Gondoljuk hát végig hová helyezzük...aztán töltsük fel vízzel,és várjuk a szúnyogokat.Ennyi....ennyi?Messze nem-így merüljünk bele jobban!
A fórumon említettem már,hogy eredetileg száraz fűvel indult minden edény,aztán fórumtársam linkjeit követve gondoltam úgy hogy teszek próbát csalánnal is.A fenti /kisebb/képen ezt szemlélhetitek,amikor is a két balszélső ládában a már működő szénás,középen a mulcsozásra szánt füves,jobb szélen pedig a csalános edényt láthatjátok.A mulcsozásból származó füvet én nem javaslom...sajnos a megindult bomlás miatt hol alászáll,hol pedig a felszínen lebegnek a fűszálak-ebből lárvát gyűjteni igen fáradságos,és a végeredmény tekintetében kissé "gazos" a zsákmány.Mint megfigyelhetitek ez valóban az első kísérletek egyike,a növényi összetevők még csak a'la natur bedobálva,és kész is....a tenyészetek azonban már így is kielégítő eredményt adtak!
A folytatásban taglaljuk akkor az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat:a szénás tenyészet vize amolyan jó réti illatot gerjeszt,bátran asszociálhatunk az ázott széna illatára egy kora hajnalon.A mulcs illata már komolyabb,de még mindig csak egy kissé-benne némileg felfedezhető a korhadás,és árnyalatnyi föld illat is.A csalános tenyészet az komoly!:D Vize nagy tömegben átláthatatlan,egy méternyiről már érezni lehet hogy itt kérem boszorkánykonyha van,vagy mi a szösz....számomra jellegzetes mocsárszagot áraszt,mely nem kellemetlen,de azért panellakások erkélyére nem igazán javallom.
A peték sem egyenletesen oszlanak el a klf. ládákban!Vezet a "black water"-es csalán,második a széna,és csak utolsó helyre tudta magát felverekedni a mulccsal indított kultúra.Így az előbb is említett gyűjtési  nehézségek,és a hozam kicsinységének hatására őket el is feledtem gyorsan...
Ideje hogy végre felnyissam a "gépháztetőket" ,ugye várjátok már hogy mi lehet a ládákban?Nézzük hát:

E képtől kezdődően vadonatúj tapasztalataimról olvashattok,még annyira frissek hogy tegnap készült az egész dolog-kifejezetten a ti tájékoztatásotokra készültek a következő képek/kísérő szövegrészek.
Legelőbb hadd osztom meg veletek azt az érzésemet,hogy nagyon tetszik...tetszik amit a képen látok!:)A földet kissé elplaníroztam a ládák alatt,elkészültek a tetők is,az egésznek mostantól van olyan kinézete hogy látni lehet:komolyan gondolom,és módom volt időt is szánni elképzeléseimre.Mint látod olvasóm két különböző sűrűségű hálót alkalmaztam az egyszerű léckereteken-mondanom sem kell hogy nem véletlenül!A két bal oldalin maradék szúnyogháló van tűzőgéppel felerősítve,míg a következő három láda tetején az ún. Dryvit üvegszövet hálót alkalmaztam ugyancsak tűzőgéppel alulról felerősítve.Nem véletlen hogy nagyobbak a  keretek mint a ládák....minden irányban ~3cm-el tágasabb a keret mint a ládák befoglaló méretei-erre azért van szükség hogy ne a keret,hanem maga a háló feküdjön fel a ládák szélein.A láda ugyanis a kerettel egyetemben lehet kissé deformálódott,így a merev keret nem takarna kielégítően-a hálóknak szerepük van!Megjelentek ugyanis a vízre szomjazó darazsak,eleddig 6 fajt azonosítottam be  a fürkészdarazsakig bezáróan...veszélyes dolog a közelükben hálózgatni,a lódarazsak közelsége pedig egyszerűen életveszélyes is lehet!Egyik hajnalon cickány srácot mentettem a vízből,egy másik napon pedig a vízből kievickélni képtelen cincérnek segítettem tovább élni...de a csigák is hagytak "névjegyet"némi ürülék formájában-kelletek hát a tetők.
A Dryvit hálón képtelenek a nagyobb bogarak-darazsak behatolni,ugyanakkor a szúnyoglányok minden további nélkül nyugodtan petézhetnek...ez volt a koncepció,és mint a tetők felemelésekor tapasztaltam is bevált!A háló alatt háborítatlanabb a víztükör,felemelésekor azonnal vagy harmincan távoztak is-vért most nem vételeztek tőlem.:) A szúnyoghálón viszont még ők sem tudnak behatolni..akkor minek fedtem le ezzel a két ládát?Azért hogy a petecsomókat ebbe a két ládába rakhassam át....hogy kiegyenlített nagyságú szúnyoglárvám legyen,ne pedig egy méretben/korban eltérő állomány!Rendkívül fontos a bábok kerülése,erről nem tudunk eleget beszélni...a kis halaknak pedig hiába adunk nagy szúnyoglárvát,maximum megcsipkedi-belátható hát hogy ha nem szeretném ezt az eleséget osztályozni állandóan,akkor kézenfekvő a megoldás.
Külföldi társainknál is olvasható az a kívánalom,hogy szeretnék a lárvákat tisztán begyűjteni,így az oltásként használt növényi részeket valamiféle szitába,vagy sűrű textilbe gondolják elhelyezni....a gondolat jó,de erre a harisnya csak egyszer használható sajnos.A fű már annak betételekor óhatatlanul is elindítja a szálak elszakadozását,a felszaladt szemű harisnya pedig nem képes betölteni többször is feladatát.Folytassuk is ezen a fonálon a beszélgetést,annál is inkább mert most zöld fűvel próbálkoztam:

   
 A  harisnyanadrág "ülepre való" része a dupla szövéstől erősebb,de mint látható nehezebben is járja át a levegő...a lábszári részből vágott viszont sérülékeny,pedig üvegszálas harisnyát használtam.
A zöld fű csalogató hatása,és a harisnya szerintem túl sűrű volta azt eredményezte,hogy vannak ugyan petecsomók,de messze nem annyi mint a szénánál-a csalán toplistás szerepéről nem is beszélve!A víz illata számomra a rothadást közelítő emlékeket idéz,színe is megtört,kissé kellemetlen..zöld fű a továbbiakban tehát felejtős,bár ez is működik.
Ha már itt tartunk nézzük már meg hogy milyenek a vizek ugye?

A bal oldali kissé sárgás/nagy tömegben inkább zöldes!/víz a szénás tenyészetből való,a jobb oldali viszont a csalánnal aktivált ládából....képtelenség volt a csalánosból most lárva nélkül vizet merni.Ismét mondom:a csalánosnak jellemzően mocsárszaga van,a hálón is megmarad az illat..azonban a szúnyogok szempontjából ez nagyon vonzó,tehát a továbbiakban is "hadrendben " marad.Aki viszont nem ismerkedne vele az bátran használja a szénás verziót-hozama kb 75%-a csalánosnak,szinte semmi illat,és gyönyörű víz-amint a képen is szemlélhető.

 Nos ezekért harcolunk mi....a petecsomók egyenként akár 300 lárvát is eredményezhetnek,elképzelhető menyi élményt okozhatunk velük a rájuk vadászó halainknak!A petéket itt is szemléljétek meg:

 

Valóban mint afféle kis csónakocskák ringanak a víz színén-illetve ha jobban megfigyeljük a felszíni feszültséget kihasználva  helyezkednek el.A peték begyűjtésekor nagyon hasznos tudni hogy a még ki nem kelt petecsomók hasonlatosak ezekhez-a már kikelt petecsomók ellaposodva kifkeszenek a vízen.,őket felesleges pátyolgatnunk már. A piros mezőben ehhez igen közelálló,begyűjtésre már érdemtelen csomókat mutatok nektek...

Apropó,próbáltatok már kézzel szedegetni ilyen petecsomókat?Nem könnyű dolog-bár nem a petecsomó súlya/:D/,hanem annak szinte "megközelíthetetlen" volta a nehezítő tényező.Ha kicsit is zsírosabb a kezünk-pl. nem fél percen belül mostunk kezet-akkor tapasztalni fogjuk hogy a petecsomócskák "elszaladnak" az ujjaink elől ,a víz felületi feszültségét megbontó mikroszkopikus méretű zsíros réteg mintegy eltolja őket....Ezért gondoltam megmutatom az elhivatottabbaknak azt a kis kanálkát amit direkt e célból fabrikáltam percek alatt:

 Műanyag nyélre ömledékragasztóval ráapplikált rozsdamentes szúnyogháló darabkáról van szó,melynek széleit visszahajtottam egy alkalmas fogó segítségével-elkészítése valóban néhány perc!A részletekben lakozik az ördög..mutatok még egy jobb nézetet adó képet:

Figyeld meg a kis szerszám fejrészét kolléga....mint egy kis kanál olyan öblözete van.Használatkor derül ki a valódi értéke,pillanatok alatt lehet vele dolgozni,íme a példaképek:

Ugye milyen hasznos az a kis mélyedés a "petéző kanálban"?A körvonalak kialakítását indokolja a ládák sajátossága:mivel vannak kisebb zugok,így a lekerekített orrával oda szépen benyúlhatok,az egyenes falak mellet pedig ennek oldalát hozzásimítva szó szerint pillanatok alatt szedhetem el a petéket ha célzottan apró méretű frissen kelt lárvára van szükségem,vagy egy ládát újra szeretnék indítani.Nagysága 25x60mm szemre saccolva....
Miután én a blogképekkel párhuzamosan két telep újraindítását is végeztem,van képanyag-ez például a már kimerülőben lévő csalános lehálózásakor készült:

A vörös nyilakkal szeretném figyelmedet a már bebábozódott lárvákra irányítani-ezek már élő állapotban etetésre alkalmatlanok sajnos.Akváriumunk melegében tényleg nagyon gyorsan kikelhetnek,akár már pár nap múlva vakarózhat este a család:( Ráadásul sok hal nem is szívesen fogyasztja,így túlélési esélyei hatványozottan megnőnek.Javaslom hogy amennyiben ilyen vegyes fogásunk van,akkor vagy osztályozzuk,vagy készítsünk belőlük "fojtott lárvát".Egyszerűen tekerünk egyet a hálón,majd vagy begumizzuk,vagy mint én is egy csipesszel látjuk el:

A csipeszelésnek hála nem tudnak kivergődni a hálóból-a sima fejjel lefelé állított hálóból sokan kiszöknek! A kis zsákocskát aztán víz alá merítve türelmesen kivárjuk hogy a lárvák mind elpusztuljanak.....tapasztalataim szerint ehhez 20 percre szükség van!Amennyiben túl hamar etetnénk a fojtott lárvával tapasztalni fogjuk hogy pár darab újraéled-na ezeknek a példányoknak a megfogása igen komoly feladat egy növényes,és csak corykkal népesített jó nagy akváriumban!Persze hogy van megoldás:én mikor a méréseket végeztem belefutottam ebbe a hibába..azt hittem már mind elpusztultak,de nem.Azért pár endler lány rendezte a sorsukat,és ha már ott voltak bónuszként hagytam hogy le is fialjanak..sosem lehet tudni!;)
A vegyes nagyságrendű szúnyoglárvát lehet még fagyasztani is...rendkívül jó kaja a téli ínségesebb időkben,olyan mintha a nyár ízét adnánk be halainknak..én nagyon ajánlom a spájzolást!

Hmm..lehetetlen értékelhető képet készíteni még a guppijaimról is ha szúnyoglárva vadászatról van szó!A Knodusoknál ezt meg sem próbáltam....esélytelen mindenfajta próbálkozás őket akár egy képen is kimerevíteni.O.woworae-k a lelküket adnák lárvákért..a fojtott/fagyasztott verzióért coryjaim a tűzbe mennének.Csoda ha szeretek bíbelődni velük?;)
Nekem viszont ott kellett hagynom vehemensen táplálkozó halaimat,mert két edényt ugye indítanom kell,és még korántsem végeztem a témával.

  A fenti képen a mindenki számára ismerős réti széna és a csalán van,mint növényi "segédeszközeink".Mai eszemmel már a csalánt javaslom mag nélkül szedni,hiszen a magok kibújhatnak a.....

....szúnyoghálóból készült tasakocskák résein!Beszéltem a harisnyák alkalmatlanságáról,most ezekbe vetem a hitem-reményeim szerint nagyobb résein megfelelően sok illatanyag fog csalogatóan hatni a szúnyogok nőnemű egyedeire.Anyaga igazán masszív,üvegszálas anyagot használtam.Ugyanezen anyagból vannak lakásunkon már 12 éve a szúnyoghálók,némi fakulástól eltekintve erősek/időjárásállóak-ajánlom!Kérem figyeljétek meg a szélek eldolgozását...visszahajtva vannak összevarrva,hogy a szálak ne bomolhassanak ki.
Egy zsákocskát szénával,egyet csalánnal helyeztem a ládákba,majd vízzel való feltöltés után a helyzet így néz ki:

Az innenső ládánál látható hogy két csipesszel oldottam meg a zsákok lezárását,így belőle majd csak akkor jön ki a növény amikor én akarom..és erre van még idő!;)Dolgom végeztével lezártam a tetőket....már csak a petéző nőstényekre vár a feladat-én kész vagyok!
Azért még egy kis érdekesség:a ládákban természetesen nem csak fekete szúnyoglárvák szeretnék magukat jól érezni,hanem a Chironomusok lárvái is...

A zöld nyilak egyértelműen a zselés állományú petecsomagokat mutatja,a fehér kör,és a benne lévő nyilak pedig a láda vízszintjét,és annak párolgás általi csökkenését.Ha netán ilyen petéket keresnénk akkor tudjuk hol keressük..a vízszint alatt pár milliméterrel!

Egy jobban látható kép a peteburokban leledző regimentnyi kis lárvákról:

Felmerül a kérdés hogy ennyi petéből miért csak nagyon kevés vörös szúnyoglárva kel ki..a magyarázat nem e blog témája/eltérő as fejlődésük mint a fekete szúnyoglárváké!/.Mutatok búcsúzóul egy Chironomus lárvát nektek..nekem csak igen kevés nevelkedik fel a ládákban,hiszen elsősorban a "féltestvér"fekete szúnyoglárvák a célom.

 Veszendőbe azért semmi sem ment még újrainduláskor sem....

Ajánlom figyelmetekbe a fent vázolt módszert-halaim mindegyike imádja az élő eleséget,ez pedig ajándék szinte...főleg így nyár derekán.

 Sok sikert!

Ezúton köszönöm meg mesterünk segítségét a ládák terén,valamennyi olvasómnak pedig az érdeklődést.

T.:Gábor

07.15

Itt az ideje frissíteni a blogot némi képanyaggal,hiszen a pár napja kiszedett petecsomócskák már új helyükön kelnek.Az egyik szúnyoghálós ládába már pár napos petecsomók kerültek,így itt némileg erőteljesebb a lárvák mérete-sőt néhány "böszmét" is észrevehettek.Magyarázat a nagyságrend szóródására:a láda nem volt leürítve,így a vízben a gondos hálózás ellenére is maradt  pár -akkor még miniatűr-lárva.Ezek pár nappal idősebbek ugyan,de még nem okoznak problémát halaimnak....ők is serdültebbek immár:)

Tanulság:ha teljesen homogén nagyságú  lárva szükségeltetik/mert csak igen kicsike ivadékoknak szánjuk/,ajánlatos újraindított,vagy teljesen leürített ládában,és szűrt vízben megejteni ezt.Íme a kép:

 

  Másik hozzáfűzni valóm apropója egy szerencsésen elkapott "jelenet"...itt egészen frissen,mondhatni abban a pillanatban kikelő lárvácskákat sikerült lencsevégre kapnom.A kép gyengécske,mert a technikai hátterem is az-de talán látható a lényeg,és a méret:

Javaslom kíváncsibb olvasóimnak a kép nagyítását,még ebben a felbontásban is igen élvezetes a jobb oldali petecsomó körüli történések szemlélése!A petecsomó méretét a megfelelő viszonyítási alaphoz lemértem....4mm hosszú mindössze.

Időnként jelentkezni fogok itt a frissítésekkel,a fórumon pedig megbeszéljük a dolgokat!;)

T.:Gábor

 07.21

Nincs jó hírem....bár gondolhattam volna rá,én óvatlanul mindenféle előkészítés,és tisztítás nélkül alkalmaztam a szúnyoghálóból varrt zsákocskákat.Azt gondoltam ami az ember közelébe kerül az nyilván nem okoz bajt a szúnyogoknál sem-vízbe téve a szituáció erősen lelombozó lett.

A vadonatúj hálóból párom csodás kis zsákocskákat varrt,én pedig szénával/csalánnal töltve a ládák vizében helyeztem el őket....már két napon belül tudtam hogy probléma van!A szúnyogok egyáltalán nem keresték föl a ládákat,egyetlen petecsomó sem ringott az edény szélén-éreztem baj lesz.Lett is-most már csak azért is hagytam múlni az időt,közben persze naponta ellenőrizve a ládák tartalmát.Tegnap kora reggel aztán már nem bírtam tovább..véget vetettem az áldatlan állapotoknak,a közben készített képeket pedig tanulságképpen íme bemutatom nektek:

Ez a legszélső csalános edény-de mi ez a katyvasz a víz felszínén??Pfujj...emberek ez borzalom!A szaga is elborzasztó,de a kinézete egyenesen kétségbeejtő-eleddig ezt sosem tapasztaltam!A csalán nem lehet a ludas,a hőség szintén nem okozhatja ezt az erős bőrösödést...akkor csak az újabb tényező,a szúnyogháló anyaga lehet a baj forrása.Egy szemléletesebb képet is mellékelek,hogy igazán "élvezhető" legyen az ami engem ebben a ládában fogadott:

 Nem-szó sem lehet arról hogy én ebbe belenyúljak.Helyette mint valami förtelmesen undorító dolgot egy fadarabbal piszkáltam meg a felszínt-látható hogy milyen vastag lepedéket képzett az áldatlan összetevő.

A helyzet nem jobb a szénás ládában sem....itt a lepedék nem olyan méregzöld mint a csalánosnál,de förtelmesen undorító!Nekem tisztára olyan mint anno amikor a szennyezett Dunában horgászva valami fenolszerű dolog tapadt folyton a zsinórjainkra-igaz az inkább a víz alján volt jelen.Nézzünk erről is egy közelképet...

Hhhh.....ez a trutymó egyenesen-szóval ne ragozzuk.:(

A fenn látható képek híven szemléltetik azt amiért okvetlenül szerettem volna felhívni a figyelmeteket erre....A frissen vásárolt szúnyoghálókat óvatlanul használhatjuk sok mindenre medencéinkben is/szűrő kifolyócsöve,kishalak szeparálása stb./,így helyénvalónak tartottam a fórumon a kiemelt betűszínnel való figyelemfelhívást.Figyelem hát:előkészítő tisztítás nélkül ne használjátok az üvegszálas szúnyoghálót!,

Bármilyen kis darab előkészítés nélküli szúnyogháló rejtélyes problémát okozhat az akváriumban.Azt gondolom valamiféle impregnáló,vagy UV stabilizáló anyag lehet ami ezt okozta...Megvallom férfiasan nem néztem utána mi lehet-helyette mind az öt kis zsákot erőteljes tisztításnak vetettem alá:a legmelegebb vízben ami csak a bojlerünkből jön /60 fok/és erőteljes mosogatószeres vízben áztattam,alkalmanként nyomkodtam-csavargattam 3-4 órán keresztül,mire úgy gondoltam már kellőképpen tiszta lehet.Nagyon alaposan kiöblítettem,erőteljesen kiráztam mielőtt újratöltve tisztán és szagmentesen ismét elindítottam a körforgásban.Most a blog kiegészítésének írása közben ismét ellenőriztem,és az eredmény már megnyugtató:a vízen semmiféle kioldódás nyoma nem látható,sőt az egyik csalános ládában már 5 petecsomócska vár a kikelésre....

De ha már itt vagyunk hadd mutatom be a további ládák tartalmát is:

Nos?:-) 

A fenti láda csak keltetésre szolgált,belőle folyamatosan szüreteltem az apró lárvákat..ezért ott nincs számottevő mondanivalóm.A bal oldali láda erősen napfényes helyen volt elhelyezve-jól látható hogy az alján milyen komoly algaréteg képződött.Megjegyezném,hogy a láda alsó felén lévő víz becsapós lehet....nem ilyen volt a víz,időközben belekezdtem a takarításba mire észbe kaptam hogy ez nektek hasznos infó lehet..ezért hát a "csurgalékvíz" színe.

Valójában a jobb oldali ládában voltak behelyezve azok a cserepek melyeket algásítottam ancikáimnak-az alján pedig némi vörös szúnyoglárva van.Bár látszólag kevés ez a mennyiség,érdemes nem kidobni....nézzük csak:

Egy reggelire biztosan elegendő a guppijaimnak,a méret is nagyon megfelelő.....az algát pedig bizonyára nem hagyják parlagon heverni az aljzaton élő halaim sem.Már nem készítettem külön képet az étkező halakról,szerintem enélkül is hihető:vadászat volt..szemernyi sem maradt.:)

Ennyi lett volna a kiegészítés most-minden láda ismét üzemben,a szúnyoglányok jöhetnek bátran.;)

T.:Gábor